„Búrok” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: ar:بوير; kozmetikai változtatások |
|||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
== Történelem == |
== Történelem == |
||
A [[Holland Kelet-indiai Társaság]] [[1652]]-ben létesített gyarmatot Dél-Afrikában, megalapítva a mai [[Fokváros]]t (Cape Town). Ezt a francia polgári forradalom során, [[1795]]-ben az angolok elfoglalták, majd [[1806]]-ban, a [[napóleoni háborúk]] során bekebelezték. |
A [[Holland Kelet-indiai Társaság]] [[1652]]-ben létesített gyarmatot Dél-Afrikában, megalapítva a mai [[Fokváros]]t (Cape Town). Ezt a francia polgári forradalom során, [[1795]]-ben az angolok elfoglalták, majd [[1806]]-ban, a [[napóleoni háborúk]] során bekebelezték. |
||
A [[18. század|18]]-[[19. század]]ban Dél-Afrikába bevándorlók búrok [[protestantizmus|protestáns]], zömében [[kálvinizmus|református]] vallású holland, illetve [[fríz nyelv]]ű telepesek voltak. |
A [[18. század|18]]-[[19. század]]ban Dél-Afrikába bevándorlók búrok [[protestantizmus|protestáns]], zömében [[kálvinizmus|református]] vallású holland, illetve [[fríz nyelv]]ű telepesek voltak. Másrészük [[hugenották|francia hugenotta]], vagy francia származású holland protestáns volt, akiket a katolikus királyok kényszerítettek Németalföldre. Emellé bizonyos mértékig németek is alkották a búrok elődeit. |
||
Az [[1830-as évek]]től a [[britek|brit]] bevándorlás hatására észak-északkeleti irányban tovább vándorolva elhagyták a partvidéket és a mai [[Orange Free State]], [[Transvaal]] és [[Natal]] területeken telepedtek le. (Mindhárom a mai [[Dél-afrikai Köztársaság]] területén található.) |
Az [[1830-as évek]]től a [[britek|brit]] bevándorlás hatására észak-északkeleti irányban tovább vándorolva elhagyták a partvidéket és a mai [[Orange Free State]], [[Transvaal]] és [[Natal]] területeken telepedtek le. (Mindhárom a mai [[Dél-afrikai Köztársaság]] területén található.) |
||
A lap 2009. szeptember 15., 12:33-kori változata
A búrok holland, flamand, hugenotta és fríz származású telepesek voltak, akik a 17. századtól Dél-Afrikában települtek le. A „búr” szó a holland boer, azaz „paraszt” szóból származik. A búr telepesek a holland nyelvből kialakult afrikaans nyelvet beszélték. Mai afrikaans nyelvű leszármazottaik az afrikánerek.
Történelem
A Holland Kelet-indiai Társaság 1652-ben létesített gyarmatot Dél-Afrikában, megalapítva a mai Fokvárost (Cape Town). Ezt a francia polgári forradalom során, 1795-ben az angolok elfoglalták, majd 1806-ban, a napóleoni háborúk során bekebelezték. A 18-19. században Dél-Afrikába bevándorlók búrok protestáns, zömében református vallású holland, illetve fríz nyelvű telepesek voltak. Másrészük francia hugenotta, vagy francia származású holland protestáns volt, akiket a katolikus királyok kényszerítettek Németalföldre. Emellé bizonyos mértékig németek is alkották a búrok elődeit.
Az 1830-as évektől a brit bevándorlás hatására észak-északkeleti irányban tovább vándorolva elhagyták a partvidéket és a mai Orange Free State, Transvaal és Natal területeken telepedtek le. (Mindhárom a mai Dél-afrikai Köztársaság területén található.)
A brit gyarmatosítók a búr háborúk (1880-81 és 1899-1902) során legyőzték a búrokat. A háború folyamán, hogy megtörjék az ellenállást, felégették a búr farmokat, a nőket és a gyermekeket pedig koncentrációs táborokba zárták. A legyőzöttek egy része elhagyta az országot. Az életben maradtakat ezután háttérbe szorították a közéletben, döntő többségük vidéki birtokára visszavonulva gazdálkodással foglalkozott. A 20. század elején Dél-Afrika brit dominiumi rangot kapott, és a Brit Nemzetközösség tagja lett.
Híres búr vezetők voltak: Jan van Riebeeck, Andries Hendrik Potgieter, Andries Pretorius, Paul Kruger, Petrus Jacobus Joubert, Christiaan De Wet, Louis Botha, James B. Hertzog.
Történelmi búr városok: Cidade do Cabo, Johannesburg, Pretoria, Durban, Bloemfontein, Pietermaritzburg, Volksrust, Orange.
Mai leszármazottaik
A dél-afrikai lakosságnak korábban 20%-át alkotó, de mára csupán 10%-át kitevő, és korábban az ország gazdaságát irányító fehér lakosság többsége (kb. 60%-a) ma is búr származású, afrikaans nyelvű.
Az 1994-es rendszerváltásig mintegy 2,5 millió ember volt búr származású afrikáner. Az 1994-es rendszerváltás után azonban az elharapózó bűnözés hatására[1] kb. 1 millió fehér, köztük kb. 600 000 afrikáner hagyta el Dél-Afrikát. Így a búr származásúak aránya a dél-afrikai összlakosságban jelentősen csökkent. Egyes kutatók szerint a dél-afrikai búrok ellen népirtás folyik.[2],[3]
Jegyzetek
|
Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |