„Szinoptikusok” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
bevezető átszervezése az új főcímnek megfelelően |
külön kell írni és kész, 150 találat a különírásra, 1 az egybeírásra (bennó vitalapja :). Ne szórakozzunk már. |
||
3. sor: | 3. sor: | ||
'''Szinoptikusok''' (a görög szó jelentése: „együttlátó”) vagy '''szinoptikus evangéliumok''' néven ismeri a szentírástudomány az első három [[Bibliai kánon|kánoni]] [[evangélium]] – [[Máté evangéliuma|Máté]], [[Márk evangéliuma|Márk]] és [[Lukács evangéliuma|Lukács]] – együttesét. A [[görög nyelv|görög]] megnevezés alapjául az a megfigyelés szolgál, hogy e három evangélium oly mértékben hasonlít egymásra – különösen ha figyelembe vesszük a [[János evangéliuma|Jánostól]] való különbözőségüket –, hogy szövegüket akár egymás mellé is lehet írni három hasábban, amely így együtt olvasható. |
'''Szinoptikusok''' (a görög szó jelentése: „együttlátó”) vagy '''szinoptikus evangéliumok''' néven ismeri a szentírástudomány az első három [[Bibliai kánon|kánoni]] [[evangélium]] – [[Máté evangéliuma|Máté]], [[Márk evangéliuma|Márk]] és [[Lukács evangéliuma|Lukács]] – együttesét. A [[görög nyelv|görög]] megnevezés alapjául az a megfigyelés szolgál, hogy e három evangélium oly mértékben hasonlít egymásra – különösen ha figyelembe vesszük a [[János evangéliuma|Jánostól]] való különbözőségüket –, hogy szövegüket akár egymás mellé is lehet írni három hasábban, amely így együtt olvasható. |
||
Az azonosság azonban az éremnek csak az egyik oldala: a három szöveg között emellett komoly eltérések, mi több, látszólagos ellentmondások is megfigyelhetők. Ezzel a problémával foglalkozik az úgynevezett '''szinoptikuskérdés'''<ref>A kifejezés helyesírásáról: a gyakorlatban viszonylag sűrűn előfordul különírva, ez a ''szinoptikus'' jelző ’a szinoptikus evangéliumokkal kapcsolatos’ értelemben való felfogásával indokolható. A normatívabb egybeírott forma abból indul ki, hogy a ''szinoptikus'' („együttlátó”) melléknév az eredeti jelölt („evangéliumok”) elmaradásával főnevesült („a szinoptikusok”), így került a fenti összetételbe.</ref> mely a három szinoptikus evangélium keletkezéstörténetével, ezen belül is a három írás egymáshoz való viszonyával foglalkozik. A |
Az azonosság azonban az éremnek csak az egyik oldala: a három szöveg között emellett komoly eltérések, mi több, látszólagos ellentmondások is megfigyelhetők. Ezzel a problémával foglalkozik az úgynevezett '''szinoptikuskérdés'''<ref>A kifejezés helyesírásáról: a gyakorlatban viszonylag sűrűn előfordul különírva, ez a ''szinoptikus'' jelző ’a szinoptikus evangéliumokkal kapcsolatos’ értelemben való felfogásával indokolható. A normatívabb egybeírott forma abból indul ki, hogy a ''szinoptikus'' („együttlátó”) melléknév az eredeti jelölt („evangéliumok”) elmaradásával főnevesült („a szinoptikusok”), így került a fenti összetételbe.</ref> mely a három szinoptikus evangélium keletkezéstörténetével, ezen belül is a három írás egymáshoz való viszonyával foglalkozik. A szinoptikus kérdés megfelelő magyarázatául csakis olyan modell fogadható el, amely mind az egyezőségekre, mind az eltérésekre kellő indokkal szolgál. |
||
==A szinoptikusok közötti hasonlóságok== |
==A szinoptikusok közötti hasonlóságok== |
A lap 2009. augusztus 11., 13:38-kori változata
Szinoptikusok (a görög szó jelentése: „együttlátó”) vagy szinoptikus evangéliumok néven ismeri a szentírástudomány az első három kánoni evangélium – Máté, Márk és Lukács – együttesét. A görög megnevezés alapjául az a megfigyelés szolgál, hogy e három evangélium oly mértékben hasonlít egymásra – különösen ha figyelembe vesszük a Jánostól való különbözőségüket –, hogy szövegüket akár egymás mellé is lehet írni három hasábban, amely így együtt olvasható.
Az azonosság azonban az éremnek csak az egyik oldala: a három szöveg között emellett komoly eltérések, mi több, látszólagos ellentmondások is megfigyelhetők. Ezzel a problémával foglalkozik az úgynevezett szinoptikuskérdés[1] mely a három szinoptikus evangélium keletkezéstörténetével, ezen belül is a három írás egymáshoz való viszonyával foglalkozik. A szinoptikus kérdés megfelelő magyarázatául csakis olyan modell fogadható el, amely mind az egyezőségekre, mind az eltérésekre kellő indokkal szolgál.
A szinoptikusok közötti hasonlóságok
- statisztikai adatok
- nagy szerkezet
- kis szerkezet
- szó szerinti egyezések
A szinoptikusok közötti eltérések
- szerkezeti
- szöveg szerinti az azonos helyeken
Magyarázatok
A szinoptikuskérdésre adott válaszok közül ma az egyik legáltalánosabban elfogadott az ún. kétforrás-elmélet, ill. annak különböző variánsai. Az elmélet röviden azt állítja, hogy a legkorábbi evangélium Mk volt. Ez, valamint az ettől független, Q-nak nevezett őskeresztény dokumentum szolgált forrásául – egymástól függetlenül – mind Mt-nak, mind Lk-nak.
Jegyzetek
- ↑ A kifejezés helyesírásáról: a gyakorlatban viszonylag sűrűn előfordul különírva, ez a szinoptikus jelző ’a szinoptikus evangéliumokkal kapcsolatos’ értelemben való felfogásával indokolható. A normatívabb egybeírott forma abból indul ki, hogy a szinoptikus („együttlátó”) melléknév az eredeti jelölt („evangéliumok”) elmaradásával főnevesült („a szinoptikusok”), így került a fenti összetételbe.