„Usztasa” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Doncsecz (vitalap | szerkesztései)
Dencey (vitalap | szerkesztései)
5. sor: 5. sor:


== Története==
== Története==
[[File:Ante Pavelic.jpg|right|230px|thumb|Az usztasák vezére, Ante Pavelić]]
Vezetőjük a [[II. világháború]] végéig [[Ante Pavelić]] (vezér = [[poglavnik]]) volt. [[Olaszország]]tól táborhelyeket, védelmet és pénzügyi támogatást kaptak, emellett a [[magyar kormány]] és később a [[náci Németország]] is támogatta őket. Hamarosan [[terrorcselekmény]]eket kezdtek végrehajtani a királyi Jugoszláviában. Legnagyobb akciójuk az ún. [[Lika-felkelés]] volt [[Dalmácia|Dalmáciában]] (ezután alakították meg egyik bázisukat [[Jankapuszta|Jankapusztán]]), illetve [[Sándor király]] megölése volt 1934. október 14-én [[Marseille]]-ben. [[Olaszország]]ban a merénylet után letartóztatták az [[usztasa vezérkar]]t, de kiadatásukat megtagadták, majd néhány hónap után szabadlábra helyezték őket.
Vezetőjük a [[II. világháború]] végéig [[Ante Pavelić]] (vezér = [[poglavnik]]) volt. [[Olaszország]]tól táborhelyeket, védelmet és pénzügyi támogatást kaptak, emellett a [[magyar kormány]] és később a [[náci Németország]] is támogatta őket. Hamarosan [[terrorcselekmény]]eket kezdtek végrehajtani a királyi Jugoszláviában. Legnagyobb akciójuk az ún. [[Lika-felkelés]] volt [[Dalmácia|Dalmáciában]] (ezután alakították meg egyik bázisukat [[Jankapuszta|Jankapusztán]]), illetve [[Sándor király]] megölése volt 1934. október 14-én [[Marseille]]-ben. [[Olaszország]]ban a merénylet után letartóztatták az [[usztasa vezérkar]]t, de kiadatásukat megtagadták, majd néhány hónap után szabadlábra helyezték őket.


A [[II. világháború]] idején a nácibarát ún. [[Független Horvát Állam]]ot (''Nezavisna Država Hrvatska'') alapították meg (1941. áprilisa) Ante Pavelić vezetésével. Már az első hónapokban megkezdődött a horvátországi és a bosznia-hercegovinai [[szerbek]] tömeges [[koncentrációs tábor]]okba ([[Jasenovac]], [[Jadovno]], [[Glina]], [[Prebilovci]], [[Stara Gradiška]], [[Nova Gradiška]] stb.) hurcolása és kegyetlen legyilkolása. Egyes becslések szerint közel egy millió szerb és tízezer zsidó civilt mészároltak le a mai [[Horvátország]], illetve [[Bosznia-Hercegovina]] területén.
A [[II. világháború]] idején a nácibarát ún. [[Független Horvát Állam]]ot (''Nezavisna Država Hrvatska'') alapították meg (1941. áprilisa) Ante Pavelić vezetésével. Már az első hónapokban megkezdődött a horvátországi és a bosznia-hercegovinai [[szerbek]] tömeges [[koncentrációs tábor]]okba ([[Jasenovac]], [[Jadovno]], [[Glina]], [[Prebilovci]], [[Stara Gradiška]], [[Nova Gradiška]] stb.) hurcolása és kegyetlen legyilkolása. Egyes becslések szerint közel egy millió szerb és tízezer zsidó civilt mészároltak le a mai [[Horvátország]], illetve [[Bosznia-Hercegovina]] területén.


A [[Független Horvát Állam]] létrehozásában a horvát [[Római-Katolikus Egyház]] is kivette részét. [[Alojzije Stepinac]] Horvátország prímása áldását adta Ante Pavelić kormányára és tevékenységére. A szörnyűségekben tevékenyen részt vettek a hírhedt, főként hercegovinai horvát [[ferences rend]]i barátok is.
A [[Független Horvát Állam]] létrehozásában a horvát [[Római-Katolikus Egyház]] is kivette részét. [[Alojzije Stepinac]] Horvátország prímása áldását adta Ante Pavelić kormányára és tevékenységére. A szörnyűségekben tevékenyen részt vettek a hírhedt, főként hercegovinai horvát [[ferences rend]]i barátok is.


== Utóélete==
== Utóélete==

A lap 2009. június 19., 18:07-kori változata

Az usztasa mozgalom vagy usztasák a Horvát Ifjúsági Mozgalomból alakult militáns függetlenségi mozgalom volt a két világháború között.

Nevének eredete

A horvát ustaša szó annyit tesz: felkelő.

Története

Fájl:Ante Pavelic.jpg
Az usztasák vezére, Ante Pavelić

Vezetőjük a II. világháború végéig Ante Pavelić (vezér = poglavnik) volt. Olaszországtól táborhelyeket, védelmet és pénzügyi támogatást kaptak, emellett a magyar kormány és később a náci Németország is támogatta őket. Hamarosan terrorcselekményeket kezdtek végrehajtani a királyi Jugoszláviában. Legnagyobb akciójuk az ún. Lika-felkelés volt Dalmáciában (ezután alakították meg egyik bázisukat Jankapusztán), illetve Sándor király megölése volt 1934. október 14-én Marseille-ben. Olaszországban a merénylet után letartóztatták az usztasa vezérkart, de kiadatásukat megtagadták, majd néhány hónap után szabadlábra helyezték őket.

A II. világháború idején a nácibarát ún. Független Horvát Államot (Nezavisna Država Hrvatska) alapították meg (1941. áprilisa) Ante Pavelić vezetésével. Már az első hónapokban megkezdődött a horvátországi és a bosznia-hercegovinai szerbek tömeges koncentrációs táborokba (Jasenovac, Jadovno, Glina, Prebilovci, Stara Gradiška, Nova Gradiška stb.) hurcolása és kegyetlen legyilkolása. Egyes becslések szerint közel egy millió szerb és tízezer zsidó civilt mészároltak le a mai Horvátország, illetve Bosznia-Hercegovina területén.

A Független Horvát Állam létrehozásában a horvát Római-Katolikus Egyház is kivette részét. Alojzije Stepinac Horvátország prímása áldását adta Ante Pavelić kormányára és tevékenységére. A szörnyűségekben tevékenyen részt vettek a hírhedt, főként hercegovinai horvát ferences rendi barátok is.

Utóélete

Az 1991–1995-ös délszláv háborúban a horvát a szabadcsapatokat is így nevezték, akikhez több vérengzés és erőszakos cselekmény köthető. Az ekkori usztasák mellett német nemzetiségű neonácik is harcoltak.

Forrás

  • Hrvoje Matković: Povijest Nezavisne Države Hrvatske (Zagreb, 2002) (horvátul)
  • Milorad Lazić: Krstaški rat Nezavisne Države Hrvatske (Beograd, 1991)