„Nagysáros” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kossuthzs. (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
Kossuthzs. (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
43. sor: 43. sor:
[[1217]]-ben ''"Sarus"'' néven említik először. Neve a magyar ''sár'' főnévből származik, egyúttal az egykori vármegye névadója. Sáros vára valószínűleg már [[13. század]]i első említése előtt is állt. [[II. Béla]] egyik lányát a várkápolnában temettette el. [[1312]]-ben [[Károly Róbert]] megostromolta, majd [[1315]] újéve körül Ákos Mikcs ismét elfoglalta a lázadó Tarkői Henrik ispántól. [[1440]]-től [[1461]]-ig [[Ján Giskra|Giskra]] serege szállta meg, míg [[I. Mátyás|Mátyás]] visszafoglalta tőlük. [[1537]] szeptemberében Fels, [[I. Ferdinánd]] vezére két hónapi ostrommal tudta elfoglalni. Helyreállították, de jelentősége fokozatosan megszűnt, majd [[1687]]-ben Székely Márton [[Thököly Imre|Thököly]] kapitánya felgyújtotta, nehogy a császáriak kezébe kerüljön, azóta rom. A Rákócziak a Várhegy alatt [[1613]]-ban emeltek várkastélyt. [[1701]]. [[április 18.|április 18-án]] innen hurcolták fogságba a császáriak [[II. Rákóczi Ferenc|Rákóczi Ferencet]]. A [[II. világháború]]ban az épület elpusztult, romjait [[1947]]-ben lebontották.
[[1217]]-ben ''"Sarus"'' néven említik először. Neve a magyar ''sár'' főnévből származik, egyúttal az egykori vármegye névadója. Sáros vára valószínűleg már [[13. század]]i első említése előtt is állt. [[II. Béla]] egyik lányát a várkápolnában temettette el. [[1312]]-ben [[Károly Róbert]] megostromolta, majd [[1315]] újéve körül Ákos Mikcs ismét elfoglalta a lázadó Tarkői Henrik ispántól. [[1440]]-től [[1461]]-ig [[Ján Giskra|Giskra]] serege szállta meg, míg [[I. Mátyás|Mátyás]] visszafoglalta tőlük. [[1537]] szeptemberében Fels, [[I. Ferdinánd]] vezére két hónapi ostrommal tudta elfoglalni. Helyreállították, de jelentősége fokozatosan megszűnt, majd [[1687]]-ben Székely Márton [[Thököly Imre|Thököly]] kapitánya felgyújtotta, nehogy a császáriak kezébe kerüljön, azóta rom. A Rákócziak a Várhegy alatt [[1613]]-ban emeltek várkastélyt. [[1701]]. [[április 18.|április 18-án]] innen hurcolták fogságba a császáriak [[II. Rákóczi Ferenc|Rákóczi Ferencet]]. A [[II. világháború]]ban az épület elpusztult, romjait [[1947]]-ben lebontották.
[[Fájl:Slovakia Velky Saris 5.JPG|200px|balra|bélyegkép|Utcarészlet]]
[[Fájl:Slovakia Velky Saris 5.JPG|200px|balra|bélyegkép|Utcarészlet]]
[[Fájl:Slovakia Velky Saris 14.JPG|200px|balra|bélyegkép|Utcarészlet]]


Fényes Elek szerint ''"Nagy-Sáros, tót m. v. Sáros vgyében, Eperjeshez északra 1 mfdnyire, a Tarcsa mellett, 2515 r. kath., 88 evang., 202 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Nagy emeletes kastély. Számos nemes udvar. Szántóföldjei hegyesek, s közép termékenységüek; legelõje, erdeje elég; lakosai közt sok timár, varga, posztós és kertész számláltatik."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
Fényes Elek szerint ''"Nagy-Sáros, tót m. v. Sáros vgyében, Eperjeshez északra 1 mfdnyire, a Tarcsa mellett, 2515 r. kath., 88 evang., 202 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Nagy emeletes kastély. Számos nemes udvar. Szántóföldjei hegyesek, s közép termékenységüek; legelõje, erdeje elég; lakosai közt sok timár, varga, posztós és kertész számláltatik."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
53. sor: 52. sor:


