„Szinoptikusok” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
bevezető átszervezése az új főcímnek megfelelően
a (Szinoptikus kérdés lapot átneveztem Szinoptikusok névre: Pasztilla vitalapi javaslata)
(bevezető átszervezése az új főcímnek megfelelően)
[[Fájl:Szinoptikus evangéliumok.PNG|jobbra|350px]]
 
A szentírástudomány '''szinoptikuskérdés'''<ref>A kifejezés helyesírásáról: a gyakorlatban viszonylag sűrűn előfordul különírva, ez a ''szinoptikus'' jelző ’a szinoptikus evangéliumokkal kapcsolatos’ értelemben való felfogásával indokolható. A normatívabb egybeírott forma abból indul ki, hogy a ''szinoptikus'' („együttlátó”) melléknév az eredeti jelölt („evangéliumok”) elmaradásával főnevesült („a szinoptikusok”), így került a fenti összetételbe.</ref> névvel azt a problémakört illeti, amely az első három [[Bibliai kánon|kánoni]] [[evangélium]] – [[Máté evangéliuma|Máté]], [[Márk evangéliuma|Márk]] és [[Lukács evangéliuma|Lukács]], vagyis az ún. '''szinoptikus evangéliumok''' – keletkezéstörténetére, ezen belül is a három írás egymáshoz való viszonyára vonatkozik. A [[görög nyelv|görög]] eredetűés alapjául az a megfigyelés szolgál, hogy e három evangélium oly mértékben hasonlít egymásra – különösen ha figyelembe vesszük a [[János evangéliuma|Jánostól]] való különbözőségüket –, hogy szövegüket akár egymás mellé is lehet írni három hasábban, amely így ''együtt olvasható'' (szinoptikus). Az azonosság azonban az éremnek csak az egyik oldala: a három szöveg között emellett komoly eltérések, mi több, ellentmondások is megfigyelhetők. A szinoptikuskérdés megfelelő magyarázatául csakis olyan modell fogadható el, amely mind az egyezőségekre, mind az eltérésekre kellő indokkal szolgál.
'''Szinoptikusok''' (a görög szó jelentése: „együttlátó”) vagy '''szinoptikus evangéliumok''' néven ismeri a szentírástudomány az első három [[Bibliai kánon|kánoni]] [[evangélium]] – [[Máté evangéliuma|Máté]], [[Márk evangéliuma|Márk]] és [[Lukács evangéliuma|Lukács]] – együttesét. A [[görög nyelv|görög]] megnevezés alapjául az a megfigyelés szolgál, hogy e három evangélium oly mértékben hasonlít egymásra – különösen ha figyelembe vesszük a [[János evangéliuma|Jánostól]] való különbözőségüket –, hogy szövegüket akár egymás mellé is lehet írni három hasábban, amely így együtt olvasható.
 
AAz szentírástudományazonosság azonban az éremnek csak az egyik oldala: a három szöveg között emellett komoly eltérések, mi több, látszólagos ellentmondások is megfigyelhetők. Ezzel a problémával foglalkozik az úgynevezett '''szinoptikuskérdés'''<ref>A kifejezés helyesírásáról: a gyakorlatban viszonylag sűrűn előfordul különírva, ez a ''szinoptikus'' jelző ’a szinoptikus evangéliumokkal kapcsolatos’ értelemben való felfogásával indokolható. A normatívabb egybeírott forma abból indul ki, hogy a ''szinoptikus'' („együttlátó”) melléknév az eredeti jelölt („evangéliumok”) elmaradásával főnevesült („a szinoptikusok”), így került a fenti összetételbe.</ref> névvel aztmely a problémakört illeti, amely az első három [[Bibliaiszinoptikus kánon|kánoni]] [[evangélium]] – [[Máté evangéliuma|Máté]], [[Márk evangéliuma|Márk]] és [[Lukács evangéliuma|Lukács]], vagyis az ún. '''szinoptikus evangéliumok''' – keletkezéstörténetérekeletkezéstörténetével, ezen belül is a három írás egymáshoz való viszonyáraviszonyával vonatkozik. A [[görög nyelv|görög]] eredetűés alapjául az a megfigyelés szolgál, hogy e három evangélium oly mértékben hasonlít egymásra – különösen ha figyelembe vesszük a [[János evangéliuma|Jánostól]] való különbözőségüket –, hogy szövegüket akár egymás mellé is lehet írni három hasábban, amely így ''együtt olvasható'' (szinoptikus). Az azonosság azonban az éremnek csak az egyik oldala: a három szöveg között emellett komoly eltérések, mi több, ellentmondások is megfigyelhetőkfoglalkozik. A szinoptikuskérdés megfelelő magyarázatául csakis olyan modell fogadható el, amely mind az egyezőségekre, mind az eltérésekre kellő indokkal szolgál.
 
==A szinoptikusok közötti hasonlóságok==

Navigációs menü