Szabó Dávid (nyelvújító)

Barczafalvi Szabó Dávid (Bodrogkeresztúr, 1755 vagy 1757 - Sárospatak, 1828. március 20.) tanár, író

Élete

Tanult Sárospatakon, hol az akadémiai tanfolyamot 1770. január 20.-án kezdte s 1783-ban végezte. Ezután egy ideig Pozsonyban lákott. Meglátogatta a külföldi akadémiákat Németországban és Belgiumban, honnan 1790-ben hazájába visszatérvén, 1791. január 26.-án Sárospatakra a matematika és a fizika tanárának választatott. Hogy szaktudományára alaposan elkészülhessen, még azon évben az egyházkerülettől száz arany utiköltséget nyervén Göttingenbe ment. Esztendei ott időzés után tanári székét 1792. május 1.-én elfoglalta s tantárgyait magyarul adta elő s az egyházkerületi gyűlés azon óhajtásának adott kifejezést, hogy a tanár ne neologizáljon. 1802. július 16.-án a kollégium rektorának választották. 1805. július 16.-án hivataláról leköszönt és ezentúl magányba vonulva élt Sárospatakon. Híres szógyártó volt. Mint zenei képesség is említendő; ő hozta be Sárospatakon az összhangzatos éneklést a főiskola énekkarába.

Munkái

1. Szigvart klastromi története. Németből ford. Pozsony, 1787. Két darab. (Mindkét darab végén új szavak tárával. Kazinczy a Szigvartnak sokat csúfolt nyelvét a tulzó purizmus paródiájának sejteti.)

2. Dissertatio inauguralis multiplicibus scientiarum naturalium in omni vita utilitatibus. U. ott, 1792. (Tanári székfoglaló.)

3. A tudományok magyarúl. U. ott, 1792. Szerkesztette Szacsvai előtt és Révai után a pozsonyi Magyar Hirmondót (1784. máj., jun. és 1786. jun. 21.-decz. 30.)

A Szegedi Hiradó (1877. 291. sz.) egy levelét közli Dugonicshoz 1789-ből. A m. t. akadémiához 39 népdalt küldött be népdal-gyűjteménye számára.

Források

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.