„Szkopolamin” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
{{reflist}} |
|||
53. sor: | 53. sor: | ||
Az anyag igen mérgező, ezért alacsony dózisokban alkalmazzák. Túladagolása delíriumot, érzéki csalódást, hallucinációt, bénulást és halált okozhat. |
Az anyag igen mérgező, ezért alacsony dózisokban alkalmazzák. Túladagolása delíriumot, érzéki csalódást, hallucinációt, bénulást és halált okozhat. |
||
[[Giovanni Antonio Scopoli]]ról nevezték el a ''' szkopolamin alkaloidát''', melynek ''forrását'', a ''Scopolia carniolica'' - [[Farkasbogyó]] (lásd: [[Gyógynövények listája]]) nevű növényt ő írta le elsőként. |
[[Giovanni Antonio Scopoli]]ról nevezték el a ''' szkopolamin alkaloidát''', melynek ''forrását'', a ''Scopolia carniolica'' - [[Farkasbogyó]] (lásd: [[Gyógynövények listája]]) nevű növényt ő írta le elsőként..<ref>Dr. Kiss László: Orvostörténeti helynevek a Felvidéken , 2006, ISBN 80-8062-242-6</ref> |
||
A [[VIII. Magyar Gyógyszerkönyv]]ben két formája hivatalos: |
A [[VIII. Magyar Gyógyszerkönyv]]ben két formája hivatalos: |
||
66. sor: | 67. sor: | ||
==Forrás== |
==Forrás== |
||
{{reflist}} |
|||
Dr. Kiss László: Orvostörténeti helynevek a Felvidéken , 2006, ISBN 80-8062-242-6 |
|||
{{csonk-dátum|csonk-drug|2007 májusából}} |
{{csonk-dátum|csonk-drug|2007 májusából}} |
A lap 2009. július 9., 12:36-kori változata
Szkopolamin | |
IUPAC-név | |
(-)-(1S,3S,5R,6R,7S,8S)- 6,7-epoxy-3-[(S)-tropoyloxy]tropane | |
Kémiai azonosítók | |
CAS-szám | 138-12-5 |
PubChem | 5184 |
DrugBank | APRD00616 |
ATC kód | A04AD01, N05CM05, S01FA02 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | C17H21NO4 |
Moláris tömeg | 303,353 g/mol |
Terápiás előírások | |
Jogi státusz | Rx-only (US) |
P (UK) | |
Terhességi kategória | C (US) |
Alkalmazás | transzdermális, szem |
A szkopolamin (INN: scopolamine), vagy hioszcin (C17H21NO4) a tropán alkaloidok közé tartozó gyógyszeranyag, melyet a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó növényekből nyernek például a beléndekből (Hyoscyamus niger) és a maszlagokból (Datura fajok). A molekula a növény szekunder metabolizmusa során keletkezik
Az anyag igen mérgező, ezért alacsony dózisokban alkalmazzák. Túladagolása delíriumot, érzéki csalódást, hallucinációt, bénulást és halált okozhat.
Giovanni Antonio Scopoliról nevezték el a szkopolamin alkaloidát, melynek forrását, a Scopolia carniolica - Farkasbogyó (lásd: Gyógynövények listája) nevű növényt ő írta le elsőként..[1]
A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben két formája hivatalos:
Szkopolamin-butilbromid | Scopolamini butylbromidum |
Szkopolamin-hidrobromid | Scopolamini hydrobromidum |
Forrás
- ↑ Dr. Kiss László: Orvostörténeti helynevek a Felvidéken , 2006, ISBN 80-8062-242-6