„Alsó-Egyiptom” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2009. július 28., 00:03-kori változata

Egyiptom ot a ”Nílus ajándékának” nevezték, mivel az emberek csak közvetlenül a folyó partjain tudtak megélni. A Nílus hosszan hömpölyög, a sivatagon át, és a végén kiszélesedve, szerteágazik, és deltatorkolatot képezve ömlik a Földközi-tengerbe.

A kettéválás oka

Az ország történetének már legősibb kezdetén két részre tagolódott. Az egyik Pa-ta-rész, a Déli ország, amelyet a görögök után Felső-Egyiptom-nak nevezünk, a másik Ta-mekht, Delta országnak nevezték, ez Alsó-Egyiptom. A nyelvhasználatok helyi eltérése, a szokások és intézmények különbözőségein alapul. Az utolsó Rameszidák egyikékének sírkamráját díszítő ábrázolásokon a vörös színű rometuk két csoportra oszlanak. Ezek egyike a rometu-Kemt, a fekete ország lakói; a másik a rometu-Deser, a vörös ország lakói. Az ország kettéválása a király címében és a koronában is megmutatkozott. Mind két rész több kerületre oszlott, amiket a görögök „Nomoi”-nak hívtak. Alsó-Egyiptomnak húsz, (huszonkettő) ilyen kerülete volt. Ezek egyiptomi elnevezése Hezep, vagy Tas volt. Minden kerületnek volt külön fővárosa, mely a kerületi fejedelemnek is a székhelye volt. Egyes kerületeknek különösen fontos szerepe volt; Alsó-Egyiptomban a memphiszi és a heliopoliszi kerületeknek.

Fájl:Saduf.jpg

Saduf

Fájl:Vizikerék.jpg

Vizikerék

Fájl:Archimedesi csavar.jpg

Archimedesi csavar

Egyiptom földrajzi fekvése

Déli határátAsszuán (Szunum, vagy Syene) jelezte Abu vagy Elefantine szigetvárosával szemben, észak felől a Földközi-tenger határolta.Heliopolisz mellett az On közelében a Nílus háromfelé ágazott: a kanopuszira (1820 óta a Mahmudije-csatorna), az athribisz-szebennitoszira és a babasztisz-peluziumira. Ezekhez még négy mellékág járul: a rozettei, a damiettei, a mendeszi és a tániszi. Ezeken kívül még sok mesterséges csatornát építettek. Alsó-Egyiptomot a Nílus iszaplerakódásai hozták létre, alluvális vidékként, a föld legújabb alakulásai közé tartozik. Valamikor a Földközi-tenger felől tölcsér alakú tengeröblöt képezett, de a Nílus iszaplerakódásaival betemette.

Ez a folyamat ma is tart; a delta folyton növekedik, és így a Nílusnak az ország elárasztásához szükséges magasság is nő.

