„Esztergomi prímási pincerendszer” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Források: Prímás Pince - egy átgondolt beruházás Esztergomban (Szeretgom, 2009. július 2.)
37. sor: 37. sor:
*http://www.delbalatoniborut.hu/main.cgi?l=hu&id=50
*http://www.delbalatoniborut.hu/main.cgi?l=hu&id=50
*[http://www.boraszat.hu/?mit=hirek&mit1=kivalaszt&id=2040 Az Esztergomi Bazilika alatti pincerendszer felújítása, hasznosítása és belsőépítészeti kialakításának tervei]
*[http://www.boraszat.hu/?mit=hirek&mit1=kivalaszt&id=2040 Az Esztergomi Bazilika alatti pincerendszer felújítása, hasznosítása és belsőépítészeti kialakításának tervei]
*[http://www.szeretgom.hu/content/55857-primas-pince-egy-atgondolt-beruhazas-esztergomban Prímás Pince - egy átgondolt beruházás Esztergomban] (Szeretgom, 2009. július 2.)


{{coor title dms|47|47|60|N|18|44|16|E|type:landmark|region:HU_type:landmark}}
{{coor title dms|47|47|60|N|18|44|16|E|type:landmark|region:HU_type:landmark}}

A lap 2009. július 3., 10:57-kori változata

Az esztergomi Várhegy alatt kétszáz éve kialakított hatalmas prímási pincerendszer, vagy röviden a Prímás Pince az érsekség tervei szerint a közeljövőben a magyar borkultúra egyik központjává fog válni.

Leírása

Felújítás előtt
A boltozat

A Várhegy és a bazilika alatt húzódó klasszicista pincerendszer összesen 3700 négyzetméteres.[1] A Sötétkapu nevű alagút szeli ketté. Az alagút két végén 2-2 bejárat nyílik a boltíves építménybe, valamint egy-egy nagyobb bejárat található a Várhegy rámpájának északi és déli oldalán. A pincét lezáró cseh süveg boltozatokat a körítő falak, valamint a 28 db belső pillér támasztja alá. A boltozatokon 5–7 méter magas földfeltöltés épült a rámpa tervezett kialakítása érdekében. Belmagassága 11 méter.

Története

A műemléki pincerendszert a főszékesegyház építésekor alakították ki az 1800-as évek közepén, hogy az Esztergomi érsekség területéről érkező borokat tárolják itt, illetve a Várhegy mesterséges rámpájának kialakításakor a feltöltés mértékét csökkentsék. A Prímási Levéltár bortári számadásai szerint még a 20. században is nagy szerepe volt a bornak mint természetbeni juttatásnak. A bazilika karigazgatójának 1873-ban egy évre 11,48 hektoliter bort utaltak ki. Egy zenész 1-4 hektoliter, egy énekes 1-2 hektoliter fehérbort kapott. A listák név szerint felsorolták a művészeket, a karnagytól az orgonafújtatóig. 1876-ban a Prímási Számvevői Hivatal részére két liter vörösbort adtak ki tinta készítésére.[2] A trianoni döntés után az érsekség nagyrésze az újonnan alakult Csehszlovákia területéhez került, így a pincerendszer funkcióját vesztette. Ma az egyházmegyének nincsenek mezőgazdasági területei, nem folytat szőlőtermelést. Az ötvenes évektől a szomszédos Ószeminárium épülete katonai funkciót töltött be, így az egész környéket lezárták, és megközelíthetetlen lett a pince is. Egyes részein zöldségraktár és elosztó működött. A hegy rámpájának déli oldalában ma is étterem működik, de az épületegyüttes többi része kihasználatlan maradt. 2006-ra – a bazilika felszentelésének 150. évfordulójára – a Szent István tér egy része, az Ószeminárium, a Sötétkapu és némelyik környező épület felújítása megtörtént. 2006. szeptember 2-áig a pincerendszer nagy részébe viszont még nem lehetett bemenni.

A pincerendszer szigetelés nélkül készült. A tömörödött agyagos feltöltés több mint száz évig megvédte a boltozatokat a talajba jutott csapadékvíztől. A legújabb kori közműfektetések megbontották a régi szigetelő réteget, ezért a boltozatok ázni kezdtek. Az épületegyüttes az évek alatt annyira rossz állapotba került, hogy vizesedése a pincerendszer statikai állapotát és a bazilika altemplomát is veszélyezteti.

Többször került az országos média figyelmébe. Először 2007 májusában, amikor dr. Erdő Péter esztergomi érsek megalapította a Prímási Borrendet, melynek központjául a hosszú ideje kihasználatlan pincerendszert kívánta megtenni. Tervei szerint itt fogják tárolni a Kárpát-medence legkiválóbb borászainak munkáit „Vinum Primatis” (Prímás bora) márkanév alatt. Először ekkor fogalmazódott meg felújítás szándéka. Ezután állították össze a pályázatot és készítették el a felújítási terveket.

A média másodszor 2007 júliusában foglalkozott a földalatti rendszerrel, amikor Gyurcsány Ferenc bejelentette, hogy a pincerendszert az induló második Nemzeti Fejlesztési Terv keretében felújítják, mint a 271 kiemelt projekt egyikét. A beruházás körülbelül egymilliárd forintba fog kerülni. A kérdéses tulajdonviszonyok és használati jogok rendezése megkezdődött.[3] A támogatási szerződést 2008. augusztis 18-án írták alá a Szent Adalbert Központ fogadótermében Erdő Péter és Bajnai Gordon jelenlétében.[4]

A felújítások után turisztikai fogadóközpontként működhet az épületkomplexum, ami kávézót, borozót és üzleteket is magában foglalhat, de a Prímási Borrend ülései is itt lesznek. Itt mutatnák be a magyar szőlészet és borászat emlékeit, történetét, 180 magyar borfajtát lehet megkóstolni. A pincerendszert és a vendéglátó egységeket lift köti majd össze a bazilikával. A munkálatok 2009 áprilisában kezdődnek.[5] Az átadás 2010. május elsején lesz.[6]

Galéria

Külső hivatkozások

Külső hivatkozások

Források

Coordinate: Invalid seconds
Coordinate: Extra unexpected parameters