„Hofburg” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tobi (vitalap | szerkesztései) a „Kastélyok, paloták” kategória hozzáadva (a HotCattel) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A '''Hofburg''' [[Bécs]]ben a ''Heldenplatz''on álló épületegyüttes, |
A '''Hofburg''' [[Bécs]]ben a ''Heldenplatz''on álló épületegyüttes, az egykori császári palota. Egyszerűen csak ''Burg''nak szokás nevezni. Monumentális, tekintélyt sugárzó épületegyüttese évszázadok óta az osztrák főváros egyik dísze. |
||
[[Fájl:Wien Hofburg Neue Burg Heldenplatz.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|A ''Neue Burg'', a délkeleti szárny]] |
[[Fájl:Wien Hofburg Neue Burg Heldenplatz.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|A ''Neue Burg'', a délkeleti szárny]] |
||
== Története == |
== Története == |
||
A magját alkotó középkori várat a 13. században építették, és 1283, vagyis I. Albert regnálása óta ez számított az uralkodók rezidenciájának. Szinte minden király és császár épített hozzá, így szinte már valódi város a városban, 240 000 ezer négyzetméteren terül el Bécs központjában. |
|||
A mai épületegyüttes 800 év folyamán épült, [[1215]]–[[1913]] között és ez tükröződik egyes részeinek eltérő építészeti stílusában is. |
|||
A régi vár idővel svájci szárnnyá változott, ezt a nevét a benne lakó svájci gárdistákról kapta, akik a palotaőrséget alkották. Ma itt talhatók a koronázási jelvények. A 16. században épült a Stallburg, amely a 18. század óta a királyi istállóknak is helyet biztosít, illetve szintén 16. századi Amalienburg, ami eredetileg különálló épület volt, de I. Lipót összekötötte azt a svájci szárnnyal. Az újonnan létrejött Lipót-szárnyba aztán Mária Terézia költözött be, ma pedig ez az osztrák államfő székhelye. |
|||
1452-től a Hofburg volt a német-római császárok székhelye, 1806 és 1918 között a Habsburg-birodalom uralkodóinak központja. |
|||
Ma a Nemzeti Könyvtár és a Sissi Múzeum is itt kap helyet, valamint a csodálatos Szent-Mihály szárny, amelynek 50 méter magas kupolája az épület leglátványosabb eleme. |
|||
== Részei == |
== Részei == |
||
A sok helyen átjárható épületegyüttesben 18 épületrész, 54 lépcsőház, 19 udvar és 2600 helyiség található. („A jó császár tulajdonképpen átjáróházban lakik” – mondta egy alkalommal [[I. Ferenc József]].) |
A sok helyen átjárható épületegyüttesben 18 épületrész, 54 lépcsőház, 26 folyosó 19 udvar és 2600 helyiség található, a komplexumban 5 000 ember él és dolgozik. („A jó császár tulajdonképpen átjáróházban lakik” – mondta egy alkalommal [[I. Ferenc József]].) |
||
[[Fájl:Hofburg Schweizertor 5.2006.jpg|bélyegkép|A Svájci-kapu]] |
[[Fájl:Hofburg Schweizertor 5.2006.jpg|bélyegkép|A Svájci-kapu]] |
||
A lap 2009. augusztus 28., 20:56-kori változata
A Hofburg Bécsben a Heldenplatzon álló épületegyüttes, az egykori császári palota. Egyszerűen csak Burgnak szokás nevezni. Monumentális, tekintélyt sugárzó épületegyüttese évszázadok óta az osztrák főváros egyik dísze.
Története
A magját alkotó középkori várat a 13. században építették, és 1283, vagyis I. Albert regnálása óta ez számított az uralkodók rezidenciájának. Szinte minden király és császár épített hozzá, így szinte már valódi város a városban, 240 000 ezer négyzetméteren terül el Bécs központjában. A régi vár idővel svájci szárnnyá változott, ezt a nevét a benne lakó svájci gárdistákról kapta, akik a palotaőrséget alkották. Ma itt talhatók a koronázási jelvények. A 16. században épült a Stallburg, amely a 18. század óta a királyi istállóknak is helyet biztosít, illetve szintén 16. századi Amalienburg, ami eredetileg különálló épület volt, de I. Lipót összekötötte azt a svájci szárnnyal. Az újonnan létrejött Lipót-szárnyba aztán Mária Terézia költözött be, ma pedig ez az osztrák államfő székhelye. 1452-től a Hofburg volt a német-római császárok székhelye, 1806 és 1918 között a Habsburg-birodalom uralkodóinak központja. Ma a Nemzeti Könyvtár és a Sissi Múzeum is itt kap helyet, valamint a csodálatos Szent-Mihály szárny, amelynek 50 méter magas kupolája az épület leglátványosabb eleme.
Részei
A sok helyen átjárható épületegyüttesben 18 épületrész, 54 lépcsőház, 26 folyosó 19 udvar és 2600 helyiség található, a komplexumban 5 000 ember él és dolgozik. („A jó császár tulajdonképpen átjáróházban lakik” – mondta egy alkalommal I. Ferenc József.)
- Gótikus emlékek: az eredeti periódusból csak a Várkápolna részletei maradtak fenn.
- Reneszánsz emlékek: Svájci-kapu (Schweizertor) és Követ lépcső, Amáliavár, Istállósvár.
- Barokk emlékek: a Lipót-szárny illetve a VI. Károly császár által építtetett szárny: Nemzeti Könyvtár, Lovarda, Birodalmi kancellária (Fischer von Erlach).