„Városmajor” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Syp (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
Bot: <references /> cseréje {{források}}-ra |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A '''Városmajor''' (a köznyelvben gyakran csak '''Major''') [[Krisztinaváros]] egyik része [[Budapest XII. kerülete|Budapest XII. kerületében]]. A [[Rózsadomb]] és a [[Kis-Sváb-hegy]] közötti területen mintegy 100 000 négyzetméteres kiterjedésű [[közpark]] terül el, amelyet a [[Szilágyi Erzsébet fasor]] és a [[Maros utca]] határol.<ref name=vendegvaro>{{cite web |url=http://www.vendegvaro.hu/Varosmajor |title=Városmajor |accessdate= |
A '''Városmajor''' (a köznyelvben gyakran csak '''Major''') [[Krisztinaváros]] egyik része [[Budapest XII. kerülete|Budapest XII. kerületében]]. A [[Rózsadomb]] és a [[Kis-Sváb-hegy]] közötti területen mintegy 100 000 négyzetméteres kiterjedésű [[közpark]] terül el, amelyet a [[Szilágyi Erzsébet fasor]] és a [[Maros utca]] határol.<ref name=vendegvaro>{{cite web |url=http://www.vendegvaro.hu/Varosmajor |title=Városmajor |accessdate=2008-09-01 |publisher=Vendégváró |language=magyar}}</ref><ref name=korlat>{{cite web |url=http://korlat.bmknet.hu/hun/varosmajor/index.html |title=Városmajor |accessdate=2008-09-01 |year=2004 |month=március |publisher=Korlát |language=magyar}}</ref> |
||
A terület, amely az [[Ördögárok]] ártere volt, sokáig kaszáló, illetve a katonai tulajdonú terület volt. 1729-ben Buda város tanácsa 3000 forint elővételi jogon megvásárolta Gróf Daun városparancsnoktól, ahol az korábban kertészetet és majort létesített. 1731 és 1783 között a területet kertészeknek adták bérbe, de az a városnak nem járt haszonnal. 1785-ben [[II. József]] rendeletére a Városmajor területén közparkot kellett létesíteni. A [[Budai Magisztrátus]] (helytartótanács) Tallherr József állami építészt bízta meg a kertészeti tervek elkészítésével és Kock Antal városi kertész kezdte el a kerttelepítést [[1787]]-ben, az akkor divatos francia kertek mintájára a budakeszi és a dunabogdányi erdőkből vásárolt 3000 fát ültettek el. Ezeket a legöregebb [[szilfa|szilfákat]] 1989-ben vágták ki. |
A terület, amely az [[Ördögárok]] ártere volt, sokáig kaszáló, illetve a katonai tulajdonú terület volt. 1729-ben Buda város tanácsa 3000 forint elővételi jogon megvásárolta Gróf Daun városparancsnoktól, ahol az korábban kertészetet és majort létesített. 1731 és 1783 között a területet kertészeknek adták bérbe, de az a városnak nem járt haszonnal. 1785-ben [[II. József]] rendeletére a Városmajor területén közparkot kellett létesíteni. A [[Budai Magisztrátus]] (helytartótanács) Tallherr József állami építészt bízta meg a kertészeti tervek elkészítésével és Kock Antal városi kertész kezdte el a kerttelepítést [[1787]]-ben, az akkor divatos francia kertek mintájára a budakeszi és a dunabogdányi erdőkből vásárolt 3000 fát ültettek el. Ezeket a legöregebb [[szilfa|szilfákat]] 1989-ben vágták ki. |
||
| 12. sor: | 11. sor: | ||
==Hivatkozások== |
==Hivatkozások== |
||
===Jegyzetek=== |
===Jegyzetek=== |
||
{{források}} |
|||
<references/> |
|||
===Külső hivatkozások=== |
===Külső hivatkozások=== |
||
A lap 2009. május 28., 10:13-kori változata
A Városmajor (a köznyelvben gyakran csak Major) Krisztinaváros egyik része Budapest XII. kerületében. A Rózsadomb és a Kis-Sváb-hegy közötti területen mintegy 100 000 négyzetméteres kiterjedésű közpark terül el, amelyet a Szilágyi Erzsébet fasor és a Maros utca határol.[1][2]
A terület, amely az Ördögárok ártere volt, sokáig kaszáló, illetve a katonai tulajdonú terület volt. 1729-ben Buda város tanácsa 3000 forint elővételi jogon megvásárolta Gróf Daun városparancsnoktól, ahol az korábban kertészetet és majort létesített. 1731 és 1783 között a területet kertészeknek adták bérbe, de az a városnak nem járt haszonnal. 1785-ben II. József rendeletére a Városmajor területén közparkot kellett létesíteni. A Budai Magisztrátus (helytartótanács) Tallherr József állami építészt bízta meg a kertészeti tervek elkészítésével és Kock Antal városi kertész kezdte el a kerttelepítést 1787-ben, az akkor divatos francia kertek mintájára a budakeszi és a dunabogdányi erdőkből vásárolt 3000 fát ültettek el. Ezeket a legöregebb szilfákat 1989-ben vágták ki.
A 19. század elején ide költözött a budai vurstli, ami a környék leromlásához vezetett: a gondozatlan parkon a poshadt vizű Ördögárok folyt végig. 1920-ban az Ördögárok befedésével és az ezt követő parkrekonstrukcióval újjáéledt a terület. Ebben az időszakban több építmény is elkészült, köztük a Árkay Aladár tervezte Városmajori Jézus Szíve plébániatemplom, BSE sportcsarnok és teniszpályák, valamint a fogaskerekű vasút (2008 óta: 60-as járatszámú villamos) végállomása.[1]
A parkban található Hüvelyk Matyi szobrán kívül az első világháborús hegyivadász emlékmű a Beethoven szobor és Árkay Aladár emlékoszlopa.
A park fenntartója a Főkert Zrt.[2] Ma a közpark funkciók mellett itt működik a Városmajori Szabadtéri Színpad is. [1] Itt található ezen kívül a Városmajori Gimnázium.
Hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ a b c Városmajor (magyar nyelven). Vendégváró. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)
- ↑ a b Városmajor (magyar nyelven). Korlát, 2004. március. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)
Külső hivatkozások
- A Városmajor a Vendégvárón
- Hüvelyk Matyi szobra a Városmajorban
- Sárközi Mátyás: Városmajor
- [1] Rapaics Raymund: Magyar kertek