„Honvédség” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2009. június 4., 00:30-kori változata

A honvédség (Landwehr, armée territoriale, milizia mobile, opolcenie stb.) az államok véd- és hadszervezetének egyik intézménye. A modernkori hadviselés szükségessé tette a polgárok védkötelezettségének kiterjeszteni, úgy, hogy a védkötelesek még sorkatonai és tartalékos szolgálatkötelezettségüknek teljesítése után is, háború esetére honvédelmi célokra rendelkezésre álljanak.

A védkötelesek ezen csoportját, mely sorhadi és tartalékos szolgálatának eleget tett, békében semmi vagy igen csekély szolgálati kötelezettséggel bír, háború esetén azonban külön újabb csapatok alakítására és általában a hadsereg erősítésére és bővítésére alkalmazzák.

Megkülönböztetünk sorkatonait, tartalékot és póttartalékot, melyeket váltakozva álló, rendes, első vonalbeli, aktív stb.-nek szoktak nevezni: általában honvédségnek nevezik. Mivel a honvédséghez tartozó csapatok legénysége az első vonalbeli csapatokénál idősebb; a csapat- és fegyveres gyakorlatoktól már elszokott; ruházatára, fölszerelésére, fegyverzetére és vezényletére általában az első vonalbeli csapatokénál kevesebb előgondoskodás szokott történni; végre mivel a honvédséget csak ritkán és csakis szükség esetén szokták a hadviselés elsőfoku fontosabb feladataira, hanem többnyire másodrangú hadi feladatokra alkalmazni (helyőrség, megszállás, hadtáp, őrkíséret, katonai biztosítás stb.), ezen okokból a honvédséget másodrangú seregintézménynek szokták nevezni.

Története

A honvédség, először Poroszországban keletkezett a XIX. század elején. Poroszország I. Napóleon által legyőzve csak korlátolt számú hadsereget tarthatott. Haderejét úgy növelte, hogy a védköteles ifjúságot egy aránylag gyorsan, sűrű turnusokban kiképezte, majd a béke idejére szabadságolta (Krümper-System). A Franciaország ellen viselt felszabadító háborúkban (1813-15) a porosz hadsereg mellett ezekből alakultak az első Landwehr-csapatok. A porosz hadsereg így 3-4-szer akkora lett, mint amire I. Napóleon és a többi állam becsülte.

Az intézmény később állandósult és 1866. után a többi német államra is kiterjesztették. Az újabb katonai törvény szerint a Landwehr-kötelezettség Németországban a sorkatonai és tartalékos szolgálati kötelezettség teljesítése után még 12 évig tartott (27-től 39 éves korig). Németország óriási hadi sikerei után Európa csaknem valamennyi állama többé-kevésbé változó részletekkel, de lényegében azonos elvi alapokon utánozta a porosz Landwehr-intézményt.

Némely országban a honvédséghez oly védköteleseket is besoroztak, akik az állandó hadsereghez egyáltalában nem soroztak volna be. A legtöbb hadseregben (az egyetlen osztrák-magyart kivéve) a honvédségben ugyanazon fegyvernemek (gyalogság, lovasság, tüzérség stb.) és szervezési csoportok vannak, mint az állandó hadseregben; a háborúban azonban ritkán szoktak tisztán honvédségből a hadosztálynál magasabb hadászati köteléket alakítani. A honvédségből békében rendszerint csak keretek, néhol még ilyenek sem állanak fenn, hanem csak nyilvántartás vezetnek a védkötelesekről.

