„Ion Agârbiceanu” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a A(z) Ion_Agarbiceanu.jpg nevű fájlt Maxim törölte a Commonsból: „ Missing essential information: [[commons:Template:No license|licen |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Román –> Románok |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
'''Ion Agârbiceanu''' ([[Szászcsanád]], [[1882]]. [[szeptember 12.]] – [[Kolozsvár]], [[1963]]. [[május 28.]]) [[román]] író, költő, [[görög-katolikus]] pap, a [[Román Akadémia]] tagja. A ''semănătorism'' (=magvetés) nevű irányzat egyik képviselője. |
'''Ion Agârbiceanu''' ([[Szászcsanád]], [[1882]]. [[szeptember 12.]] – [[Kolozsvár]], [[1963]]. [[május 28.]]) [[Románok|román]] író, költő, [[görög-katolikus]] pap, a [[Román Akadémia]] tagja. A ''semănătorism'' (=magvetés) nevű irányzat egyik képviselője. |
||
== Élete == |
== Élete == |
A lap 2009. július 18., 09:10-kori változata
Ion Agârbiceanu (Szászcsanád, 1882. szeptember 12. – Kolozsvár, 1963. május 28.) román író, költő, görög-katolikus pap, a Román Akadémia tagja. A semănătorism (=magvetés) nevű irányzat egyik képviselője.
Élete
A középiskolát Balázsfalván végezte el (1892 - 1900), majd a Budapesti Egyetemen teológiát tanult (1900-1904). 1901-1902-től kezdve verseket írt a nagyszebeni Tribuna, a brassói Gazeta Transilvaniei, a nagyváradi Familia és a lugosi Drapelul folyóiratokba. 1903-ban csatlakozott a Sămănătorul nevű folyóirat és egyben a róla elnevezett irányzat képviselői közé. 1905-ben beiratkozott a bölcsészettudományi karra Budapesten, ahol klasszikus nyelveket, románt és történelmet tanult. Ez év végén a Luceafărul nevű folyóirat kinyomtatja első kötetét, a De la Ţară-t, melyben karcolatai és elbeszélései szerepelnek. Fehér megyében pap lesz, majd Szeben megyébe kerül. Az I. világháború miatt Moldvába menekül, ahonnan Oroszországba mentették át. 1918 után a kolozsvári Patria folyóirat főszerkesztője, majd az ugyancsak kolozsvári Tribunának. 1919-ban a Román Akadémia levelező tagjává választotta, majd 1955-ben rendes taggá nevezte ki. 1963. május 28-án a kolozsvári kórházban halt meg szívinfarktus következtében.
Művei
- De la ţară, Budapest, 1905
- În clasa cultă, Vălenii de Munte, 1909
- Două iubiri , Vălenii de Munte, 1909
- În întuneric, Bukarest, 1910
- Arhanghelii. Roman din viaţa românilor ardeleni, Nagyszeben, 1914
- Luncuşoara în Păresemi, Bukarest, 1920
- Popa Man. Povestire după o legendă, Bukarest, 1920
- Ceasuri de seară, Bukarest, 1921
- Trăsurica verde, Bukarest, 1921
- Chipuri de ceară, Bukarest, 1921
- Spaima, Craiova, 1922
- Dezamăgire, Bukarest, 1924
- Legea trupului. Povestea unei vieţi, Bukarest, 1926
- Legea minţii. Povestea altei vieţi, Bukarest, 1927
- Stana, Kolozsvár, 1929
- Biruinţa, Bukarest, 1930
- Dolor. Zbuciumul lui Ilarie Bogdan, Craiova, 1930
- Răbojul lui Sfântu Petru, Bukarest, 1934
- Sectarii, Bukarest, 1938
- Licean…odinioară, Bukarest, 1939
- Amintirile, Bukarest, 1940
- Jandarmul. O mare dramă în Maramureş, Bukarest, 1941
- Domnişoara Ana, Bukarest, 1942
- În pragul vieţii, Bukarest, 1942
- Vremuri şi oameni. Lumea nouă, Bukarest, 1943
- Vâltoarea, Nagyszeben, 1944
- Din copilărie. Chipuri şi povestiri, Bukarest, 1956
- Din munţi şi din câmpii, Bukarest, 1957
- File din cartea naturii, Bukarest 1959
- Faraonii, Bukarest, 1961
- Strigoiul, Bukarest, 1968 (posztumusz)
- Din pragul marei treceri, Kolozsvár, 1978 (postumusz)
Elbeszélések
- Popa Vasile (1905)
- Cula Mereuţ (1905)
- Moş Viron (1906)
- Doi bătrâni (1907)
- Bunica Iova (1907)
- Fefeleaga (1908)
- Luminiţa (1908)
- Vărvoara (1908)
- La o nuntă (1909)
- Angheluş (1909)
- Sănduţa (1909)
- Duhul băilor (1909)
- Lada (1910)
- Melentea (1910)
- Gura Satului (1910)
- Darul lui Moş Miron (1919)
Forrás
- Mircea Zaciu, Ion Agârbiceanu, Bukarest, Editura Minerva, 1972
- Mircea Zaciu, Ceasuri de seară cu Ion Agârbiceanu (mărturii, comentarii, arhivă), Kolozsvár, Editura Dacia, 1982
- Dimitrie Vatamaniuc, Ion Agârbiceanu. Biobliografie, Bukarest, Editura Enciclopedică, 1974
- Dicţionarul scriitorilor români, coordonatori Mircea Zaciu, Marian Papahagi, Aurel Sasu, A-C, Bukarest, Editura Fundaţiei Culturale Române, 1995
- Dicţionarul general al literaturii române, coordonator general Eugen Simion, A-B, Bukarest, Editura Univers Enciclopedic, 2004