Bezsilla László

Fájl:Bezsilla1.jpg

Bezsilla László preparált lepkékkel

Bezsilla László (1903-1983) entomológus.

Munkássága

Életcéljának tekintette, hogy a földkerekség legszebb és legdrágább lepkéit, rovarjait felkutassa, begyűjtse, és ezekből lepkemúzeumot rendezzen be a jövő nemzedékeinek tanítására.

Pestújhelyen a József Attila utca 4. szám alatt a Pille-Villa, családi házának egy része szolgált múzeumként erre a célra, ami nyitva állt iskolák, szakemberek, sőt a mindennapi gondokból kikapcsolódni vágyó egyszerű emberek előtt is, ahol a világ legnagyobb lepkéi és színpompás pillangóinak ezrei kápráztatták el a szemeket.

Fájl:Pestujhelyiensis.jpg

Deilephila Euphorbiae ab Pestújhelyiensis Bezsilla L.

A teljes gyűjtemény mintegy húszezer lepkéből, ötezer bogárból és egyéb rovarból, nyolcszáz madárból és háromszáz kitömött emlősállatból állt.

A gyűjtők Bezsilla Lászlót Európa lepkekirályának nevezték el.

Nemcsak gyűjtött, cserélt, hanem saját maga kísérletezett és tenyésztett ki új lepkefajtákat, pillangókat.

1933-ban új 'aberratio'-kat fedezett fel, többek között a Deilephila Euphorbiae ab Pestújhelyiensis Bezsilla L.-t, amit szülőfalujáról és otthonáról, Pestújhelyről nevezett el.

Akkori felfedezéseiről előadást tartott a Magyar Rovartani Társaságnak a Természettudományi Múzeumban, valamint a Magyar Tudományos Akadémián, ahol ezeket az új példányokat be is mutatta. Az új lepkeváltozatokról írt cikkét a Folia Entomologica Hungarica c. tudományos folyóirat közölte.

Sok gyűjteményt ajándékozott. A pestújhelyi iskoláknak kitömött madarakat, lepkéket berendezett dobozokban; kertészeti iskoláknak; Nemzeti Múzeumnak egzotikus ritkaságokat és a felfedezett aberrációkból egy-egy példányt; Növényvédelmi Kutató Intézetnek; vidéki múzeumoknak és a Börzsönyi Múzeumnak.

Fellelhető cikkei

- A gyűrűspille hernyója mogyoróbokron (Növényvédelem évkönyve I. kötet, 1941.) - A fecskesirály első előfordulása Magyarországon (Aquila XLVI II. kötet, 1941.) - Új lepke aberrációk Budapest környékéről (Folia Entomologica Hungarica II. évf., 1943.) - A gyászpillangó formaköre és új mesterséges változata (Növényvédelem II. évf., 1951.) - Acidumphosphomolibdenicum hatása élő lepkebábokra (Növényvédelem évkönyve 1951.) - A gyapotbagolypille Magyarországon (Agrártudomány 1951.) - A gyapotbagolypille megjelenése Magyarországon (Növényvédelem 1951.) - Új gyorsított eljárás rovarlárvák élethű száraz tartósítására (Növényvédelem 1952.) - Az Élet és Tudományban számtalan cikke jelent meg (1946-54.) - A folyondár szender, mint gyapotkártevő (Növényvédelem 1950.) - Új ciános rovarölő üveg (Növényvédelem 1950. II. évf. 3. szám) - Útmutató a rovarok gyűjtésére, preparálására, tudományos és kiállítási gyűjtemények felállítására és megóvására (Növényvédelem 1951.) - Az Arcthia Caja L. tömeges megjelenése Magyarországon az 1952-es évben (Növényvédelem 1952.) - Gabonafélék, borsó, lencse, bab, napraforgó és gyapot magvainak rovarkártevői (Növényvédelem 1952.) - Új módszer a zsizsikbogarak elleni gázos fertőtlenítés hatásosságának ellenőrzésére (Növényvédelem 1952.) - Fenolgyanták alkalmazása rovarok ragasztásánál és preparálásánál (Növényvédelem 1952.) - Új módszer rovarlárvák tartósítására – nedves preparátum (Növényvédelem 1952.) - Arctia Caja L. kísérleteim eredménye 1952-es évben (Növényvédelem 1952.) - Új jövevény Magyarországon, Celerio Livornica esp. Szokatlan nagytömegű megjelenése Magyarországon (Növényvédelem 1952.) - Mezei pocok írtásának új módszere (Növényvédelem 1952.) - Hozzászólás a növényvédelmi oktatáshoz (Növényvédelem 1952.) - Magyarországon előforduló fontosabb kártevő állatok (Növényvédelem 1953.)

Kitüntetései

Természettudományi Társulat Díszoklevele 1942., Természettudományi Társulat rendes tagja oklevél 1944., Magyar Madártani Intézet Díszoklevele 1942., Miniszteri Elismerés 1948., Újító Bizottsági Elismerések (1950., 1951., 1953., 1954., 1956.)

Életrajzi adatok

Budapesten született 1903. január 18-án, elhunyt 1983. július 24-én. Édesapja dr. Bezsilla Nándor ügyvéd, édesanyja Gergely Paula. Az Orvosi Egyetem, majd a Közgazdaságtudományi Egyetem elvégzése után dolgozott a Magyar Nemzeti Múzeum Lepke Osztályán, a Növényvédelmi Szolgálatnak, a Növényvédelmi Kutató Intézetben tudományos kutatóként, a Mezőgazdasági Múzeumban igazgatóhelyettes volt, valamint az Iskolai Szemléltető Eszközök Intézetében főosztályvezető. Főleg a lepkék tudományos rendszerezésével, gyűjtemények felállításával, gyűjtő expedíciók szervezésével, a begyűjtött rovarok preparálásával, a kártevő rovarok elleni védelemmel, a védekezés kidolgozásával foglalkozott, valamint a kutató, kísérletező munkáságáról tartott előadásokat, cikkeket írt, kiállításokat szervezett.

Bezsilla László biológiai főosztályvezetőként ment nyugdíjba az ötvenes évek közepén. Gyermekei (ifj. László, Borbála és Paula) ekkor még iskolába jártak. A kevés nyugdíj a nélkülözés éveit hozta a család számára. Visszavonulása után is dolgozott. Különböző hőhatásnak kitett lepkebábokból újabb aberrációkat tenyésztett ki. A Fővárosi Növényvédő Állomás megkeresésére – a kártevők elleni hatékonyabb védekezés kidolgozásához illetve lepkerajzások megfigyeléséhez saját kertjében fénycsapdát állított fel, feladata volt még rovarok meghatározása. A fénycsapdát 1976. október 16-án bemutatta a Magyar Televízió.

Forrás

• interjú dr. Bezsilla Borbálával, Bezsilla László lányával. Az interjút Szőke Zoltán, a Pestújhelyi Közösségi Ház munkatársa készítette Pestújhely megalapításának 100. évfordulója alkalmából

Fájl:Pillevilla.jpg

Pestújhely, József Attila u. 4.

Fájl:Oriaslepke.jpg

Coscinocera Hercules balra lent

Fájl:Herkulesbogar.jpg

Herkules bogár balra