„Sárisáp” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TXiKiBoT (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: it:Sárisáp
Nincs szerkesztési összefoglaló
8. sor: 8. sor:
| irányítószám = 2523
| irányítószám = 2523
| körzethívószám = 33
| körzethívószám = 33
| népsűrűség = 203,94
| népsűrűség = 201,86
| terület = 14,46
| terület = 14,46
| szélességi fok = 47.67453
| szélességi fok = 47.67453
60. sor: 60. sor:
* [[Györffy György]]: Esztergom vármegye.
* [[Györffy György]]: Esztergom vármegye.
* Dl. 615.
* Dl. 615.
==Hivatkozások==

{{források}}
==Külső hivatkozások==
==Külső hivatkozások==
* [http://www.sarisap.hu Sárisáp Önkormányzatának honlapja]
* [http://www.sarisap.hu Sárisáp Önkormányzatának honlapja]

A lap 2009. június 19., 17:00-kori változata

Sárisáp
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Sárisáp címere
Sárisáp címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeKomárom-Esztergom
KistérségDorogi
Jogállásközség
Irányítószám2523
Körzethívószám33
Népesség
Teljes népesség2744 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség201,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,46 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 40′ 29″, k. h. 18° 40′ 51″Koordináták: é. sz. 47° 40′ 29″, k. h. 18° 40′ 51″
Sárisáp (Komárom-Esztergom vármegye)
Sárisáp
Sárisáp
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Sárisáp weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárisáp témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sárisáp község Komárom-Esztergom megyében, a Dorogi kistérségben.

Fekvése

Komárom-Esztergom megye északkeleti részén, Tokod, Csolnok és Bajna között fekvő település.

Esztergom 20 km, Tokod 9,5 km, Tát 8 km, Piliscsaba 20 km, Nagysáp 10 km, Bajna 14 km távolságra található.

Nevének eredete

Sár előtagját a falu mellett folyó Öreg-patak egykori Sár nevéből vette. Sár: nedves, sáros, agyagos föld jelentésű főnévből lett „Sár” víznév jelentését a későbbiekben összekapcsolták a nyelvjárásbeli sár (i) szó sárga jelentésével.

A Sáp -szó viszont a Bár-Kalán nemzetség ősi birtokának neve volt. Ebből alakult ki a település későbbi neve: Sárisáp.

Története

A település és környéke már a kőkorszak óta lakott hely volt. Területén feltárták a kőkori ember nyomait, és egy bronzkori földvár maradványai is előkerültek. De a kelták is megtelepedtek akörnyéken. Itt ált valamikor a rómaiak által alapított Quadriburg nevű település is.

A település neve az oklevelekben 1193-ban: via Sap (Dl.724), 1248-ban pr. Sap, 1266-ban Saap, 1269-ben Vrsap ~ Vrusap , 1281-ben Saap, 129?-ben Wrsaap, 1332-ben Orsap, 1340-ben Sap alakban van írva.

A Sáp-nak, vagy Úrsáp-nak nevezett falu esetleg hercegi hercegi birtoklástól kapta azÚr nevet.

1248-ban a Bár-Kalán nemzetség -be tartozó Pousa fia Nána, Sáp egyötöd részét Petus fia Job-nak adta cserébe. Az új birtokos Sápi vagy Úrsápi nemesek is a Bár-Kalán (Bor) nemzetségből származtak.

1266-ban Gergely fiai beleegyeznek Berény eladásába; ezek a többi Úrsápiakkal Udvarnok szomszédosai.

1302-ben Péter fia Pouka is birtokos a településen. 1344-ben Sáp papja 1 gs. pápai tizedetfizet az oklevelek adatai szerint. Ebszőnyből (Ebszőnybánya) út vezet ide (1193). Berény (1266, 1269), Munkád és Kövi (1269), Udvarnok (1281, 1295), Bajna, Nyék és Kövi (1340) határosa volt, Kövi-től északra feküdt. 1389-ben nevezik először mai nevén a falut az oklevelek.

1570-ben a törökök által végzett összeíráskor már mint lakatlan hely szerepel (Sárisáp puszta néven). A XVII. század végére, a XVIII. század elejére népesül be újra a falu.

A falu főként mezőgazdaságból élő lakossága életét a XVIII. században itt talált barnaszén nagyban megváltoztatta.

A két világháború közötti időben a lakosság mezőgazdaságból és bányászatból élt. Az 1920-as években azonban a munkahelyek nagyarányú csökkenése miatt a falu lakosai közül is sokan kivándoroltak, főként Németország-ba, Hollandia-ba, Franciaország-ba és Belgium-ba. A II. világháború után, 1946-1947-ben a lakosok közül sokan települtek át Szlovákiába, Nyitrabányára, mai nevén Handlovába és környékére.

Nevezetességei

  • Római katolikus templom: – Barokk stílusú műemlék épület 1776-ban épült az előző, középkorban épült romossá vált templom helyére.
  • Plébánia: – A középkori eredetű épület 1332-37 között épült.
  • Kálvária: – Népi-barokk stílusban, az 1700-as években épült.

Források

Hivatkozások

  1. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)

Külső hivatkozások

Sablon:Komárom-Esztergom megye helységei