„Filmstúdió” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
wikik, kat |
elütés |
||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
A francia ősfilmes [[Georges Melies]] egyike az elsőknek, aki már [[1897]]-ben stúdiót épít saját birtokán fantasztikus trükkfilmjei előállítására. A negyvenes évekig szinte minden mozifilm stúdióban, műteremben készül - a külső és belső felvételek egyaránt -, hiszen a hangszigetelés miatt a kamerák még túl nagyok, nehezen mozgathatóak, a nyersanyag kevéssé fényérzékeny, erős megvilágításra van szükség. A huszas évek klasszikus dokumentaristái, pl Flaherty, Vertov, Ruttman majd a negyvenes évek olasz neorealista rendezői, pl. Visconti, Rossellini az elsők, akik elhagyják a filmstúdiókat, és természetes helyszíneken - az utcán, a köztereken, lakásokban - forgatják filmjeiket (pl Ruttman, Berlin, egy nagyváros szimfóniája, Visconti Megszállotság, Rossellini Róma, nyilt város), s ez igen felszabadítóan hat a korabeli, főként európai filmkészítésre. |
A francia ősfilmes [[Georges Melies]] egyike az elsőknek, aki már [[1897]]-ben stúdiót épít saját birtokán fantasztikus trükkfilmjei előállítására. A negyvenes évekig szinte minden mozifilm stúdióban, műteremben készül - a külső és belső felvételek egyaránt -, hiszen a hangszigetelés miatt a kamerák még túl nagyok, nehezen mozgathatóak, a nyersanyag kevéssé fényérzékeny, erős megvilágításra van szükség. A huszas évek klasszikus dokumentaristái, pl Flaherty, Vertov, Ruttman majd a negyvenes évek olasz neorealista rendezői, pl. Visconti, Rossellini az elsők, akik elhagyják a filmstúdiókat, és természetes helyszíneken - az utcán, a köztereken, lakásokban - forgatják filmjeiket (pl Ruttman, Berlin, egy nagyváros szimfóniája, Visconti Megszállotság, Rossellini Róma, nyilt város), s ez igen felszabadítóan hat a korabeli, főként európai filmkészítésre. |
||
Már a |
Már a felvevő és vetítőgépek első feltalálói, a Lumiere testvérek, illetve Edison vállalkozást alapítottak találmányukra. Filmstúdióknak azonban inkább azokat a nagy filmvállalatokat nevezzük, amelyek - korülbelül a tízes évektől - nagyipari jelleggel, szériákban, s többnyire bizonyos műfajokra specializálódva gyártották a filmeket. Európában ilyen a Pathé és a Gaumont, vagy a vallásos témájú filmekre szakosodott Rank stúdió. Amerikában a huszas évektől működő nagystúdiók, a [[Metro-Goldwin-Mayers]] (MGM), a [[Paramount Pictures]], a [[20th Century Fox]], a [[Universal Pictures]] és a [[Warner Bros.]], melyek részben még ma is uralják a mozi világpiacát. |
||
[[kategória:Filmművészet]] |
[[kategória:Filmművészet]] |
||
A lap 2006. április 16., 15:54-kori változata
Nagyméretű műterem, vagy műteremegyüttes, amelyben különböző díszletek építhetők fel. Építésekor nagy figyelmet fordítanak a külső zajok elleni védelemre, az akusztika kialakítására, s a mesterséges fényforrások (pl. lámpák, neonok stb.) helyének kiépítésére. (A legelső üvegtetős filmstúdiókban a nagyerejű lámpák híján még természetes fény mellett forgattak.) A stúdióhoz többnyire csatlakoznak a filmgyártást segítő egyéb létesítmények, az öltözők, sminkszobák, a trükkszobák, díszlet és -ruharaktárak, filmraktárak, az archívum és -nyersanyagraktárak).
A francia ősfilmes Georges Melies egyike az elsőknek, aki már 1897-ben stúdiót épít saját birtokán fantasztikus trükkfilmjei előállítására. A negyvenes évekig szinte minden mozifilm stúdióban, műteremben készül - a külső és belső felvételek egyaránt -, hiszen a hangszigetelés miatt a kamerák még túl nagyok, nehezen mozgathatóak, a nyersanyag kevéssé fényérzékeny, erős megvilágításra van szükség. A huszas évek klasszikus dokumentaristái, pl Flaherty, Vertov, Ruttman majd a negyvenes évek olasz neorealista rendezői, pl. Visconti, Rossellini az elsők, akik elhagyják a filmstúdiókat, és természetes helyszíneken - az utcán, a köztereken, lakásokban - forgatják filmjeiket (pl Ruttman, Berlin, egy nagyváros szimfóniája, Visconti Megszállotság, Rossellini Róma, nyilt város), s ez igen felszabadítóan hat a korabeli, főként európai filmkészítésre.
Már a felvevő és vetítőgépek első feltalálói, a Lumiere testvérek, illetve Edison vállalkozást alapítottak találmányukra. Filmstúdióknak azonban inkább azokat a nagy filmvállalatokat nevezzük, amelyek - korülbelül a tízes évektől - nagyipari jelleggel, szériákban, s többnyire bizonyos műfajokra specializálódva gyártották a filmeket. Európában ilyen a Pathé és a Gaumont, vagy a vallásos témájú filmekre szakosodott Rank stúdió. Amerikában a huszas évektől működő nagystúdiók, a Metro-Goldwin-Mayers (MGM), a Paramount Pictures, a 20th Century Fox, a Universal Pictures és a Warner Bros., melyek részben még ma is uralják a mozi világpiacát.