„II. Ordoño leóni király” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2009. július 22., 23:00-kori változata

A Kantábriai-házból származó II. Ordoño (873 – 924) először Galícia királya (910 – 924), majd León királya (914 – 924), apja III. (Nagy) Alfonz (848? – 910) Asztúria királya (866 – 910), akinek II. Ordoño volt a legtehetségesebb fia.

III. Alfonz már a 890-es évek végétől folyamatosan szembesült a fiai – García (871?–914), Ordoño és Fruela (875–925) – lázongásaival. A gyermekeket édesanyjuk, Jimenának (?–912) is támogatta. (Ő az Arista-Íñiga házból származó García Íñiguez (?–882) Pamplona/Navarra királyának (851–882) a leánya és Fortun Garcés (830?–905) Pamplona/Navarra királyának (882–905) a testvére volt.) A fivéreket támogatta a nemesség egy jelentős része is. III. Alfonz végül belefáradt a konfliktusba, és a polgárháborút elkerülendő 910-ben lemondott e három fia javára, birodalmát felosztotta közöttük, majd még ugyanebben az esztendőben elhunyt. Fiai közül I. García leóni király (910–914), II. Ordoño Galícia királya és leóni király, II. Fruela Asztúria királya (910–925) és később León királya (924–925) lett.

II. Ordoño még galiciai királyként 913-ban visszafoglalta Évorát, és ezzel minden korábbinál délebbre szorította a mórokat.

A leóni királyság trónjára 914-ben bátyja, a gyermektelen I. García halála után került. A Ximena-házból származó I. Sanchóval (?–925), Pamplona/Navarra királyával (905–925) szövetségben 917-ben San Esteban de Gormaznál fényes győzelmet aratott a mórok felett. (A navarrai uralkodó leánya, Sancha (?–959) II. Ordoño harmadik felesége volt.) A mórok 918-ban, Talavera mellett vágtak vissza. 920-ban, a valdejunquerai csatában ismét a mórok győztek, és a király ezután kivégeztette a felelőssé tett kasztíliai grófokat. Később egy sikeres támadással megszerezte a móroktól La Rioja területét, királysága azonban továbbra is sokat szenvedett a mórok támadásai miatt. A mórok kemény ellenfeleknek bizonyultak: a Córdobai Emirátus az Omajjád-dinasztiából származó, rendkívül energikus III. Abd Al-Rahmán (891–961) uralma alatt élte fénykorát; ekkor lett az emirátusból Córdobai Kalifátus.

II. Ordoñónak három, első feleségétől, Elvira Menéndeztől, Hermenegildo Gutierrez galíciai gróf és felesége, Ermesinda lányától született fia is király lett:

Sáncho Ordoñez (895?–929) Galicia királya (925–929),
IV. (Szerzetes) Alfonz (897?–933) León királya (925–931) és
II. Ramiro (898?–951) szintén León királya.

Ez a tény, valamint az, hogy a Leóni Királyság trónján II. Ordoñót öccse, II. Fruela követte, komoly belső feszültségekhez vezetett a királyságban.

Források

Diccionario de historia de Espana I-III, Madrid, 1968-1969.
Ludwig Vones: Geschichte der Iberischen Halbinsel im Mittelalter, 711-1480. Reiche – Kronen – Regionen. Sigmaringen. Thorbecke Verlag. 1993.
Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en Espana (Anos 364-1994), Vigo, 1994.

Külső hivatkozások

Előd: *III. Nagy* Alfonz**	Galícia királya 910 – 924	Utód: *II. Asztúriai* Fruela**
Előd: I. García	León királya 914 – 924	Utód: *II. Asztúriai* Fruela**

Középkorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

@@ 2. sor: / 2. sor: @@
 A [[Kantábriai-ház]]ból származó '''II. Ordoño''' ([[873]] – [[924]]) először Galícia királya (910 – [[924]]), majd León királya (914 – 924), apja [[III. Alfonz asztúriai király|III. (Nagy) Alfonz]] (848? – 910) Asztúria királya (866 – 910), akinek II. Ordoño volt a legtehetségesebb fia.
-III. Alfonz már a 890-es évek végétől folyamatosan szembesült a fiainak – García (871? – 914), Ordoño és Fruela (875 – 925) – lázongásaival. A gyermekek élvezték az édesanyjuknak, Jimenának (? – 912) a támogatását is. (Ő az ''Arista-Íñiga házból'' származó ''García Íñigueznek'' (? – 882) Pamplona/Navarra királyának (851 – 882) a leánya és ''Fortun Garcésnek'' (830? – 905) Pamplona/Navarra királyának (882 – 905) a testvére volt.) A fivéreket támogatta a nemesség egy jelentős része is. III. Alfonz végül a fiaival való konfliktusba belefáradt, a polgárháború elkerülése céljából engedett a feudális nemességnek és 910-ben lemondott e három fia javára, a birodalmát közöttük felosztva. III. Alfonz még ebben az esztendőben elhunyt. Fiai közül [[I. García leóni király]] (910 – 914), míg II. Ordoño Galícia királya és leóni király,  [[II. Fruela leóni király|II. Fruela]]  Asztúria királya ([[910]] – 925) és később León királya ([[924]] – 925) lett.
+III. Alfonz már a 890-es évek végétől folyamatosan szembesült a fiai – García (871?–914), Ordoño és Fruela (875–925) – lázongásaival. A gyermekeket édesanyjuk, Jimenának (?–912) is támogatta. (Ő az ''Arista-Íñiga házból'' származó ''García Íñiguez'' (?–882) Pamplona/Navarra királyának (851–882) a leánya és ''Fortun Garcés'' (830?–905) Pamplona/Navarra királyának (882–905) a testvére volt.) A fivéreket támogatta a nemesség egy jelentős része is. III. Alfonz végül belefáradt a konfliktusba, és a polgárháborút elkerülendő 910-ben lemondott e három fia javára, birodalmát felosztotta közöttük, majd még ugyanebben az esztendőben elhunyt. Fiai közül [[I. García leóni király]] (910–914), II. Ordoño Galícia királya és leóni király, [[II. Fruela leóni király|II. Fruela]]  Asztúria királya ([[910]]–925) és később León királya ([[924]]–925) lett.
+II. Ordoño még galiciai királyként [[913]]-ban visszafoglalta [[Évora|Évorát]], és ezzel minden korábbinál délebbre szorította a mórokat.
-II. Ordoño a bátyjának, a gyermektelen I. Garcíának a halála után került a leóni királyság trónjára. A Ximena-házból származó  [[I. Sancho navarrai király| I. Sanchó]]val  (? – 925), Pamplona/Navarra királyával (905 – 925) szövetségben [[917]]-ben San Esteban de Gormaznál fényes győzelmet aratott a mórok felett. (A navarrai uralkodónak a leánya, Sancha (? – 959) II. Ordoño harmadik felesége volt.) 918-ban azonban már vereséget szenvedett tőlük, Talavera mellett. 920-ban a valdejunquera-i csatában ismét a mórok győztek. A király ezután a felelőssé tett kasztíliai grófokat kivégeztette. Később megszerezte a móroktól egy sikeres támadással La Rioja területét, azonban a királyság sokat szenvedett a mórok támadásai miatt. A mórok kemény ellenfeleknek bizonyultak, mivel a Córdobai [[Emirátus]] ura, az [[Omajjád-dinasztiából]] származó, rendkívül energikus  [[III. Abd Al-Rahmán]] (891 – 961), aki emírként 912-től 929-ig, majd kalifaként 929-től 961-ig uralkodott, uralma a mór állam fénykora; ekkor lett az emirátusból [[Córdobai Kalifátus]].
+A leóni királyság trónjára [[914]]-ben bátyja, a gyermektelen I. García halála után került. A Ximena-házból származó  [[I. Sancho navarrai király| I. Sanchó]]val  (?–925), Pamplona/Navarra királyával (905–925) szövetségben [[917]]-ben [[San Esteban de gormazi csata|San Esteban de Gormaz]]nál fényes győzelmet aratott a mórok felett. (A navarrai uralkodó leánya, Sancha (?–959) II. Ordoño harmadik felesége volt.) A mórok 918-ban, [[talaverai csata|Talavera]] mellett vágtak vissza. [[920]]-ban, a [[valdejunquerai csata|valdejunquerai csatában]] ismét a mórok győztek, és a király ezután kivégeztette a felelőssé tett kasztíliai grófokat. Később egy sikeres támadással megszerezte a móroktól [[La Rioja]] területét, királysága azonban továbbra is sokat szenvedett a mórok támadásai miatt. A mórok kemény ellenfeleknek bizonyultak: a Córdobai [[Emirátus]] az [[Omajjád-dinasztia|Omajjád-dinasztiából]] származó, rendkívül energikus  [[III. Abd Al-Rahmán]] (891–961) uralma alatt élte fénykorát; ekkor lett az emirátusból [[Córdobai Kalifátus]].
-II. Ordoñonak az első feleségétől, Elvira Menéndeztől, Hermenegildo Gutierrez galíciai grófnak és feleségének, Ermesindának a lányától született három fia is király lett. Sáncho Ordoñez (895? – 929) [[Galícia]] királya (925 – 929), [[IV. Alfonz leóni király|IV. (Szerzetes) Alfonz]] (897? – 933) León királya (925 – 931) és [[II. Ramiro leóni király|II. Ramiro]] (898? – [[951]]) szintén León királya. Ez a tény, valamint az, hogy a Leóni Királyság trónján II. Ordoñót az öccse, II. Fruela követte, komoly belső feszültségekhez vezetett a királyságban.
+II. Ordoñónak három, első feleségétől, Elvira Menéndeztől, Hermenegildo Gutierrez galíciai gróf és felesége, Ermesinda lányától született fia is király lett:
+* Sáncho Ordoñez (895?–929) [[Galicia]] királya (925–929),
+* [[IV. Alfonz leóni király|IV. (Szerzetes) Alfonz]] (897?–933) León királya (925–931) és
+* [[II. Ramiro leóni király|II. Ramiro]] (898?–[[951]]) szintén León királya.
+Ez a tény, valamint az, hogy a Leóni Királyság trónján II. Ordoñót öccse, [[II. Fruela leóni király|II. Fruela]] követte, komoly belső feszültségekhez vezetett a királyságban.
 ==Források==