„Alsórados” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
története, nevezetességei |
||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
==Története== |
==Története== |
||
A település elődje a [[12. század|12.]] - [[13. század]]ban már létezett és az [[1429]]-es [[husziták|huszita]] haborúban pusztult el. A mai települést [[1473]]-ban említik először. [[1554]]-ben [[I. Ferdinánd]] királytól vásártartási jogot kapott. [[1560]]-ban egy tűzvészben leégett. Ezután a holicsi uradalom része, majd [[1730]]-tól a vágsziklási jezsuitáké, később a Habsburg családé. A falu első, későgótikus temploma [[1560]]-ban épült, a [[18. század]]-ban a régi templom helyére, de arra merőlegesen új templomot építettek. Lakói földműveléssel, szövéssel, szőlőtermeléssel, favágással foglalkoztak. A községben jelentős zsidó közösség is élt, akik [[1830]]-ban zsinagógát építettek. |
|||
[[1910]]-ben 457, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Nyitra vármegye]] [[Pöstyéni járás]]ához tartozott. |
[[1910]]-ben 457, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Nyitra vármegye]] [[Pöstyéni járás]]ához tartozott. |
||
==Nevezetességei== |
|||
*Római katolikus temploma a 18. században épült, mai formáját a [[19. század]]ban nyerte el, amikor historizáló gótikus-reneszánsz stílusban építették át. |
|||
*A falu gazdag népi hagyományokkal is rendelkezik. |
|||
==Külső hivatkozások== |
|||
*[http://www.radosovce.sk/ Hivatalos oldal] |
|||
[[Kategória: Szlovákiai települések|Alsorados]] |
[[Kategória: Szlovákiai települések|Alsorados]] |
||
[[sk:Radošovce (okres Trnava)]] |
[[sk:Radošovce (okres Trnava)]] |
||
{{csonk-település}} |
|||
A lap 2006. május 29., 19:12-kori változata
Alsórados (1899-ig Radosócz, szlovákul Radošovce) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Nagyszombati járásban. 2001-ben 387 lakosából 378 szlovák volt.
Fekvése
Nagyszombattól 15 km-re északra fekszik.
Története
A település elődje a 12. - 13. században már létezett és az 1429-es huszita haborúban pusztult el. A mai települést 1473-ban említik először. 1554-ben I. Ferdinánd királytól vásártartási jogot kapott. 1560-ban egy tűzvészben leégett. Ezután a holicsi uradalom része, majd 1730-tól a vágsziklási jezsuitáké, később a Habsburg családé. A falu első, későgótikus temploma 1560-ban épült, a 18. század-ban a régi templom helyére, de arra merőlegesen új templomot építettek. Lakói földműveléssel, szövéssel, szőlőtermeléssel, favágással foglalkoztak. A községben jelentős zsidó közösség is élt, akik 1830-ban zsinagógát építettek. 1910-ben 457, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Pöstyéni járásához tartozott.
Nevezetességei
- Római katolikus temploma a 18. században épült, mai formáját a 19. században nyerte el, amikor historizáló gótikus-reneszánsz stílusban építették át.
- A falu gazdag népi hagyományokkal is rendelkezik.