Folyamatos írás

Az egybeírás a szavak szóköz vagy más tagolójel nélküli írása, amelynek az egyes nyelvek helyesírásában fontos szerepe, önálló jelentése lehet.

Funkciója általában

Praktikus célú egybeírás Titusz császár diadalívén

Az egybeírásnak néha csak a praktikus oka van, mint például az ókori latin feliratokon, ahol a szövegeket rendszerint folyamatosan, szóköz nélkül jegyezték le.

A legtöbb mai nyelvben azonban az egybeírásnak nyelvi funkciója van: számos esetben szóösszetételek létrejöttét, ezáltal az összekapcsolt szavak fogalmi önállósulását jelzi, máskor a kiejtést tükrözi (mint az olasz névmásoknál vagy a cseh vagy szlovák tagadószónál). A szavak fogalmi önállósulása is összhangban lehet a kiejtéssel, például az összetételeket már jellemzően önálló szóként hangsúlyozzuk (pl. szövegszerkesztő: csak az első szóra esik hangsúly), alkotóelemeiktől függetlenül. A kevésbé meghonosodott, ill. alkalmi összetételek tagjai azonban megőrizhetik önálló kiejtésüket, noha ezeket is egybeírjuk (pl. jádekösöntyű, vö. faasztal).

A jelentés megváltozásának, a fogalmak önállósulásának több fajtája van, s ezek közül nem mindet írjuk egybe. A szólások, közmondások is önállósultak ugyan, mert elkülönültek az elemeik szó szerinti jelentésétől (pl. csütörtököt mond: nem 'a pénteket megelőző napot említi', hanem 'tönkremegy'), ám ezeknél megmarad a különírás.

Az egybeírható szavak hossza, az egybeírás szabályai igen eltérőek lehet a nyelvekben: az angolban rendszerint csak a rövid elemekből álló összetételeket írják egybe (s azokat se mindig), németül viszont magyar szemmel nézve szokatlanul hosszú fogalmakat is egybeírnak. Az egyes nyelvek különbségére jellemző, hogy egyazon fogalmat angolul vagy franciául több szóban írnak, míg németül vagy magyarul ugyanezeket sokszor egybeírják.

Lásd még szóösszetétel.

Egybeírás a magyar nyelvben

A magyarban az egybeírás általában azt jelöli, hogy szavak bizonyos együttese nem szókapcsolat, hanem szóösszetétel. Más szóval: a szókapcsolatokat különírással, a szóösszetételeket egybeírással jelöljük. (Ez alól a gyakorlatban akadnak néha kivételek.)

Az egybeírást bizonyos okokból néha kötőjel helyettesíti (l. ott), de nyelvileg a kötőjeles írás is egybeírásnak számít.

Az igekötőt, ha közvetlenül az ige előtt áll, egybeírjuk az igével, pl.

• fölmegy

A főnevesült kapcsolatokat szintén egybeírjuk:

• ennivaló, látnivaló
• csúszómászó, szántóvető

Mellérendelő összetételeknél

A mellérendelő összetételek közül egybeírjuk azokat, amelyek oly mértékben összefortak, hogy csak a szó végén ragozódnak, pl.

• rúgkapál, hírneves, icipici

Alárendelő összetételeknél

Az egybeírásnak az alárendelő összetételeknél négy oka lehet:

• jelentésváltozás,
• ragelhagyás,
• hagyomány (l. lent),
• jelentéstömörítő kapcsolatok.

Jelentésváltozás

Jelentésváltozás esetén a szavak együttes jelentése más, mint tagjaik jelentésének összege. A jelentésváltozás tényét mindig egybeírás jelöli. Raggal nem jelölhető összetételek

• alanyos, pl. agyafúrt ('ravasz')
• minőségjelzős, pl. gyorsvonat ('vonatfajta')
• mennyiségjelzős, pl. hatökör ('buta')

Raggal jelölhető összetételek:

• tárgyas, pl. jótáll ('szavatol')
• határozós, pl. napraforgó ('növény')
• birtokos jelzős, pl. barátfüle ('tésztaféle')

Ragelhagyás

A ragelhagyás azt jelöli, ha két szót azért írunk egybe, mert a köztük lévő viszonyt jelölő rag elmarad, pl. fát vágó (t elmarad) > favágó. Ez a fajta értelemszerűen csak a raggal jelölhető összetételeknél lehetséges:

• tárgyas: kéményseprő (= kéményt seprő)
• határozós: áldozatkész (= áldozatra kész)
• birtokos jelzős: ablaküveg (= az ablak üvege)

Jelentéstömörítés

Egyes szókapcsolatok tagjainak viszonyát csak több szó betoldásával lehet kifejteni, tömörítve fejeznek ki jelentést, pl.:

• motorcsónak, hófehér

Hagyományos (kivételes) esetek

Atipikus egybeírás

A raggal nem jelölhető alárendelő összetételeket néha a hagyomány miatt egybeírjuk:

• alanyos: szúette
• tárgyas: jótett

Bizonyos szavaknál ez a raggal jelölhető alárendelő összetételeknél is előfordul:

• határozós: bérbeadás
• birtokos jelzős: napkelte

Hagyományosan az alábbi összetételeket is egybeírjuk, ha csupán kéttagúak:

• anyagnévi jelzős: faasztal
• számnévi jelzős: kétéves, ötnapos

Előfordul, hogy az egyik hagyomány gátat vet a másiknak: a fenti szabály alapján egybe kéne írni, de valójában különíródnak az alábbiak: hány (éves), pár (napos), egész (napos).

