Pinkafő

Pinkafő belvárosa

Pinkafő (németül Pinkafeld, horvátul Pinkafelj, vendül Pinkafel) város a mai Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.

Fekvése

Felsőőrtől 12 km-re északnyugatra fekszik.

Története

860-ban Peincahu néven említi először oklevél, mai neve 1289-ben bukkan fel Pinkafelde alakban. Burgenland legrégebbi települése, ősidők óta lakott hely. Környékén sok római sírkő került elő. A honfoglaláskor német lakossága elmenekült. A tatárjárás után ismét németekkel telepítették be. 1289 és 1291 között Ausztriához tartozott, majd a hainburgi békeszerződés értelmében várát lerombolták.

A Batthyány-kastély

1346-ban Nagy Lajos királytól kiváltságokat kapott, 1417-ben függetlenítették Borostyánkő várától. 1459. április 11-én a város mellett zajlott a Hunyadi Mátyás és III. Frigyes seregei között vívott győztes csata. 1490 és 1644 között ismét Ausztriához tartozott. 1529-ben és 1532-ben a török rombolta le, privilégiumait 1551-ben I. Ferdinánd állította helyre. 1683-ban Thököly támogatása miatt a császári csapatok kétszer is kifosztották. 1736. június 21-én és 1817. február 2-án tűzvész pusztította. 1910-ben 2881 lakosából 2400 német és 370 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1937-óta város.

Látnivalók

Pinkafői utca

• Plébániatemploma 1774-ben épült Péter és Pál apostolok tiszteletére.
• Evangélikus temploma 1785-ben épült.
• Batthyány-kastélyát 1658-ban gr. Batthyány Ádám építtette, a 18. században bővítették.
• A Kálváriatemplom 1784-ben épült.
• A temetőkápolna 1853-ban, az irgalmas nővérek kolostora 1854-ben épült gr. Batthyány Franciska megbízásából.
• Városi múzeuma 1969-ben nyílt a városháza épületében.

Híres emberek

• Itt született 1810-ben Haas Mihály szatmári püspök, pedagógiai író.
• 1861-ben itt hunyt el gr. Batthyány Milósné gr. Széchenyi Franciska, Széchenyi István nővére a község nagy jótevője.

Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal (németül)