Lásd még

Magyar Honvédség

Forrás

Pallas Nagylexikon

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-A '''honvédség''' az [[állam]]ok véd- és hadszervezetének egyik intézménye. A hadviselés újabb módja, mely a [[hadsereg]]ek oly tömeges alkalmazását kívánja, milyet nemcsak a régmúltban, de még a közelmúltban is képzelni sem mertek, szükségessé tette a polgárok védkötelezettségét életkor tekintetében tetemesen kiterjeszteni, úgy, hogy a védkötelesek még sorhadi és tartalékos szolgálatkötelezettségüknek teljesítése után is, háború esetére honvédelmi vagy hadviselő célokra kötelezőleg rendelkezésre álljanak.
+A '''honvédség''' (Landwehr, armée territoriale, milizia mobile, opolcenie stb.) az [[állam]]ok véd- és hadszervezetének egyik intézménye. A modernkori hadviselés szükségessé tette a polgárok védkötelezettségének kiterjeszteni, úgy, hogy a védkötelesek még [[sorkatonai]] és tartalékos szolgálatkötelezettségüknek teljesítése után is, háború esetére honvédelmi célokra rendelkezésre álljanak.
-A védkötelesek ezen csoportját, mely sorhadi és tartalékos szolgálatának eleget tett, békében már semmi vagy igen csekély szolgálati kötelezettséggel bír, háború esetén azonban külön újabb csapatok alakítására és általában a hadsereg erősítésére és szaporítására alkalmazzák, megkülönböztetőleg a sorhadtól, tartaléktól és póttartaléktól, melyeket váltakozva álló, rendes, első vonalbeli, aktív stb.-nek szoktak nevezni: általában honvédségnek nevezik (Landwehr, armée territoriale, milizia mobile, opolcenie stb.). Mivel a honvédséghez tartozó csapatok legénysége az első vonalbeli csapatokénál idősebb; a csapat- és fegyveres gyakorlatoktól már elszokott; ruházatára, fölszerelésére, fegyverzetére és vezényletére általában az első vonalbeli csapatokénál kevesebb előgondoskodás szokott történni; végre mivel a honvédséget csak ritkán és csakis szükség esetén szokták a hadviselés elsőfoku fontosabb feladataira, hanem többnyire másodrangú hadi feladatokra alkalmazni (helyőrség, megszállás, hadtáp, őrkíséret, katonai biztosítás stb.), ez okból joggal a honvédséget is egészben másodrangú seregintézménynek szokták nevezni.
+A védkötelesek ezen csoportját, mely sorhadi és tartalékos szolgálatának eleget tett, békében semmi vagy igen csekély szolgálati kötelezettséggel bír, háború esetén azonban külön újabb csapatok alakítására és általában a hadsereg erősítésére és bővítésére alkalmazzák.
-A honvédség, mint majdnem minden újabb katonai intézmény, először [[Poroszország (történeti)|Poroszország]]ban keletkezett a XIX. század elején, mikor Poroszország [[I. Napóleon]] által legyőzve csak korlátolt számú hadsereget tarthatott. Ekkor haderejét akként szaporította, hogy a védköteles ifjúságot egy aránylag gyorsított módozat mellett sűrű turnusokban kiképezte és aztán béke idejére szabadságolta (Krümper-System). A Franciaország ellen viselt felszabadító háborúkban (1813-15) a porosz álló hadsereg mellett ezekből alakultak az első Landwehr-csapatok, melyekkel a porosz hadsereg 3-4-szer akkora lett, mint aminőre I. Napóleon és a többi állam becsülte. Az intézmény később állandósult és [[1866]]. után a többi német államra is kiterjesztetett. Az újabb katonai törvény szerint a Landwehr-kötelezettség Németországban a sorhadi és tartalékos szolgálati kötelezettség lerovása után még 12 évig tart (27-től 39 éves korig). Németország óriási hadi sikerei után Európa csaknem valamennyi állama többé-kevésbé változó részletekkel, de lényegében azonos elvi alapokon utánozta a porosz