„Magyar Állami Népi Együttes” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
Az 1951-ben alapított Magyar Állami Népi Együttes hivatása és feladata a magyar nyelvterület néptáncának és népzenéjének – mint nemzeti értéknek – életben tartása, színpadi formában való továbbadása. Az Együttes, mely 2001-től a Hagyományok Háza szerves részeként működik, művészetével a mai kor nyelvén, a ma emberét megszólítva személyessé, a jelen részévé teszi a régi tánc- és zenekultúrát. Fennállása óta a világ 50 országában vívta ki a nézők elismerését. Műhelyében többek között olyan korszakos művek születtek, mint az Ecseri lakodalmas, a Táncos magyarok és a Naplegenda. Hazai székházában (1011 Budapest, Corvin tér 8.) évi 100-120 előadást tart, de rendszeres vendége a vidék, valamint a határokon túli magyarlakta területek színházainak is. |
Az 1951-ben alapított Magyar Állami Népi Együttes hivatása és feladata a magyar nyelvterület néptáncának és népzenéjének – mint nemzeti értéknek – életben tartása, színpadi formában való továbbadása. Az Együttes, mely 2001-től a Hagyományok Háza szerves részeként működik, művészetével a mai kor nyelvén, a ma emberét megszólítva személyessé, a jelen részévé teszi a régi tánc- és zenekultúrát. Fennállása óta a világ 50 országában vívta ki a nézők elismerését. Műhelyében többek között olyan korszakos művek születtek, mint az Ecseri lakodalmas, a Táncos magyarok és a Naplegenda. Hazai székházában (1011 Budapest, Corvin tér 8.) évi 100-120 előadást tart, de rendszeres vendége a vidék, valamint a határokon túli magyarlakta területek színházainak is. |
||
A magyar népi kúltúra, a magyar ember örömeinek és gondjainak, hétköznapi szokásainak és ünnepi hagyományainak művészi kifejezője. A magyar nép dal-, tánc-, és zenekincseinek tárháza igen gazdag. Az együttes 1950-ben azzal a céllal alakult, hogy ezeket a hagyományokat előbb felkutassa, ápolja és továbbfejlessze, és azután megszerettesse a magyarokkal és megismertesse más ország népeivel. Az, amit a felszabadulás előtt magyar népművészet címén bemutattak, jórészt nem volt más, mint dilettantizmus, hamis romantika. Elsikkasztotta, elkendőzte a lényeget: a néplélek igazi kifejezőkézségét, a tiszta ősi dallamot és az évszázadok csiszolta táncok egészséges dinamikáját. |
|||
==A repertoár== |
==A repertoár== |
||
A lap 2009. június 16., 16:25-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
 |
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
[forrás?]
Az 1951-ben alapított Magyar Állami Népi Együttes hivatása és feladata a magyar nyelvterület néptáncának és népzenéjének – mint nemzeti értéknek – életben tartása, színpadi formában való továbbadása. Az Együttes, mely 2001-től a Hagyományok Háza szerves részeként működik, művészetével a mai kor nyelvén, a ma emberét megszólítva személyessé, a jelen részévé teszi a régi tánc- és zenekultúrát. Fennállása óta a világ 50 országában vívta ki a nézők elismerését. Műhelyében többek között olyan korszakos művek születtek, mint az Ecseri lakodalmas, a Táncos magyarok és a Naplegenda. Hazai székházában (1011 Budapest, Corvin tér 8.) évi 100-120 előadást tart, de rendszeres vendége a vidék, valamint a határokon túli magyarlakta területek színházainak is.
A magyar népi kúltúra, a magyar ember örömeinek és gondjainak, hétköznapi szokásainak és ünnepi hagyományainak művészi kifejezője. A magyar nép dal-, tánc-, és zenekincseinek tárháza igen gazdag. Az együttes 1950-ben azzal a céllal alakult, hogy ezeket a hagyományokat előbb felkutassa, ápolja és továbbfejlessze, és azután megszerettesse a magyarokkal és megismertesse más ország népeivel. Az, amit a felszabadulás előtt magyar népművészet címén bemutattak, jórészt nem volt más, mint dilettantizmus, hamis romantika. Elsikkasztotta, elkendőzte a lényeget: a néplélek igazi kifejezőkézségét, a tiszta ősi dallamot és az évszázadok csiszolta táncok egészséges dinamikáját.
A repertoár
A Magyar Állami Népi Együttes repertoárjában megjeleníti a tradícióhoz kötődő valamennyi műfajt: a historikus zenét és táncot, az autentikus népzenét és néptáncot, a dramatikus játékot, a hagyományos elemekből építkező világzenét és látványszínházat.
Repertoáron lévő műsorok:
Az örök Kalotaszeg[1]
Édeskeserű [2]
Földön apám fia volnék [3]
Kincses Felvidék [4]
Labirintus [5]
Magam járom... [6]
Magyar Concerto [7]
Naplegenda [8]
Pannon freskó [9]
Táncos magyarok [10]
Verbunkos [11]