Viktor Boriszovics Sklovszkij

Sklovszkij arcképe

Viktor Boriszovics Sklovszkij, cirill betűkkel Виктор Борисович Шкловский (Szentpétervár, 1893. január 24. – Moszkva, 1984. december 8.) orosz író, publicista, irodalomkritikus, az 1920-as évek orosz formalizmusának egyik vezéralakja. Míg a Szentpétervári Egyetemen tanult, alapító tagja volt az OPOJAZ-nak (OПOЯЗ, Társaság A Költői Nyelv Kutatásáért).

A formalizmus híveként úgy vélte, az irodalom lényege nem a tartalom mivolta, hanem a nyelvi forma, amelyet használ. 1925-ös O tyeori prozi (A prózaelméletről) valamint 1928-as Metod piszatyelszkovo masztyersztva (Az írói mesterség metódusa) című munkáiban kifejtette, hogy az irodalom stilisztikai és formai elemek összessége, melyek segítségével az író-költő régi gondolatokat új, vagy akár meglepő formában tud közölni az olvasóval.

Sklovszkij regényeket is írt, 1917–22 között született az önéletrajzi ihletésű Szentimentalnoje putyesesztvie (Érzelmes utazás) című műve, vagy A Zoo. Mindkettő 1923-ban, berlini tartózodása idején jelent meg. 1924-ben visszatért a Szovjetunióba, ahol a hatóságok feloszlatták az OPOJAZ-t és figyelmeztették Sklovszkijt, hogy ezentúl csak államilag elfogadott irodalmi szervezetekben vehet részt. A '30-as években a szovjet nyomás hatására elhagyta korábbi formalista ideológiáit, és behódolt az akkor népszerűsített orosz realista irányzatnak, több történelmi regényt írt, Tolsztoj- , Majakovszkij-, Puskin- és Dosztojevszkij-kritikákat publikált.

Hosszú életet élt, 1984-ben hunyt el Moszkvában.

Forrás

• Britannica Encyclopaedia (angolul)