„Vegyész” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a Bot: következő hozzáadása: es:Químico, ru:Химик |
||
27. sor: | 27. sor: | ||
[[de:Chemiker]] |
[[de:Chemiker]] |
||
[[eo:Kemiisto]] |
[[eo:Kemiisto]] |
||
[[es:Químico]] |
|||
[[fr:Chimiste]] |
[[fr:Chimiste]] |
||
[[he:כימאי]] |
[[he:כימאי]] |
||
32. sor: | 33. sor: | ||
[[ja:化学者]] |
[[ja:化学者]] |
||
[[la:Chemicus]] |
[[la:Chemicus]] |
||
[[ru:Химик]] |
|||
[[simple:Chemist]] |
[[simple:Chemist]] |
||
[[sl:Kemik]] |
[[sl:Kemik]] |
A lap 2009. május 31., 01:21-kori változata
A vegyész a kémiával foglalkozó tudós. A kémikusok az anyagok összetételét és tulajdonságait vizsgálják, és új anyagokat kísérleteznek ki az így szerzett ismeretek alapján.
A kémikusi szakma története
Az anyagok átalakítása közel egyidős az emberiséggel, már az őskorban is képesek voltak például rezet, bronzot, vasat és üveget előállítani. A középkorban a legértékesebb fém, az arany előállításának lehetőségeit keresve módszeresen vizsgálni kedzték a különféle anyagok egymásba való átalakításának lehetőségeit, ez vezetett az alkímiának, a kémia prototudományának megszületéséhez. A modern kémia Antoine Lavoisierrel kezdődik, aki 1783-ban felfedezte a tömegmegmaradás törvényét.
Oktatás
A kémia elmélete szorosan összekapcsolódik a matematikával és a fizikával. A kémikusok számos irányba specializálódhatnak, ilyen például az analitikai kémia, a biokémia, a szerves kémia vagy a kvantumkémia.
Foglalkoztatás
A kémikusokat alkalmazó szervezeteknek három fő csoportja van: az akadémiai intézmények, az állami kutatóintézetek és az ipar, különösen a vegyipar és a gyógyszeripar.