„Vegyész” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
Rubinbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: es:Químico, ru:Химик
27. sor: 27. sor:
[[de:Chemiker]]
[[de:Chemiker]]
[[eo:Kemiisto]]
[[eo:Kemiisto]]
[[es:Químico]]
[[fr:Chimiste]]
[[fr:Chimiste]]
[[he:כימאי]]
[[he:כימאי]]
32. sor: 33. sor:
[[ja:化学者]]
[[ja:化学者]]
[[la:Chemicus]]
[[la:Chemicus]]
[[ru:Химик]]
[[simple:Chemist]]
[[simple:Chemist]]
[[sl:Kemik]]
[[sl:Kemik]]

A lap 2009. május 31., 01:21-kori változata

Egy szintetikus kémikus egy toxinok működését akadályozó molekula előállításán dolgozik a Lawrence Livermore National Laboratory-ban.

A vegyész a kémiával foglalkozó tudós. A kémikusok az anyagok összetételét és tulajdonságait vizsgálják, és új anyagokat kísérleteznek ki az így szerzett ismeretek alapján.

A kémikusi szakma története

Az anyagok átalakítása közel egyidős az emberiséggel, már az őskorban is képesek voltak például rezet, bronzot, vasat és üveget előállítani. A középkorban a legértékesebb fém, az arany előállításának lehetőségeit keresve módszeresen vizsgálni kedzték a különféle anyagok egymásba való átalakításának lehetőségeit, ez vezetett az alkímiának, a kémia prototudományának megszületéséhez. A modern kémia Antoine Lavoisierrel kezdődik, aki 1783-ban felfedezte a tömegmegmaradás törvényét.

Oktatás

A kémia elmélete szorosan összekapcsolódik a matematikával és a fizikával. A kémikusok számos irányba specializálódhatnak, ilyen például az analitikai kémia, a biokémia, a szerves kémia vagy a kvantumkémia.

Foglalkoztatás

A kémikusokat alkalmazó szervezeteknek három fő csoportja van: az akadémiai intézmények, az állami kutatóintézetek és az ipar, különösen a vegyipar és a gyógyszeripar.