Landwehr-intézményt. Némely országban a H. fentebb megjelölt csoportjához még oly védköteleseket is sorolnak, kik a hadsereghez egyáltalában be nem soroztattak, vagy ebben a rendesnél alsóbb fokú kiképezést nyertek. A legtöbb hadseregben (az egyetlen osztrák-magyart kivéve) a honvédségben ugyanazon fegyvernemek (gyalogság, lovasság, tüzérség stb.) és szervezési csoportok vannak, mint az álló hadseregben; a háborúban azonban ritkán szoktak tisztán honvédségből a hadosztálynál magasabb hadászati köteléket alakítani. Sőt ennél és a kisebb kötelékekben és a honvédség harcképességének emelésére nem ritkán alkalmaznak vegyítve, álló hadseregbeli osztagokat vagy személyeket. A honvédségből békében rendszerint csak keretek, néhol még ilyenek sem állanak fenn, hanem róla csak nyilvántartás vezettetik.
+Megkülönböztetünk sorkatonait, tartalékot és póttartalékot, melyeket váltakozva álló, rendes, első vonalbeli, aktív stb.-nek szoktak nevezni: általában honvédségnek nevezik. Mivel a honvédséghez tartozó csapatok legénysége az első vonalbeli csapatokénál idősebb; a csapat- és fegyveres gyakorlatoktól már elszokott; ruházatára, fölszerelésére, fegyverzetére és vezényletére általában az első vonalbeli csapatokénál kevesebb előgondoskodás szokott történni; végre mivel a honvédséget csak ritkán és csakis szükség esetén szokták a hadviselés elsőfoku fontosabb feladataira, hanem többnyire másodrangú hadi feladatokra alkalmazni (helyőrség, megszállás, hadtáp, őrkíséret, katonai biztosítás stb.), ezen okokból a honvédséget másodrangú seregintézménynek szokták nevezni.
+== Története ==
+A honvédség, először [[Poroszország (történeti)|Poroszország]]ban keletkezett a XIX. század elején. Poroszország [[I. Napóleon]] által legyőzve csak korlátolt számú hadsereget tarthatott. Haderejét úgy növelte, hogy a védköteles ifjúságot egy aránylag gyorsan, sűrű turnusokban kiképezte, majd a béke idejére szabadságolta (Krümper-System). A Franciaország ellen viselt felszabadító háborúkban (1813-15) a porosz hadsereg mellett ezekből alakultak az első Landwehr-csapatok. A porosz hadsereg így 3-4-szer akkora lett, mint amire I. Napóleon és a többi állam becsülte.
+Az intézmény később állandósult és [[1866]]. után a többi német államra is kiterjesztették. Az újabb katonai törvény szerint a Landwehr-kötelezettség Németországban a sorkatonai és tartalékos szolgálati kötelezettség teljesítése után még 12 évig tartott (27-től 39 éves korig). Németország óriási hadi sikerei után Európa csaknem valamennyi állama többé-kevésbé változó részletekkel, de lényegében azonos elvi alapokon utánozta a porosz Landwehr-intézményt.
+Némely országban a honvédséghez oly védköteleseket is besoroztak, akik az állandó hadsereghez egyáltalában nem soroztak volna be. A legtöbb hadseregben (az egyetlen osztrák-magyart kivéve) a honvédségben ugyanazon fegyvernemek (gyalogság, lovasság, tüzérség stb.) és szervezési csoportok vannak, mint az állandó hadseregben; a háborúban azonban ritkán szoktak tisztán honvédségből a hadosztálynál magasabb hadászati köteléket alakítani. A honvédségből békében rendszerint csak keretek, néhol még ilyenek sem állanak fenn, hanem csak nyilvántartás vezetnek a védkötelesekről.
 ==Lásd még==
@@ 8. sor: / 16. sor: @@
 * [[Magyar Honvédség]]
+==Forrás==
-{{pallas}}
+* Pallas Nagylexikon
+[[en:Landwehr]]
+[[cs:Zeměbrana]]
+[[de:Landwehr (Militär)]]
+[[fr:Landwehr]]
+[[it:Landwehr]]
+[[lt:Landveras]]
+[[nl:Landweer (krijgsmacht)]]
+[[pl:Landwehra]]
+[[ru:Ландвер]]
+[[sr:Ландвер]]
+[[uk:Ландвер]]