„Sárisáp” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: it:Sárisáp |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
8. sor: | 8. sor: | ||
| irányítószám = 2523 |
| irányítószám = 2523 |
||
| körzethívószám = 33 |
| körzethívószám = 33 |
||
| népsűrűség = |
| népsűrűség = 201,86 |
||
| terület = 14,46 |
| terület = 14,46 |
||
| szélességi fok = 47.67453 |
| szélességi fok = 47.67453 |
||
60. sor: | 60. sor: | ||
* [[Györffy György]]: Esztergom vármegye. |
* [[Györffy György]]: Esztergom vármegye. |
||
* Dl. 615. |
* Dl. 615. |
||
==Hivatkozások== |
|||
{{források}} |
|||
==Külső hivatkozások== |
==Külső hivatkozások== |
||
* [http://www.sarisap.hu Sárisáp Önkormányzatának honlapja] |
* [http://www.sarisap.hu Sárisáp Önkormányzatának honlapja] |
A lap 2009. június 19., 17:00-kori változata
Sárisáp | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Komárom-Esztergom | ||
Kistérség | Dorogi | ||
Jogállás | község | ||
Irányítószám | 2523 | ||
Körzethívószám | 33 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2744 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 201,86 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 14,46 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 40′ 29″, k. h. 18° 40′ 51″Koordináták: é. sz. 47° 40′ 29″, k. h. 18° 40′ 51″ | |||
Sárisáp weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárisáp témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sárisáp község Komárom-Esztergom megyében, a Dorogi kistérségben.
Fekvése
Komárom-Esztergom megye északkeleti részén, Tokod, Csolnok és Bajna között fekvő település.
Esztergom 20 km, Tokod 9,5 km, Tát 8 km, Piliscsaba 20 km, Nagysáp 10 km, Bajna 14 km távolságra található.
Nevének eredete
Sár előtagját a falu mellett folyó Öreg-patak egykori Sár nevéből vette. Sár: nedves, sáros, agyagos föld jelentésű főnévből lett „Sár” víznév jelentését a későbbiekben összekapcsolták a nyelvjárásbeli sár (i) szó sárga jelentésével.
A Sáp -szó viszont a Bár-Kalán nemzetség ősi birtokának neve volt. Ebből alakult ki a település későbbi neve: Sárisáp.
Története
A település és környéke már a kőkorszak óta lakott hely volt. Területén feltárták a kőkori ember nyomait, és egy bronzkori földvár maradványai is előkerültek. De a kelták is megtelepedtek akörnyéken. Itt ált valamikor a rómaiak által alapított Quadriburg nevű település is.
A település neve az oklevelekben 1193-ban: via Sap (Dl.724), 1248-ban pr. Sap, 1266-ban Saap, 1269-ben Vrsap ~ Vrusap , 1281-ben Saap, 129?-ben Wrsaap, 1332-ben Orsap, 1340-ben Sap alakban van írva.
A Sáp-nak, vagy Úrsáp-nak nevezett falu esetleg hercegi hercegi birtoklástól kapta azÚr nevet.
1248-ban a Bár-Kalán nemzetség -be tartozó Pousa fia Nána, Sáp egyötöd részét Petus fia Job-nak adta cserébe. Az új birtokos Sápi vagy Úrsápi nemesek is a Bár-Kalán (Bor) nemzetségből származtak.
1266-ban Gergely fiai beleegyeznek Berény eladásába; ezek a többi Úrsápiakkal Udvarnok szomszédosai.
1302-ben Péter fia Pouka is birtokos a településen. 1344-ben Sáp papja 1 gs. pápai tizedetfizet az oklevelek adatai szerint. Ebszőnyből (Ebszőnybánya) út vezet ide (1193). Berény (1266, 1269), Munkád és Kövi (1269), Udvarnok (1281, 1295), Bajna, Nyék és Kövi (1340) határosa volt, Kövi-től északra feküdt. 1389-ben nevezik először mai nevén a falut az oklevelek.
1570-ben a törökök által végzett összeíráskor már mint lakatlan hely szerepel (Sárisáp puszta néven). A XVII. század végére, a XVIII. század elejére népesül be újra a falu.
A falu főként mezőgazdaságból élő lakossága életét a XVIII. században itt talált barnaszén nagyban megváltoztatta.
A két világháború közötti időben a lakosság mezőgazdaságból és bányászatból élt. Az 1920-as években azonban a munkahelyek nagyarányú csökkenése miatt a falu lakosai közül is sokan kivándoroltak, főként Németország-ba, Hollandia-ba, Franciaország-ba és Belgium-ba. A II. világháború után, 1946-1947-ben a lakosok közül sokan települtek át Szlovákiába, Nyitrabányára, mai nevén Handlovába és környékére.
Nevezetességei
- Római katolikus templom: – Barokk stílusú műemlék épület 1776-ban épült az előző, középkorban épült romossá vált templom helyére.
- Plébánia: – A középkori eredetű épület 1332-37 között épült.
- Kálvária: – Népi-barokk stílusban, az 1700-as években épült.
Források
- Történelmi lapok 1876.
- Györffy György: Esztergom vármegye.
- Dl. 615.
Hivatkozások
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)