„Esztergomi prímási pincerendszer” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
4. sor: 4. sor:
[[Fájl:Esztergom.Primas.pince1.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Felújítás előtt]]
[[Fájl:Esztergom.Primas.pince1.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Felújítás előtt]]
[[Fájl:Esztergom.Primas.pince3.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|A boltozat]]
[[Fájl:Esztergom.Primas.pince3.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|A boltozat]]
A Várhegy és a [[Esztergomi bazilika|bazilika]] alatt húzódó [[klasszicizmus|klasszicista]] pincerendszer összesen 3700 négyzetméteres.<ref>[http://www.hidlap.net/modules.php?name=News&file=article&sid=1037 Hídlap - Megújul a Várhegy alatti pincerendszer?<!-- Robot generálta cím -->] </ref> A [[Sötétkapu]] nevű alagút szeli ketté. Az alagút két végén 2-2 bejárat nyílik a boltíves építménybe, valamint egy-egy nagyobb bejárat található a Várhegy rámpájának északi és déli oldalán. A pincét lezáró cseh süveg boltozatokat a körítő falak, valamint a 28 db belső pillér támasztja alá. A boltozatokon 5–7 méter magas földfeltöltés épült a rámpa tervezett kialakítása érdekében.
A Várhegy és a [[Esztergomi bazilika|bazilika]] alatt húzódó [[klasszicizmus|klasszicista]] pincerendszer összesen 3700 négyzetméteres.<ref>[http://www.hidlap.net/modules.php?name=News&file=article&sid=1037 Hídlap - Megújul a Várhegy alatti pincerendszer?<!-- Robot generálta cím -->] </ref> A [[Sötétkapu]] nevű alagút szeli ketté. Az alagút két végén 2-2 bejárat nyílik a boltíves építménybe, valamint egy-egy nagyobb bejárat található a Várhegy rámpájának északi és déli oldalán. A pincét lezáró cseh süveg boltozatokat a körítő falak, valamint a 28 db belső pillér támasztja alá. A boltozatokon 5–7 méter magas földfeltöltés épült a rámpa tervezett kialakítása érdekében. Belmagassága 11 méter.


== Története ==
== Története ==

A lap 2009. június 25., 18:52-kori változata

Az esztergomi Várhegy alatt kétszáz éve kialakított hatalmas prímási pincerendszer, vagy röviden a Prímás Pince az érsekség tervei szerint a közeljövőben a magyar borkultúra egyik központjává fog válni.

Leírása

Felújítás előtt
A boltozat

A Várhegy és a bazilika alatt húzódó klasszicista pincerendszer összesen 3700 négyzetméteres.[1] A Sötétkapu nevű alagút szeli ketté. Az alagút két végén 2-2 bejárat nyílik a boltíves építménybe, valamint egy-egy nagyobb bejárat található a Várhegy rámpájának északi és déli oldalán. A pincét lezáró cseh süveg boltozatokat a körítő falak, valamint a 28 db belső pillér támasztja alá. A boltozatokon 5–7 méter magas földfeltöltés épült a rámpa tervezett kialakítása érdekében. Belmagassága 11 méter.

Története

A műemléki pincerendszert a főszékesegyház építésekor alakították ki az 1800-as évek közepén, hogy az Esztergomi érsekség területéről érkező borokat tárolják itt. A Prímási Levéltár bortári számadásai szerint még a 20. században is nagy szerepe volt a bornak mint természetbeni juttatásnak. A bazilika karigazgatójának 1873-ban egy évre 11,48 hektoliter bort utaltak ki. Egy zenész 1-4 hektoliter, egy énekes 1-2 hektoliter fehérbort kapott. A listák név szerint felsorolták a művészeket, a karnagytól az orgonafújtatóig. 1876-ban a Prímási Számvevői Hivatal részére két liter vörösbort adtak ki tinta készítésére.[2] A trianoni döntés után az érsekség nagyrésze az újonnan alakult Csehszlovákia területéhez került, így a pincerendszer funkcióját vesztette. Ma az egyházmegyének nincsenek mezőgazdasági területei, nem folytat szőlőtermelést. Az ötvenes évektől a szomszédos Ószeminárium épülete katonai funkciót töltött be, így az egész környéket lezárták, és megközelíthetetlen lett a pince is. Egyes részein zöldségraktár és elosztó működött. A hegy rámpájának déli oldalában ma is étterem működik, de az épületegyüttes többi része kihasználatlan maradt. 2006-ra – a bazilika felszentelésének 150. évfordulójára – a Szent István tér egy része, az Ószeminárium, a Sötétkapu és némelyik környező épület felújítása megtörtént. 2006. szeptember 2-áig a pincerendszer nagy részébe viszont még nem lehetett bemenni.

A pincerendszer szigetelés nélkül készült. A tömörödött agyagos feltöltés több mint száz évig megvédte a boltozatokat a talajba jutott csapadékvíztől. A legújabb kori közműfektetések megbontották a régi szigetelő réteget, ezért a boltozatok ázni kezdtek. Az épületegyüttes az évek alatt annyira rossz állapotba került, hogy vizesedése a pincerendszer statikai állapotát és a bazilika altemplomát is veszélyezteti.

Többször került az országos média figyelmébe. Először 2007 májusában, amikor dr. Erdő Péter esztergomi érsek megalapította a Prímási Borrendet, melynek központjául a hosszú ideje kihasználatlan pincerendszert kívánta megtenni. Tervei szerint itt fogják tárolni a Kárpát-medence legkiválóbb borászainak munkáit „Vinum Primatis” (Prímás bora) márkanév alatt. Először ekkor fogalmazódott meg felújítás szándéka. Ezután állították össze a pályázatot és készítették el a felújítási terveket.

A média másodszor 2007 júliusában foglalkozott a földalatti rendszerrel, amikor Gyurcsány Ferenc bejelentette, hogy a pincerendszert az induló második Nemzeti Fejlesztési Terv keretében felújítják, mint a 271 kiemelt projekt egyikét. A beruházás körülbelül egymilliárd forintba fog kerülni. A kérdéses tulajdonviszonyok és használati jogok rendezése megkezdődött.[3] A támogatási szerződést 2008. augusztis 18-án írták alá a Szent Adalbert Központ fogadótermében Erdő Péter és Bajnai Gordon jelenlétében.[4]

A felújítások után turisztikai fogadóközpontként működhet az épületkomplexum, ami kávézót, borozót és üzleteket is magában foglalhat, de a Prímási Borrend ülései is itt lesznek. Itt mutatnák be a magyar szőlészet és borászat emlékeit, történetét, 180 magyar borfajtát lehet megkóstolni. A pincerendszert és a vendéglátó egységeket lift köti majd össze a bazilikával. A munkálatok 2009 áprilisában kezdődnek.[5] Az átadás 2010. május elsején lesz.[6]

Galéria

Külső hivatkozások

Külső hivatkozások

Források

Coordinate: Invalid seconds
Coordinate: Extra unexpected parameters