„Rőder Vilmos” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{Katona infobox
| név = Rőder Vilmos
| élt = 1881 - 1969
| kép =
| képaláírás =
| Beceneve =
| születéshelye = Pécs
| Elhunyt = Budapest
| nemzetisége = magyar
| fegyvernem =
| szolgálatiidő = 1899 - 1934
| rang = vezérezredes
| Egysége(i) =
| csatái = [[I. világháború]]
| kitüntetései =
| rokonai =
| Polgári foglalkozása =
}}


'''Rőder Vilmos''' ([[Pécs]], [[1881]]. [[január 11.]] - [[Budapest]], [[1969]]. [[december 13.]]) magyar katonatiszt, honvédelmi miniszter a [[Darányi-kormány]]ban.
'''Rőder Vilmos''' ([[Pécs]], [[1881]]. [[január 11.]] - [[Budapest]], [[1969]]. [[december 13.]]) magyar katonatiszt, honvédelmi miniszter a [[Darányi-kormány]]ban.



A lap 2009. július 14., 16:14-kori változata

Rőder Vilmos
Született1881. január 11.
Pécs
Meghalt1969. december 13. (88 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Rendfokozatavezérezredes
CsatáiI. világháború
IskoláiMagyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia


Rőder Vilmos (Pécs, 1881. január 11. - Budapest, 1969. december 13.) magyar katonatiszt, honvédelmi miniszter a Darányi-kormányban.

Élete

1899-ben végezte el a Ludovika Akadémiát. Előbb hadnagy lett, majd a bécsi hadiiskola elvégzése után főhadnagy lett. Az I. világháborúban hadosztály, majd hadtest vezérkari főnök volt. 1920-tól vezérkari ezredes, 1923-tól vezérőrnagy, 1926-tól altábornagy, 1933-tól pedig gyalogsági tábornok (vezérezredes) lett. 1920-tól a hadügyminisztériumban volt hadműveleti osztályvezető, csoportfőnök. 1930 - 1934 között a hedseregfejlesztés elindítója volt, mivel azonban Gömbös Gyula miniszterelnök ezirányú terveivel szembekerült, nyugdíjba vonult. Gömbös halála után, 1936 - 1938 között Darányi Kálmán kormányában lett honvédelmi miniszter. Részt vett a győri program kidolgozásában. A Darányi-kormány többi tagjával együtt 1938-ban ő is lemondott. Ezt követően Bethlen István köréhez csatlakozott, amely ellenezte a háborúba való belépést. Részt vett az 1944. szeptember 11-iki ülésén a koronatanácsnak, melyen a fegyverszünetkötés mellett foglalt állást.

Forrás

Életrajza a Magyar Életrajzi Lexikonban.