Alsó-Egyiptom városai

Memphisz a legfontosabb városa, a régi főváros, melyet az egyiptomiak Men-nofernek neveztek, de hívták még Memfinek, Menfinek, de előfordul a Membe elnevezés is. Ékírásos neve Memfi volt, a Biblia a Nof elnevezést használja. A város Ptah istent tisztelte, ezért a memphiszi papok városukat Nu-pathnak, „Path városá”nak vagy Haka-ptahnak, „Ptah isten lakásának” nevezték. A város alapítójaként Ménész szerepel, ő tette az egyesült birodalom fővárosává. Napjainkra majdnem nyomtalanul eltűnt. Ptah nagy templomának helyét, csak néhány pálmakoronázta romhalmaz jelöli Mitrahine falu mellett. Memphisszel szemben a Nílus keleti partján voltak a Ta-o-au kőbányái, amik a piramisok építéshez szükséges anyagot szolgáltatták, és így ott volt a nagy számban foglalkoztatott munkások lakhelye. Ez a vidék még ma is a „Tura” nevet viseli, és ahogy annak idején Memphisz építési anyagát innen szerezték be, úgy ma is innen kerülnek ki a sziklák az arabok számára; akik a sziklákat kívülről fejtik le, míg a fáraók idejében a munkások a hegy belsejébe hatoltak, és ahol a legjobb anyagot találták, ott sziklatermeket vájtak ki.
Szaisz, ahol a harc istennőjét Neitet tisztelték, Pszametikhnek és a XXVI. dinasztia királyainak volt a székvárosa.
Mendesz a szent kos városa, melyet ma Tell-Roba romhalmaza jelöl.
Buzirisz Ozirisz sírja: ó-egyiptomi nevén Peruziri, vagyis „Ozirisz háza”. A mai Abu-Szir.
Bubasztisz ahol a macskafejű királynőt, Basztot imádták. Hieroglif neve Per-baszt azaz „Baszt istennő háza”. A Bibliában (Ezékiel XXX.17.) mint Phibeszet szerepel. Az ékiratok Bubaszti néven ismerik. A XXII. dinasztia székhelye volt. Romjain található a mai Tell-Busztuh falu.
Tánisz, a hieroglif feliratok Zanja, a héber Coan és az ékiratok Szanaja.

Tudományok fejlődése

Az egyiptomiak megfigyelték, hogy a Nílus áradása, és apadása között bizonyos csillagcsoportok megjelenéséhez kapcsolódik. Ez a csillagos ég tanulmányozása, már korán, egyféle naptár kialakulásához vezetett. Az áradások miatt a földek határai elmosódtak, így szükségessé vált, hogy a földeket felmérjék, telekkönyvezzék; ami a felmérési tudomány fejlődését hozta. Amikor a piramis- és templomépítéshez a gránitot Asszuánból Memphisz határába kellett szállítani, akkor tutajokat és hajókat készítettek a Níluson való szállításhoz.

Az ország és lakói

Egyiptomot keletre az arábiai hegylánc, nyugatra a líbiai sivatag határolja. Ha a Nílus nem lenne, az ország kiszáradna, növényei elszáradnának; a Nap porrá változtatná talaját, és a sivatag homokja betemetné, amelyet most a tenger felé visz a folyam. Azért mondja az egyiptomi: „Hapi-céfá”, azaz a „a Nílus a fenntartóm”. A Nílus eredetéről, forrásairól a régi egyiptomiak csak keveset tudtak. Működését szent misztikumnak tekintették. Ízisz istennőnek tulajdonították az áradást, és a forrás helyét az ember csak halála után ismerhette meg, Ízisz istennő segítségével.

Az egyesítés

Egyiptom történetének írásos feljegyzései kb. Kr.e. 3000-ből valók. Ebben az időben Narmer király Felső-Egyiptom (Dél) királya, Alsó-Egyiptom (a Delta) meghódításával egyesítette a két országrészt. A királynak „mindkét ország királya” volt a címe. A koronázás alkalmával két koronát tettek a fejére: a vörös korona Alsó-Egyiptomot a fehér korona Felső-Egyiptomot jelképezte.

