„Ikkjú” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a „Buddhizmus” kategória eltávolítva; „Buddhista egyházi személyek” kategória gyors hozzáadása (a HotCatet használva) |
Bot: <references /> cseréje {{források}}-ra |
||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
== Források == |
== Források == |
||
{{források}} |
|||
<references /> |
|||
== Külső hivatkozások == |
== Külső hivatkozások == |
||
| 16. sor: | 16. sor: | ||
{{DEFAULTSORT:Ikkju Szodzsun}} |
{{DEFAULTSORT:Ikkju Szodzsun}} |
||
[[Kategória:Japán költők, írók]] |
[[Kategória:Japán költők, írók]] |
||
[[Kategória:Szerzetesek]] |
[[Kategória:Szerzetesek]] |
||
[[Kategória:Buddhista egyházi személyek]] |
[[Kategória:Buddhista egyházi személyek]] |
||
[[en:Ikkyū]] |
[[en:Ikkyū]] |
||
A lap 2009. május 26., 21:08-kori változata
Ikkjú Szódzsun (一休宗純, nyugaton Ikkyū Sōjun) (1394–1481) a rindzai szektához tartozó zen buddhista szerzetes, költő, a japán teaszertartás egyik megalkotója.
26 évesen a Biva-tón meditálva világosodott meg egy varjú károgására. Cselekedetei megosztották kortársait: igen szerette az alkoholt, megvilágosodását követően időről időre látogatta a bordélyházakat, a nemi életet mintegy vallási gyakorlatként értelmezte, az újévi ünnepek alkalmával pedig pálcára szúrt koponyát hordott körbe azt kántálva: „Öregszünk, közeleg a halál.”[1] Mindennek ellenére élete végén kinevezték az 1467-től 1477-ig tartó Ónin-háború alatt lerombolt Daitokudzsi főapátjává, bár a posztot kelletlenül fogadta el. A rindzai szekta történetében egyszerre számít szentnek és eretneknek.
Források
- ↑ Gy. Horváth László. Japán kulturális lexikon. Corvina. ISBN 963-13-4756-7 (1999)
