„Fantázia (zenemű)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Bot: Átirányítások javítása |
a Bot: következő hozzáadása: wuu:幻想曲 (音樂) |
||
| 31. sor: | 31. sor: | ||
[[sv:Fantasi (musik)]] |
[[sv:Fantasi (musik)]] |
||
[[th:แฟนเทเชีย (ดนตรี)]] |
[[th:แฟนเทเชีย (ดนตรี)]] |
||
[[wuu:幻想曲 (音樂)]] |
|||
[[zh:幻想曲 (音樂)]] |
[[zh:幻想曲 (音樂)]] |
||
A lap 2009. május 16., 01:16-kori változata
A fantázia (angolul: fantasia,fantasy, németül: Fantasie, franciául: fantaisie): egy zenei műfaj, amelynek a gyökerei az improvizációban keresendők.
A barokk és klasszikus zenében
A barokk- és klasszikus zenében a fantáziák általában billentyűs hangszerekre íródtak, gyors futamokkal és némi fugatikus elemmel. A barokkból Johann Sebastian Bach Kromatikus fantázia és fúga (BWV 903 – csemabaló), g-moll ill. c-moll fantázia és fúga (BWV 542, 537 – orgona) a példák, a klasszikból Wolfgang Amadeus Mozart d-moll fantáziája (KV. 397 – fortepiano), de írtak fantáziákat más hangszerekre (például Georg Philipp Telemann hegedű- és fuvolafantáziái). Angliában a gambákra írt műveket is jelentette.
A romantikus zenében
Ugyan a fantázia a romantikus zene időszakában improvizációt jelentett, ezeket a műveket is rögzítették (pl.(Chopin, Schumann).
A kortárs zenében
A fantázia a kortárs zenében is jelen van, pl.
- Busoni Fantasia Contrappuntistica
- Corigliano Fantasia on an ostinato)
- Benjamin Britten Phantasia-quartett című műve oboára és vonósnégyesre.