Lásd még

Irodalom

A Tudás Fája. Marshall Cavendish, Magyarország, 2005-2007

Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-Egyiptomot a ”Nílus ajándékának” nevezték, mivel az emberek csak közvetlenül a folyó partjain tudtak megélni. A Nílus hosszan hömpölyög, a sivatagon át, és a végén kiszélesedve, szerteágazik, és deltatorkolatot képezve ömlik a Földközi-tengerbe.
+[[Egyiptom]] ot a ”Nílus ajándékának” nevezték, mivel az emberek csak közvetlenül a folyó partjain tudtak megélni. A [[Nílus]] hosszan hömpölyög, a sivatagon át, és a végén kiszélesedve, szerteágazik, és deltatorkolatot képezve ömlik a Földközi-tengerbe.
 == A kettéválás oka ==
-Az ország történetének már legősibb kezdetén két részre tagolódott. Az egyik Pa-ta-rész, a Déli ország, amelyet a [[görögök]] után [[Felső-egyiptom]]-nak nevezünk, a másik Ta-mekht, Delta országnak nevezték, ez Alsó-Egyiptom.
+Az ország történetének már legősibb kezdetén két részre tagolódott. Az egyik Pa-ta-rész, a [[Dél]]i ország, amelyet a [[görögök]] után [[Felső-Egyiptom]]-nak nevezünk, a másik Ta-mekht, Delta országnak nevezték, ez Alsó-Egyiptom.
-A nyelvhasználatok helyi eltérése, a szokások és intézmények különbözőségein alapul. Az utolsó Rameszidák egyikékének sírkamráját díszítő ábrázolásokon a vörös színű rometuk két csoportra oszlanak. Ezek egyike a rometu-Kemt, a fekete ország lakói; a másik a rometu-Deser, a vörös ország lakói. Az ország kettéválása a király címében és a koronában is megmutatkozott. Mind két rész több kerületre oszlott, amiket a görögök „Nomoi”-nak hívtak. Alsó-Egyiptomnak húsz, (huszonkettő) ilyen [[Kerület (közigazgatás)|kerülete]] volt. Ezek egyiptomi elnevezése Hezep, vagy Tas volt. Minden kerületnek volt külön fővárosa, mely a kerületi fejedelemnek is a székhelye volt. Egyes kerületeknek különösen fontos szerepe volt; Alsó-Egyiptomban a memphiszi és a heliopoliszi kerületeknek.
+A nyelvhasználatok helyi eltérése, a szokások és intézmények különbözőségein alapul. Az utolsó Rameszidák egyikékének sírkamráját díszítő ábrázolásokon a vörös színű rometuk két csoportra oszlanak. Ezek egyike a rometu-Kemt, a fekete ország lakói; a másik a rometu-Deser, a vörös ország lakói. Az ország kettéválása a [[király]] címében és a koronában is megmutatkozott. Mind két rész több kerületre oszlott, amiket a [[görög]]ök „Nomoi”-nak hívtak. Alsó-Egyiptomnak húsz, (huszonkettő) ilyen kerülete volt. Ezek egyiptomi elnevezése Hezep, vagy Tas volt. Minden kerületnek volt külön fővárosa, mely a kerületi fejedelemnek is a székhelye volt. Egyes kerületeknek különösen fontos szerepe volt; Alsó-Egyiptomban a [[memphisz]]i és a heliopoliszi kerületeknek.
@@ 11. sor: / 12. sor: @@
 == Egyiptom földrajzi fekvése ==
-Déli határát[[ Asszuán]] (Szunum, vagy Syene) jelezte Abu vagy [[Elefantine]] szigetvárosával szemben, észak felől a Földközi-tenger határolta.[[ Heliopolisz]] mellett az On közelében a Nílus háromfelé ágazott: a kanopuszira (1820 óta a Mahmudije-csatorna), az athribisz-szebennitoszira és a babasztisz-peluziumira. Ezekhez még négy mellékág járul: a rozettei, a damiettei, a mendeszi és a tániszi. Ezeken kívül még sok mesterséges csatornát építettek.Alsó-Egyiptomot a Nílus iszaplerakódásai hozták létre, alluvális vidékként, a föld legújabb alakulásai közé tartozik. Valamikor a Földközi-tenger felől tölcsér alakú tengeröblöt képezett, de a Nílus iszaplerakódásaival betemette.
