„Prizma” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: mt:Priżma |
a apró |
||
| 19. sor: | 19. sor: | ||
*: Az egyszerű prizma egy speciális változata, a törőszöge φ= 90˚-os. Mivel az üveg és a levegő határfelületére 45°-kal beeső fénysugár [[Fénytörés#Határszög|teljes visszaverődést]] szenved, 90 illetve 180°-kal téríti el a fénysugarakat. Gyakran alkalmazzák [[tükör|tükrök]] helyett (pl. [[Távcső#Jellemzők|Lencsés távcsövek]]). |
*: Az egyszerű prizma egy speciális változata, a törőszöge φ= 90˚-os. Mivel az üveg és a levegő határfelületére 45°-kal beeső fénysugár [[Fénytörés#Határszög|teljes visszaverődést]] szenved, 90 illetve 180°-kal téríti el a fénysugarakat. Gyakran alkalmazzák [[tükör|tükrök]] helyett (pl. [[Távcső#Jellemzők|Lencsés távcsövek]]). |
||
* Fresnel-féle biprizma |
* Fresnel-féle biprizma |
||
*: Két, nagyon kis |
*: Két, nagyon kis törőszögű (α < 5˚), alapjaival egymás felé fordított prizmából áll. Többek között [[interferencia]]képet lehet előállítani vele. |
||
{| |
{| |
||
A lap 2009. szeptember 8., 18:41-kori változata
A prizma olyan átlátszó anyagból készült test, melynek optikai sűrűsége eltér a levegőétől. (Az optikai sűrűség nem egyezik meg a térfogategység tömegével.) Emiatt a fény terjedési sebessége a prizmába lépve megváltozik, és a fénynyaláb megtörik. A fénysugár a prizmában tovább halad, majd az újabb határfelülethez érve ismét megtörik. Az egyszerű prizmára eső fénysugár tehát kétszer törik meg: a prizmához érve és a kilépéskor.
Léteznek összetettebb prizmák is, melyekben a fény kettőnél többször törik meg, vagy akár többször visszaverődik a prizma belső felületén.
A fehér fény összetett fény, vagyis több, különböző színű (hullámhosszú, frekvenciájú) fény keveréke. Az eltérő hullámhosszúságú fénynyalábok két közeg határán kissé eltérő szögben törnek meg. Emiatt a prizma alkalmas az összetett fény felbontására és – mivel a fénytörésnél a fénysugár útja megfordítható – újraegyesítésére.
A prizmának általában csak a két oldala átlátszó és van fényesre csiszolva, a harmadik oldalt – akárcsak a két végét – gyakran fekete anyaggal vonják be.
Fajtái
A prizmák anyagukat, alakjukat, felhasználásukat tekintve igen sokfélék lehetnek. Az alábbiakban röviden bemutatunk közülük néhányat.
- Egyszerű prizma
- A gyakorlatban leggyakrabban használt prizmák háromélű üveghasábok, amelyeknek a keresztmetszete egyenlő szárú háromszög. A fénysugár eltérülésének mértéke függ a prizma anyagának a környezetére vonatkoztatott törésmutatójától (n), a fény beesési szögétől (α), és a prizma törőszögétől (φ), vagyis az egyenlő szárú háromszög csúcsszögétől.
- Egyeneslátású vagy Amici-prizma
- Az egyeneslátású prizma 3 vagy 5 különböző diszperziójú, egyszerű prizmából van összeragasztva. Úgy bontja színeire a ráeső nyalábot, hogy a középső (sárga) tartomány irányváltozás nélkül halad tovább.
- Képfordító vagy derékszögű prizma
- Az egyszerű prizma egy speciális változata, a törőszöge φ= 90˚-os. Mivel az üveg és a levegő határfelületére 45°-kal beeső fénysugár teljes visszaverődést szenved, 90 illetve 180°-kal téríti el a fénysugarakat. Gyakran alkalmazzák tükrök helyett (pl. Lencsés távcsövek).
- Fresnel-féle biprizma
- Két, nagyon kis törőszögű (α < 5˚), alapjaival egymás felé fordított prizmából áll. Többek között interferenciaképet lehet előállítani vele.
 |
 |
 |