„Sinosauropteryx” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
bevezető jav.
a (Bot: következő hozzáadása: da:Sinosauropteryx)
(bevezető jav.)
}}
 
Az 1996-ban felfedezett ''Sinosauropteryx'' („kínai'kínai gyíkszárny”gyíkszárny') volt az első ismert dinoszaurusz (a madarakat nem számítva), amelynek maradványain tollszerű képződmények lenyomatait is megtalálták. [[Kína]] [[Liaoning]] tartományából, a [[kora kréta]]kori [[időszak (földtörténet)|időszaki]] (125-121 millió éves) [[Yixian Formáció]]ból(Jihszien) Formációból került elő, ahol a felfedezése óta számos tollas dinoszaurusz maradványait megtalálták ''([[Protarchaeopteryx]]'', ''[[Caudipteryx]]'', ''[[Sinornithosaurus]]'', ''[[Beipiaosaurus]]'', ''[[Microraptor]]'', ''[[Dilong (dinoszaurusz)|Dilong]]'', ''[[Sinocalliopteryx]])''. A ''Sinosauropteryx'' a [[coelurosauria|coelurosauriák]] primitív képviselője volt, és rendszertanilag viszonylag távol állt az ''[[Archaeopteryx]]től''. Rendszertani helyzete és jellegei arra utalhatnak, hogy talán az összes coelurosauria elsődlegesen tollas lehetett. A ''Sinosauropteryx'' méretében és testfelépítésében hasonlított közeli rokonához, a [[késő jura]]kori ''[[Compsognathus]]hoz''.
==Anatómia==
 
[[Kép:Fossil of Sinosauropteryx.jpg|balra|bélyegkép|''Sinosauropteryx prima'' kövület]]
Kb. 1,2 [[méter]] hosszú, könnyű felépítésű állat volt. Az összes [[theropoda]] közül ez a nem rendelkezett a testhosszához viszonyított leghosszabb farokkal (a farkat 64 csigolya alkotta). A viszonylag rövid mellső végtagok három karmos ujjban végződtek, melyek közül az első rendkívül hosszú és vastag volt. Az állkapocs elején (a praemaxillán) lévő fogak sima élűek, míg a hátrébb lévők csipkézettek voltak.<ref>Currie, P.J.; Chen, Pei-ji (2001): "Anatomy of Sinosauropteryx prima from Liaoning, northeastern China." ''Canadian Journal of Earth Sciences 38: 1705–1727.'' [http://www.biology.ualberta.ca/faculty/philip_currie/uploads/pdfs/2001/2001Sinosauropteryx.pdf A teljes szöveg PDF-ben]</ref>
 
A ''Sinosauropteryx'' igazi érdekessége a kültakaró lenyomataiban rejlik. A helyenként a 4&nbsp;cm-es hosszúságot is elérő, [[toll|pehelytollszerű]] képződmények a koponya hátsó részén, a nyakon, a háton, a csípőn és a farok mindkét oldalán, illetve a karokon is megtalálhatóak. Ezek a kültakaróelemek jóval kezdetlegesebbek, mint a [[maniraptora|maniraptorák]] és a [[madarak]] tollai, és felfedezésükkor egyesek azt állították, hogy csupán [[kollagén]]rostok maradványai, ezt azonban a később felfedezett tollas dinoszauruszmaradványok megcáfolni látszanak. A ''Sinosauropteryx'' egyértelműen röpképtelen volt, ami alátámasztja azt az elképzelést, hogy a tollak először hőszigetelés céljából alakultak ki.
Névtelen felhasználó

Navigációs menü