+Déli határát[[ Asszuán]] (Szunum, vagy Syene) jelezte Abu vagy [[Elefantine]] szigetvárosával szemben, [[észak]] felől a Földközi-tenger határolta.[[ Heliopolisz]] mellett az On közelében a [[Nílus]] háromfelé ágazott: a kanopuszira (1820 óta a Mahmudije-csatorna), az athribisz-szebennitoszira és a babasztisz-peluziumira. Ezekhez még négy mellékág járul: a rozettei, a damiettei, a mendeszi és a tániszi. Ezeken kívül még sok mesterséges csatornát építettek. Alsó-Egyiptomot a Nílus iszaplerakódásai hozták létre, '''alluvális vidék'''ként, a föld legújabb alakulásai közé tartozik. Valamikor a Földközi-tenger felől tölcsér alakú tengeröblöt képezett, de a Nílus iszaplerakódásaival betemette.
 Ez a folyamat ma is tart; a delta folyton növekedik, és így a Nílusnak az ország elárasztásához szükséges magasság is nő.
 == Alsó-Egyiptom városai ==
-*'''Memphisz''' a legfontosabb városa, a régi főváros, melyet az egyiptomiak Men-nofernek neveztek, de hívták még Memfinek, Menfinek, de előfordul a Membe elnevezés is. Ékírásos neve Memfi volt, a Biblia a Nof elnevezést használja. A város Ptah istent tisztelte, ezért a memphiszi papok városukat Nu-pathnak, „Path városá”nak vagy Haka-ptahnak, „Ptah isten lakásának” nevezték. A város alapítójaként Ménész szerepel, ő tette az egyesült birodalom fővárosává. Napjainkra majdnem nyomtalanul eltűnt. Ptah nagy templomának helyét, csak néhány pálmakoronázta romhalmaz jelöli Mitrahine falu mellett. Memphisszel szemben a Nílus keleti partján voltak a Ta-o-au kőbányái, amik a piramisok építéshez szükséges anyagot szolgáltatták, és így ott volt a nagy számban foglalkoztatott munkások lakhelye. Ez a vidék még ma is a „Tura” nevet viseli, és ahogy annak idején Memphisz építési anyagát innen szerezték be, úgy ma is innen kerülnek ki a sziklák az arabok számára; akik a sziklákat kívülről fejtik le, míg a fáraók idejében a munkások a hegy belsejébe hatoltak, és ahol a legjobb anyagot találták, ott sziklatermeket vájtak ki.
+*'''Memphisz''' a legfontosabb városa, a régi [[főváros]], melyet az egyiptomiak Men-nofernek neveztek, de hívták még Memfinek, Menfinek, de előfordul a Membe elnevezés is. [[Ékírás]]os neve Memfi volt, a [[Biblia]] a Nof elnevezést használja. A város Ptah istent tisztelte, ezért a memphiszi papok városukat Nu-pathnak, „Path városá”nak vagy Haka-ptahnak, „Ptah isten lakásának” nevezték. A város alapítójaként [[Ménész]] szerepel, ő tette az egyesült birodalom fővárosává. Napjainkra majdnem nyomtalanul eltűnt. Ptah nagy templomának helyét, csak néhány pálmakoronázta romhalmaz jelöli Mitrahine falu mellett. Memphisszel szemben a Nílus [[kelet]]i partján voltak a Ta-o-au kőbányái, amik a [[piramis]]ok építéshez szükséges anyagot szolgáltatták, és így ott volt a nagy számban foglalkoztatott munkások lakhelye. Ez a vidék még ma is a „Tura” nevet viseli, és ahogy annak idején Memphisz építési anyagát innen szerezték be, úgy ma is innen kerülnek ki a sziklák az arabok számára; akik a sziklákat kívülről fejtik le, míg a fáraók idejében a munkások a hegy belsejébe hatoltak, és ahol a legjobb anyagot találták, ott sziklatermeket vájtak ki.
 *'''Szaisz''', ahol a harc istennőjét Neitet tisztelték, Pszametikhnek és a XXVI. dinasztia királyainak volt a székvárosa.
