Zalánkemén

Kilátás a Dunára a szalánkeméni várromból

A vár maradványai

Szalánkemén (szerbül Стари Сланкамен / Sztari Szlankamen / Stari Slankamen) falu Szerbiában, Vajdaságban, a Szerémségi körzetben.

Fekvése

Újkarlócától északkeletre a Duna jobb partján a Tisza torkolatával szemben fekszik. Közigazgatásilag Ingyijához tartozik.

Története

A szalánkeméni ütközet korabeli rajza

1210-ben Zoloncaman néven említik először. A rómaiak idején Acumincum nevű település állott itt.

Egykor Titel réve volt a Duna mellett, fontos átkelőhely.

A hagyomány szerint Zalán vezér székhelye Titel volt. Várát 1442-től említik, amikor Brankovics György szerb despotáé volt. 1451-ben Hunyadi János tartotta megszállva, de még ebben az évben visszaadta a despotának.

1456. július 14-én itt ütköztek meg Hunyadi seregei a Vidinből Nándorfehérvár alá igyekvő török hajóhaddal.

1691. augusztus 19-én az itteni csatában mért súlyos vereséget Bádeni Lajos őrgróf 80 000 főnyi serege a Dunán átkelni igyekvő 100 000 főnyi török seregre. A csatában 20 000 török esett el, köztük Köprülü Musztafa nagyvezír. Itt esett el magyar zászlósúrként Zrínyi Ádám, Zrínyi Miklós fia is.

1739. július 17-én itt győzött a török sereg Wallis tábornagy császári serege ellen.

Vára romként áll a Duna mellett a mai település területén.

A falu a trianoni békeszerződésig Szerém vármegye Ópazovai járásához tartozott. 1991-ben 570 lakosa volt, ebből 8 magyar.