==Nevezetességei==
==Nevezetességei==
[[Kép:Slovakia Velky Saris 14.JPG|bélyegkép|balra|200px|Utcarészlet]]
*Az északnyugatra emelkedő 570 m magas Várhegyen állnak Sáros várának romjai.
*Az északnyugatra emelkedő 570 m magas Várhegyen állnak Sáros várának romjai.
*Szent Jakab tiszteletére szentelt szász gótikus evangélikus temploma kis halmon áll, kerítőfalát négyszögletű tornyok erősítik.
*Szent Jakab tiszteletére szentelt szász gótikus evangélikus temploma kis halmon áll, kerítőfalát négyszögletű tornyok erősítik.

A lap 2009. június 9., 16:21-kori változata

Nagysáros (Veľký Šariš)
Nagysáros címere
Nagysáros címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásEperjesi
Rangváros
Első írásos említés1217
PolgármesterRóbert Oros
Irányítószám082 21
Körzethívószám051
Forgalmi rendszámPO
Népesség
Teljes népesség6471 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség186 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság281 m
Terület25,69 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 02′ 18″, k. h. 21° 11′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 02′ 18″, k. h. 21° 11′ 30″
Nagysáros weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagysáros témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info


Nagysáros, (szlovákul: Veľký Šariš, németül: Gross-Scharosch) város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. A 18. század végéig Sáros vármegye székhelye. 2001-ben 4018 lakosából 3684 szlovák, 244 cigány volt.



Fekvése

Eperjestől 5 km-re északnyugatra a Tarca völgyében fekszik.



Története

1217-ben "Sarus" néven említik először. Neve a magyar sár főnévből származik, egyúttal az egykori vármegye névadója. Sáros vára valószínűleg már 13. századi első említése előtt is állt. II. Béla egyik lányát a várkápolnában temettette el. 1312-ben Károly Róbert megostromolta, majd 1315 újéve körül Ákos Mikcs ismét elfoglalta a lázadó Tarkői Henrik ispántól. 1440-től 1461-ig Giskra serege szállta meg, míg Mátyás visszafoglalta tőlük. 1537 szeptemberében Fels, I. Ferdinánd vezére két hónapi ostrommal tudta elfoglalni. Helyreállították, de jelentősége fokozatosan megszűnt, majd 1687-ben Székely Márton Thököly kapitánya felgyújtotta, nehogy a császáriak kezébe kerüljön, azóta rom. A Rákócziak a Várhegy alatt 1613-ban emeltek várkastélyt. 1701. április 18-án innen hurcolták fogságba a császáriak Rákóczi Ferencet. A II. világháborúban az épület elpusztult, romjait 1947-ben lebontották.

Utcarészlet

Fényes Elek szerint "Nagy-Sáros, tót m. v. Sáros vgyében, Eperjeshez északra 1 mfdnyire, a Tarcsa mellett, 2515 r. kath., 88 evang., 202 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Nagy emeletes kastély. Számos nemes udvar. Szántóföldjei hegyesek, s közép termékenységüek; legelõje, erdeje elég; lakosai közt sok timár, varga, posztós és kertész számláltatik." [2]

A településnek 1910-ben 2476, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar, lengyel és cigány kisebbséggel. 1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.



Nevezetességei

Utcarészlet
  • Az északnyugatra emelkedő 570 m magas Várhegyen állnak Sáros várának romjai.
  • Szent Jakab tiszteletére szentelt szász gótikus evangélikus temploma kis halmon áll, kerítőfalát négyszögletű tornyok erősítik.
  • Szent Erzsébet kápolna.
  • Szent Kunigunda kápolna.
  • Rákóczi-kastély.
Sáros várának romjai



Külső hivatkozások

Források