„I. Devlet Giráj krími kán” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
9. sor: | 9. sor: | ||
A Moszkva ellen vezetett hadjáratainak elsődleges célja, hogy a [[Kazany]]i és [[Asztrahány]]i kánságot visszaszerezze Rettegett Ivántól, de nem sikerült. Ennek ellenére gazdaságpolitikáját tekintve sikeres volt, mert hazájának szép jövedelme származott az [[Ukrajna|Ukrajnával]] és [[Oroszország]]gal folytatott prémkereskedelmeből. |
A Moszkva ellen vezetett hadjáratainak elsődleges célja, hogy a [[Kazany]]i és [[Asztrahány]]i kánságot visszaszerezze Rettegett Ivántól, de nem sikerült. Ennek ellenére gazdaságpolitikáját tekintve sikeres volt, mert hazájának szép jövedelme származott az [[Ukrajna|Ukrajnával]] és [[Oroszország]]gal folytatott prémkereskedelmeből. |
||
==Források== |
==Források== |
||
==Fordítás== |
|||
{{fordítás|en|Devlet I Giray|4=angol}} |
|||
== Külső hivatkozás == |
== Külső hivatkozás == |
||
A lap 2009. június 14., 09:59-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
I. Devlet Girej (krími tatár nyelven Devlet Geray, arab átírással ۱دولت كراى), (1512. k. – Bahcsiszeráj, 1577. k.) a Krími Tatár Kánság fejedelme 1551 és 1577 között.
Eletrajza
Először a krími hordák vezére volt I. Sahib Girej hadvezéreként. 1543-ban részt vett I. Szulejmán magyarországi hadjáratában (Habsburg–török háború (1540–47)), harcolt Esztergom és Székesfehérvár alatt. Ez időben még Isztambulban élt, s megszerezve a Porta támogatását, 1551-ben a Krím trónjára került. Uralkodása alatt a Krím az Oszmán Birodalmon belül szélesebb kiváltságokat és önállóságot élvezett mint a hűbéres Havasalföld és Moldva.
1555-től állandó háborút vívott Moszkva ellen, mert Rettegett Iván a tatár területek leigázására törekedett.
1568-ben I. Szelim sereget küldött az oroszok ellen, amelyet Devlet 50 ezer lovassal támogatott (asztrahányi hadjárat), de a hadjárat csúfos kudarccal ért végett. 1571-ben Devlet folytatta a háborút Moszkva ellen, s újabban török segítséget vett igénybe, ám a döntő mologyi csatában vereséget szenvedett.
A Moszkva ellen vezetett hadjáratainak elsődleges célja, hogy a Kazanyi és Asztrahányi kánságot visszaszerezze Rettegett Ivántól, de nem sikerült. Ennek ellenére gazdaságpolitikáját tekintve sikeres volt, mert hazájának szép jövedelme származott az Ukrajnával és Oroszországgal folytatott prémkereskedelmeből.
Források
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Devlet I Giray című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.