„Ámon (isten)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
ELVe (vitalap | szerkesztései) |
|||
12. sor: | 12. sor: | ||
==A teremtő== |
==A teremtő== |
||
[[Kép:Amon och Mut, Nordisk familjebok.png|thumb|left|Ámon'' és Mut'']] |
[[Kép:Amon och Mut, Nordisk familjebok.png|thumb|left|Ámon'' és Mut'']] |
||
Egyiptom [[első átmeneti kor]]ában Ámon már mint teremtő, az istenek atyja jelent meg. Női része különvált tőle és feleségeként szerepelt, akit ekkor [[Mut]]-nak hívtak. |
Egyiptom [[első átmeneti kor]]ában Ámon már mint teremtő, az istenek atyja jelent meg. Női része különvált tőle és feleségeként szerepelt, akit ekkor [[Mut]]-nak hívtak. Ámon és Mut egyesül minden évben, ezt az ünnepet hívják Opet-ünnepnek. Ámon és Mut fia [[Honszu]] vagy más néven Khonsu, a holdisten. Leginkább emberként ábrázolták, elválaszthatatlan jele az [[ankh]], a füles kereszt volt. |
||
==Napisten== |
==Napisten== |
A lap 2009. június 14., 21:41-kori változata
- Ez a szócikk az egyiptomi istenről szól. A többi jelentést lásd itt: Ámon (egyértelműsítő lap).
Ámon | ||||
|
Ámon (más elnevezések: Ámun, Ámen, Imen, Ammon, Hammon) egyike volt a legrégibb isteneknek az ókori Egyiptomban. Már az Óbirodalom, az V. dinasztia korától kezdve előfordult a piramisszövegekben. Nevének eredeti jelentése „Az elrejtett” vagy „Aki rejtve van” volt, de hívták „Egyetlen”-nek is. Leggyakrabban emberként kettős tollkoronával, illetve kos formájában ábrázolták. A kos a teremtő erőt jelképezi, ami utal az istenség ősiségére, a teremtés aktusában való részvételére. Kultusza Thébában virágzott, a XVIII. dinasztia idejére pedig főistenné vált egész Egyiptomban. A karnaki templom ekkor lett Ámon és az egyiptomi vallás központjává is. A templom bejáratánál Ámon kosfejű szfinxek sokaságának formájában látható. Nagyon sokáig tartó kultuszát végül Ízisz és Ozirisz törte meg. Évenként, a Nílus áradásának második hónapjában tartották fényes külsőségek között az Opet ünnepet Ámon tiszteletére. Núbiában számos alakban tisztelték, legfontosabb kultuszközpontjai Kermában, Kawában, Napatában és Naqában voltak.
A levegő istene
Eredetileg a levegő, így a szél istene volt az Ogdoadban, a hermopoliszi teremtésmítoszban, amely egyike a kozmoszt felépítő négy alapelvnek. Ekkor kékre festve ábrázolták, ami utalt az ég, azaz a levegő színére. Mint a többi alapelv, Ámon is kettősként, azaz férfiként és nőként is megjelent. Női formája Amunet (más neveken Amentet, Amentit, Imentet, Imentit, Amaunet és Ament).
A teremtő
Egyiptom első átmeneti korában Ámon már mint teremtő, az istenek atyja jelent meg. Női része különvált tőle és feleségeként szerepelt, akit ekkor Mut-nak hívtak. Ámon és Mut egyesül minden évben, ezt az ünnepet hívják Opet-ünnepnek. Ámon és Mut fia Honszu vagy más néven Khonsu, a holdisten. Leginkább emberként ábrázolták, elválaszthatatlan jele az ankh, a füles kereszt volt.
Napisten
Ámon-Ré | |||||
|
Ámon kultuszának előretörésével összeolvadt az addig különálló Ré napistennel és Hórusz égistennel, elnevezése ekkor Ámon-Ré lett. Kultusza és így papságának ereje ekkor hágott a tetőfokára, az egész birodalomban igen nagy népszerűségnek örvendett, olyannyira, hogy az Ámon-papság sokszor nagyobb hatalmat képviselt a fáraónál is. A XXI. dinasztiától kezdve a birodalmat érintő döntésekben őt kérdezték meg, azaz az istenség szobrát, az jelezte a kérdésben egyetértését vagy ellenvetését - természetesen kiválasztottain keresztül. Ehnaton fáraó ezt a hatalmat törte meg – igaz, csupán ideiglenesen – az új napisten, Aton kultuszának bevezetésével, akit Ámon-Ré helyére, sőt az összes többi isten helyére emelt. Utóda Tutanhamon azonban visszaállította az istenség és vele együtt a befolyásos papság tekintélyét is.
Ámon fiai
Az Újbirodalom fáraói Ámon fiainak tekintették magukat.