Termékeny félhold

A termékeny félhold

A termékeny félhold a Közel-Kelet egy félhold alakú területe, ami eredetileg Mezopotámiát és Kánaánt foglalta magában, de később hozzáértették a Nílus-völgyet, azaz az ókori Egyiptomot is. A fogalmat az egyiptológus James Henry Breasted vezette be 1916-ban, mint a civilizáció bölcsőjét. A fogalom rendkívül találó volt a térképen felvett alakja és termékeny földje folytán.

Földrajza és éghajlata

Kánaán dombos vidékén a mediterrán növényzet a jellemző, az olajfa, füge, dió, mandula, pisztácia (görög nyelven: terminthosz), citrusfélék, szőlő, egyéb gyümölcsök, örökzöldek. Szíriában és Észak-Mezopotámia sztyeppei síkságán éppen elég a csapadék a földműveléshez és a legelőváltó állattenyésztéshez. Dél-Mezopotámia alluviális síkságán és a Nílus-völgyben a sivatagi éghajlat miatt azonban csak öntözéses földművelés lehetséges. Nem beszélhetünk tehát egységes területről éghajlati, földrajzi és gazdálkodási szempontból.

A civilizáció bölcsője

A 20. század közepéig úgy gondolták, hogy a termékeny félhold volt a mezőgazdaság kialakulásának területe, de az ekkori új ásatások eredményeként arra a következtetésre jutottak, hogy az élelemtermelő gazdálkodásra való áttérésre a termékeny félhold peremterületein, a Zagrosz, Torosz-hegység, Libanon-hegység és a Kármel-hegy lejtőin került sor. Azután az anatóliai Çatal Hüyük és más lelőhelyek feltárása alapvetően változtatta meg ezt a képet.

Régészeti kultúrái

A mezőgazdaság kialakulásának területe a régészet szerint i. e. 9000 előtt (Natúf-kultúra) nagyjából a későbbi Kánanán, Szíria valamint a Középső- és Délkeleti-Torosz déli lejtői, valamint a Zagrosz a Felső-Záb és Alsó-Záb vidékén – azaz az úgynevezett termékeny félhold peremterületei – voltak, ahol ehhez volt elegendő csapadék. i. e. 9000 és i. e. 7000 között (PPNA) ez a terület észak felé Anatólia délkeleti részeire, kelet felé a Zagrosz egész északnyugati felére is kiterjedt, i. e. 5000-re (PPNB, Haszúna-kultúra, valamint a termékeny félholdon kívüli egyidejű kultúrák) pedig már Egyiptom, Délkelet-Európa, a Kaukázus, Dél-Irán valamint Baktria is beletartozott.

Kultúra	Időszak	Terület
Kebara-kultúra	i. e. 18000–11000	Palesztina
Natúf-kultúra	i. e. 11000–9300	Palesztina, Fönícia és Szíria Eufrátesz-menti vidéke
PPNA	i. e. 9300–7300	Levante, Szíria, Észak-Irak
PPNB	i. e. 7300–5900	Észak-Levante, Dél-Anatólia
Haszúna-kultúra	i. e. 6000–5500	Észak-Irak
Dzsarmó-kultúra	i. e. 7. évezred eleje	Zagrosz, Kirkuktól keletre
Szamarra-kultúra	i. e. 5600–5000	Közép-Irak
Halaf-kultúra	i. e. 5500–4300	Észak-Irak, Észak-Szíria, Kelet-Anatólia
Ubaid-kultúra	i. e. 5900–4300	Dél-Irak
Gavra-kultúra	i. e. 4300–3100?	Észak-Mezopotámia
Uruk-kultúra	i. e. 4300–3100	Dél-Irak
Dzsemdet Naszr-kultúra	i. e. 3100–2900	Dél-Irak

Források

• Komoróczy Géza: Az ókori Kelet (ÓKOR,2006. V. évf. 3-4. szám) ISSN 1589-2700
• A kőkori világ: Vadászó-gyűjtögetők és korai földművelők. Szerk. Dr. Göran Burenhult. Budapest: Officina Nova; (hely nélkül): Magyar Könyvklub. 1995. ISBN 963 548 219 1