„Huszka József” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
jav.
4. sor: 4. sor:


==Kiállítás munkásságáról==
==Kiállítás munkásságáról==
A Magyar [[Néprajzi Múzeum]] 2005-ben, születésének 150 éves évfordulója alkalmából kiállítást rendezett abból a gazdag hagyatékból (közel ezer rajz és 250 fotó), amit e múzeum Huszka Józseftől őriz. Ezek nagy része az 1880-as évektől kezdve készült és örökítette meg elsősorban [[Erdély]]nek és Észak-Magyarországnak a legfontosabb műemlékeit, néprajzi tárgyait. De nemcsak a [[Felvidék]]en és Erdélyben gyűjtött, hanem bejárta az Alföld számos települését s mindenütt a népművészet alkotásait gyűjtötte, fényképezte vagy lerajzolta. A főbb témái voltak: festett bútorok, hímzések, [[székelykapuk]], kerámiák, a népi életből, az egyházművészet területéről pedig a [[Szent László legenda]] falkép-ciklus a templomokban.
A Magyar [[Néprajzi Múzeum]] 2005-ben, születésének 150 éves évfordulója alkalmából kiállítást rendezett abból a gazdag hagyatékból (közel ezer rajz és 250 fotó), amit e múzeum Huszka Józseftől őriz. Ezek nagy része az 1880-as évektől kezdve készült és örökítette meg elsősorban [[Erdély]]nek és Észak-Magyarországnak a legfontosabb műemlékeit, néprajzi tárgyait. De nemcsak a [[Felvidék]]en és Erdélyben gyűjtött, hanem bejárta az [[Alföld]] számos települését s mindenütt a népművészet alkotásait gyűjtötte, fényképezte vagy lerajzolta. A főbb témái voltak: festett bútorok, hímzések, [[székelykapuk]], kerámiák, a népi életből, az egyházművészet területéről pedig a [[Szent László legenda]] falkép-ciklus a templomokban.


==Irodalom==
==Irodalom==

A lap 2009. június 18., 11:25-kori változata

Huszka József (Kiskunfélegyháza, 1854. november 20. - 1934. március 31.) etnográfus, művészettörténész, egyetemi tanár.

A szarvasi gimnáziumban érettségizett, majd egy évet a Műegyetemen tanult. 1873-76 között ösztöndíjas tanárjelöltként tanult tovább, Budapesten rajztanári képesítést szerzett. Először Désen, majd Zentán és Sepsiszentgyörgyön tanított. A népi formakincseket gyűjtötte, egykorúan Lechner Ödön törekvéseivel. Kutatásait hét kötetben foglalta össze, ezek közül legjelentősebb A turáni magyar ornamentika története. 2007-ben Kiskunfélegyháza posztumusz díszpolgárává választották.

Kiállítás munkásságáról

A Magyar Néprajzi Múzeum 2005-ben, születésének 150 éves évfordulója alkalmából kiállítást rendezett abból a gazdag hagyatékból (közel ezer rajz és 250 fotó), amit e múzeum Huszka Józseftől őriz. Ezek nagy része az 1880-as évektől kezdve készült és örökítette meg elsősorban Erdélynek és Észak-Magyarországnak a legfontosabb műemlékeit, néprajzi tárgyait. De nemcsak a Felvidéken és Erdélyben gyűjtött, hanem bejárta az Alföld számos települését s mindenütt a népművészet alkotásait gyűjtötte, fényképezte vagy lerajzolta. A főbb témái voltak: festett bútorok, hímzések, székelykapuk, kerámiák, a népi életből, az egyházművészet területéről pedig a Szent László legenda falkép-ciklus a templomokban.

Irodalom

  • Félegyházi Közlöny 18 (2009), március 26, 5. o.
  • Huszka József (1930): A turáni magyar ornamentika története. Budapest
  • Jankovics Marcell (2006): Csillagok között fényességes csillag. A Szent László legenda és a csillagos ég. Méry Ratio Kiadó, Helikon, Budapest
  • László Gyula (1974): A népvándorláskor művészete Magyarországon. Corvina, Budapest;
  • László Gyula (1993): A Szent László-legenda középkori falképei. Tájak-Korok-Múzeumok Könyvtára 4. szám, Budapest

Külső hivatkozások