„Nagy Géza (régész)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
86. sor: 86. sor:
{{DEFAULTSORT:Nagy Geza}}
{{DEFAULTSORT:Nagy Geza}}
[[Kategória:Magyar régészek]]
[[Kategória:Magyar régészek]]
[[Kategória:Magyar néprajzkutatók]]
[[Kategória:MTA-tagok]]

A lap 2009. augusztus 7., 19:44-kori változata

Nagy Géza (Gárdony, 1855. augusztus 4.Budapest, 1915. február 3.) magyar múzeumigazgató őr, régész, etnográfus, az MTA levelező tagja (1901).

Nagy István földbirtokos és Thaly Zsuzsanna fia. Középiskoláit Gyönkön és Pesten a református és piarista gimnáziumban végezte. Történelmi, régészeti, levéltári, irodalomtörténeti, földrajzi és összehasonlító nyelvészeti tanulmányait a pesti egyetemen végezte.

Rómer Flóris felszólítására 1875 őszén a MNM régiségtárába lépett mint díjnok, ahol 1881 őszéig dolgozott. Közben 1878 végén és 1879 elején negyedévig az Egyetértés tudósítója volt, amit betegsége miatt abba kellett hagynia.

1881-től 1889-ig a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum őre volt, majd visszatért Budapestre és újra az MNM régiségtárának munkatársa lett. 1902-ben igazgató őre lett és a hadtörténeti gyűjteményt rendezte, melyről katalógust szerkesztett.

1892. december 4-én feleségül vette Csetneki Jelenik Elek özvegyét, Zaphiry Helént, Liszt Ferenc egyik legkiválóbb tanítványát. Az 1896-os millenniumi kiállítás alkalmával az ősfoglalkozások vadászattörténeti alcsoportjának előadója volt. A csoport ismertetését, a magyar vadászat történeti vázlatával együtt megírta a Matlekovics S. által szerkesztett Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor című munka V. kötetében. Az MTA 1901 május 10.-én választotta levelező tagjai sorába.

Főleg a magyar őstörténettel foglalkozott. 1913-tól szerkesztette az Archaeológiai Értesítőt. Ezenkívül szerkesztette a Nemere című hetilapot 1883-ban és a Székely Nemzeti Múzeum Értesítőjét 1890-1891-ben. Álneve és jegyei: Istvánfi G., (ng.), N. G., Ng., NG., ny.

Művei

  • Magyarország története a népvándorlás korában (A Szilágyi Sándor által szerk. Milleniumi Magyar történet I. k. 3. könyv. CCLIII-CCCLII. l.).
  • 1882 A székely n. múzeum őskori gyűjteménye (Arch. Ért.)
  • 1883-1886 Adatok a székelyek eredetéhez és egykori lakhelyéhez. Székely Nemzeti Múzeum Értesítője.
  • 1884 Az Álmos-monda. Mythologiai tanulmány. Sepsiszentgyörgy. (Különlenyomat a Székely Nemzetből: Emese álma c.).
  • 1895 A szkíták nemzetisége. Budapest. (Néprajzi Füzetek 3. Különnyomat az Ethnographiából 1894. «Egy pár szó a szkithákról» c.)
  • 1886 Az aldobolyi kardról (Arch. Ért.)
  • 1887 A krásznai arany rudakról (Arch. Ért.)
  • 1890-91 A magyar középkori fegyverzetről (Arch. Ért.)
  • 1892 A kozár kard (Arch. Ért.)
  • 1892 A magyar pogánykor emlékei Fejérmegyében (Arch. Ért.)
  • 1892 A homorszögi magyar pogánykori lelet Csetneki Jelenik Elek jegyzetei nyomán (Arch. Ért.)
  • 1893 Az alsó-szent-iványi sírdombok, kunhalmok, Fejérmegyében (Arch. Ért.)
  • 1893 Aurelius császár leányának állítólagos síremléke (Arch. Ért.)
  • 1893 A régi kunok temetkezése (Arch. Ért.)
  • 1893 A magyarhoni lovas sirok (Arch. Ért.)
  • 1893 A hunn, avar és magyar pogánykori sírleletek jellemzése (Arch. Ért.)
  • 1893 XII. századi magyar gyürü (Arch. Ért.)
  • 1894 A Berényi-féle magyar puska (Arch. Ért.)
  • 1894 Fringia, Harczias Fridrik első szász választó fejedelem magyar kardja (Arch. Ért.)
  • 1894 A tömösi kardról (Arch. Ért.)
  • 1895 A budapesti népvándorláskori lelet (Arch. Ért.)
  • 1896 Hadtörténelmi emlékek az ezredéves kiállításon (Arch. Ért.)
  • 1898 Magyar kardok (Arch. Ért.)
  • 1900 Egy passaui kardkészítő magyar szablyái (Arch. Ért.)
  • 1900 A magyar viseletek története, Rajzolta és festette Nemes Mihály, szövegét írta… Bpest, 1900. 40 szines és 71 fekete táblával. (Ism. Arch. Értesítő 1900-1901).
  • 1901 Válasz Varju Elem. úr birálatára (Arch. Ért.)
  • 1901 Szkita-szarmata maradványok a magyar viseletben (Arch. Ért.)
  • 1901 A csanádi kard (Arch. Ért.)
  • 1901 Sirleletek a régibb középkorban (Arch. Ért.)
  • 1901 Népvándorlási turán öltözet (Arch. Ért.)
  • 1904 Budapest és vidéke az őskorban. Budapest.
  • A székely nemzeti múzeum ismertetése
  • Az emberiség statisztikája
  • Az Aghaz nem és Koroniza ág
  • A homárka név eredete
  • Szláv nyomok Háromszéken
  • Daczó Ferencz sírkőfelirata


Irodalom

  • Akad. Ért. XXVI.
  • M. Könyvészet 1895., 1897.
  • Pallas Nagy Lexikona XII, 913; XVIII, 309.
  • Vasárnapi Ujság 1895. 36. sz.

Külső hivatkozások