„Higroszkóposság” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
XZeroBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: Takarítás
később bekerült rész kicsit másról szól, új alfejezetbe kerül
2. sor: 2. sor:
Higroszkópos anyagok például a [[kalcium-klorid]], a tömény [[kénsav]], a [[glicerin]]. Erős vízmegkötő hatásukat kihasználva szárítószerként alkalmazhatóak például [[exszikkátor]]okban, szárítótornyokban.
Higroszkópos anyagok például a [[kalcium-klorid]], a tömény [[kénsav]], a [[glicerin]]. Erős vízmegkötő hatásukat kihasználva szárítószerként alkalmazhatóak például [[exszikkátor]]okban, szárítótornyokban.


== A talaj higroszkópossága ==
A higroszkóposságot a talaj esetében is tudjuk értelmezni. Ez esetben a higroszkóposság talajnak azon a tulajdonsága, hogy száraz állapotban a levegőből is képes a nedvességet megkötni. A felvett víz mennyisége a levegő páratartalmán kívül a talaj tulajdonságaitól, elsősorban szemcseösszetételétől függ. A higroszkóposság mértékéből következtetni lehet a talaj fizikai féleségére, talajnemére.
A higroszkóposságot a talaj esetében is tudjuk értelmezni. Ez esetben a higroszkóposság talajnak azon a tulajdonsága, hogy száraz állapotban a levegőből is képes a nedvességet megkötni. A felvett víz mennyisége a levegő páratartalmán kívül a talaj tulajdonságaitól, elsősorban szemcseösszetételétől függ. A higroszkóposság mértékéből következtetni lehet a talaj fizikai féleségére, talajnemére.
Mérésekor a légszáraz talajt meghatározott páratartalmú térbe helyezik és néhány nap múlva mérik le nedvességtartalmát. Kétféle módszer terjedt el. A Mitscherlich-féle higroszkóposságot (Hy) 10%-os kénsav felett, a Sík-féle higroszkóposságot (hy) kristályos kalciumklorid felett mérik. A két érték átszámítására a Klimes-Szmik összefüggést használják. Eszerint: Hy=2,l hy±0,3.
Mérésekor a légszáraz talajt meghatározott páratartalmú térbe helyezik és néhány nap múlva mérik le nedvességtartalmát. Kétféle módszer terjedt el. A Mitscherlich-féle higroszkóposságot (Hy) 10%-os kénsav felett, a Sík-féle higroszkóposságot (hy) kristályos kalciumklorid felett mérik. A két érték átszámítására a Klimes-Szmik összefüggést használják. Eszerint: Hy=2,l hy±0,3.

A lap 2009. június 16., 16:53-kori változata

Számos szilárd és folyékony anyag levegőn állva annak nedvességtartalmát megköti, ezáltal felhígul, illetve - szilárd anyag esetén - elfolyósodik, vagy összecsomósodik. Ezt a tulajdonságot nevezzük higroszkóposságnak. Higroszkópos anyagok például a kalcium-klorid, a tömény kénsav, a glicerin. Erős vízmegkötő hatásukat kihasználva szárítószerként alkalmazhatóak például exszikkátorokban, szárítótornyokban.

A talaj higroszkópossága

A higroszkóposságot a talaj esetében is tudjuk értelmezni. Ez esetben a higroszkóposság talajnak azon a tulajdonsága, hogy száraz állapotban a levegőből is képes a nedvességet megkötni. A felvett víz mennyisége a levegő páratartalmán kívül a talaj tulajdonságaitól, elsősorban szemcseösszetételétől függ. A higroszkóposság mértékéből következtetni lehet a talaj fizikai féleségére, talajnemére. Mérésekor a légszáraz talajt meghatározott páratartalmú térbe helyezik és néhány nap múlva mérik le nedvességtartalmát. Kétféle módszer terjedt el. A Mitscherlich-féle higroszkóposságot (Hy) 10%-os kénsav felett, a Sík-féle higroszkóposságot (hy) kristályos kalciumklorid felett mérik. A két érték átszámítására a Klimes-Szmik összefüggést használják. Eszerint: Hy=2,l hy±0,3. A fizikai talajféleségre a következő határértékek alapján következtetnek: homoktalajra hy 0,5-1,0, homokos vályogra 1,0-2,0, vályogra 2,0-3,5, agyagos vályogra 3,5—5,0, agyagra 5,0-6,5, nehéz agyagra 6,5-8,0 értékek a jellemzők.