Atipikus különírás

Bizonyos esetekben a fentiek által indokolt összetételeket sem írjuk egybe. Ezekre az esetekre alszabályok vonatkoznak, pl.:

• fel-le járkál
• síugró sánc

Összetételek

Bizonyos esetekben az összetételek tagjait sem írjuk egybe. Bevett, gyakorlatilag szabályszerű kivételnek számítanak ezek között

• a földrajzi nevek, személynevek, intézménynevek, amelyek tagjai nagybetűvel és különíródnak (pl. Országos Széchényi Könyvtár, nem "Országos Széchényi-könyvtár"),
• a tulajdonneveket tartalmazó összetételek, amelyeknek tulajdonnévi tagja csak nagybetűs szavakból áll, és ahol egybeírás helyett kötőjelet használunk (pl. Ady-vers, Széchenyi István-szobor, Magyar Nemzet-vezércikk, Élet és Irodalom-tanulmány, mert a nagy kezdőbetű kijelöli a névterjedelmet), valamint
• köznevek összevonásával alkotott összetételeknél, l. a 2. és a 3. mozgószabályt (2.: hideg víz, de hidegvíz-csap; 3.: kutyabarátság és macskabarátság, de kutya-macska barátság)

Valóban kivételesnek tekinthetők azonban az alábbiak:

Ha a szókapcsolatban lévő birtokos személyjel az -i képző miatt jelöletlenné válik:

• Pest vidéki (a Pest vidéke kapcsolatból), Rajna menti (a Rajna mente kapcsolatból), Balaton környéki (a Balaton környéke kapcsolatból)

DE: Rajna-vidéki (a Rajna-vidék kapcsolatból)

Ha az összetétel egyik tagja köznevet és tulajdonnevet egyaránt tartalmaz:

• Kászim pasa bástya, Julianus barát szobor, Szent István vértanú plébániatemplom, Jeremiás próféta kolostor (AkH. 170. p.)
• Miklós cár kultusz, Gellért püspök legenda, József nádor emléktábla, Szulejmán szultán ellenes, I. János Pál pápa emlékünnepély, Mátyás király emlékév, Mátyás király tanulmány, Mátyás király párti, Jézus szíve kápolna, Bem apó centenárium, Bánk bán előadás, Bánk bán kutatás, Bánk bán ábrázolás, Hadrianus császár síremlék, Laplace márki karikatúra, Szent Pál apostol bazilika (OH. 171., 167–169.)
• Szulejmán szultán ellenes, Vénusz bolygó távolság, Renault gépkocsi vásárlás (OH. 135.)
• Fejér megye tábla, Keleti pályaudvar makett (OH. 209.)
• Életfa díj ceremónia, Év Autója díj szavazás, Figyelő építészeti díj átadás, Pro Urbe díj odaítélés (OH. 228.)

Ha az összetétel egyik tagja tulajdonnév, másik tagja pedig jelzős szókapcsolat:

• Gundel művészeti díj, Ybl építészeti díj, Soros alkotói díj, Tristan Tzara fordítói díj (OH. 226.)
• Bach zenekari szvit, Tokodi–Carreras ünnepi duett, Regőczy–Sallai világbajnok jégtánckettős, Gerendás Péter jubileumi koncert, Mária szárnyas oltár, Fábián Pál születésnapi emlékkönyv, Kaáli meddőségi központ (hivatalos nevén csupa nagybetűkkel is), Monet képzőművészeti gyűjtemény, Dionüszosz szüreti bál, Pinochet katonai puccs, Csontváry képzőművészeti iskola, Szondi pszichológiai teszt (OH. 167–169.)

Ide tartozik az is, ha az összetétel egyik tagja tulajdonnévi betűszó, másik tagja pedig jelzős szókapcsolat:

• OTP személyi kölcsön (OH. 136.)

Ha az összetétel egyik tagja többtagú cím (kisbetűs tagokkal):

• Halotti beszéd átirat, Az ember tragédiája interpretáció (OH. 241.)

Ha az összetétel egyik tagja kötőjellel írt idegen írásmódú alak:

• e-mail cím, make-up készítés, feed-back rendszer, folk-rock rajongó (OH. 137., 277.)

Ha az összetétel egyik tagja különírt idegen írásmódú alak:

• maine coon állomány, eau de parfume minta, music center vásárlás (OH. 137.)

DE: maine coonszerű (a képzőszerű utótagok egybeírhatók)

Ha az összetétel első tagja különálló betűszót tartalmaz:

• használt VW vásár, mezőgazdasági tsz tag (OH. 136.)