 *'''Mendesz''' a szent kos városa, melyet ma Tell-Roba romhalmaza jelöl.
@@ 25. sor: / 27. sor: @@
 == Tudományok fejlődése ==
-Az egyiptomiak megfigyelték, hogy a Nílus áradása, és apadása között bizonyos csillagcsoportok megjelenéséhez kapcsolódik. Ez a csillagos ég tanulmányozása, már korán, egyféle naptár kialakulásához vezetett. Az áradások miatt a földek határai elmosódtak, így szükségessé vált, hogy a földeket felmérjék, telekkönyvezzék; ami a felmérési tudomány fejlődését hozta. Amikor a piramis- és templomépítéshez a gránitot Asszuánból Memphisz határába kellett szállítani, akkor tutajokat és hajókat készítettek a Níluson való szállításhoz.
+Az egyiptomiak megfigyelték, hogy a Nílus áradása, és apadása között bizonyos csillagcsoportok megjelenéséhez kapcsolódik. Ez a csillagos ég tanulmányozása, már korán, egyféle [[naptár]] kialakulásához vezetett. Az áradások miatt a földek határai elmosódtak, így szükségessé vált, hogy a földeket felmérjék, telekkönyvezzék; ami a felmérési tudomány fejlődését hozta. Amikor a piramis- és templomépítéshez a gránitot Asszuánból Memphisz határába kellett szállítani, akkor tutajokat és hajókat készítettek a Níluson való szállításhoz.
 == Az ország és lakói ==
-Egyiptomot [[kelet]]re az arábiai hegylánc, [[nyugat]]ra a líbiai sivatag határolja. Ha a Nílus nem lenne, az ország kiszáradna, növényei elszáradnának; a Nap porrá változtatná talaját, és a sivatag homokja betemetné, amelyet most a tenger felé visz a folyam. Azért mondja az egyiptomi: „Hapi-céfá”, azaz a „a Nílus a fenntartóm”. A Nílus eredetéről, forrásairól a régi egyiptomiak csak keveset tudtak. Működését szent misztikumnak tekintették. Ízisz istennőnek tulajdonították az áradást, és a forrás helyét az ember csak halála után ismerhette meg, Ízisz istennő segítségével.
+Egyiptomot keletre az arábiai hegylánc, [[nyugat]]ra a líbiai sivatag határolja. Ha a Nílus nem lenne, az ország kiszáradna, növényei elszáradnának; a Nap porrá változtatná talaját, és a sivatag homokja betemetné, amelyet most a tenger felé visz a folyam. Azért mondja az egyiptomi: „Hapi-céfá”, azaz a „a Nílus a fenntartóm”. A Nílus eredetéről, forrásairól a régi egyiptomiak csak keveset tudtak. Működését szent misztikumnak tekintették. Ízisz istennőnek tulajdonították az áradást, és a forrás helyét az ember csak halála után ismerhette meg, Ízisz istennő segítségével.
 == Az egyesítés ==
-Egyiptom történetének írásos feljegyzései kb. Kr.e. 3000-ből valók. Ebben az időben [[Narmer]] király Felső-Egyiptom (Dél) királya, Alsó-Egyiptom (a Delta) meghódításával egyesítette a két országrészt. A királynak „mindkét ország királya” volt a címe. A koronázás alkalmával két koronát tettek a fejére:  a vörös korona Alsó-Egyiptomot a fehér korona Felső-Egyiptomot jelképezte.
+Egyiptom történetének írásos feljegyzései kb. Kr.e. 3000-ből valók. Ebben az időben [[Narmer]] király [[Felső-Egyiptom]] (Dél) királya, Alsó-Egyiptom (a Delta) meghódításával egyesítette a két országrészt. A királynak „mindkét ország királya” volt a címe. A koronázás alkalmával két koronát tettek a fejére:  a vörös korona Alsó-Egyiptomot a fehér korona Felső-Egyiptomot jelképezte.
@@ 39. sor: / 41. sor: @@
 *[[Ókori Egyiptom]]
 *[[Felső-Egyiptom]]
 *[[Egyiptom]]