„Esztergomi prímási pincerendszer” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2009. április 22., 08:53-kori változata

Az esztergomi Várhegy alatt kétszáz éve kialakított hatalmas prímási pincerendszer, vagy röviden a Prímás Pince az érsekség tervei szerint a közeljövőben a magyar borkultúra egyik központjává fog válni.

Leírása

A Várhegy és a bazilika alatt húzódó klasszicista pincerendszer összesen 3700 négyzetméteres.^[1] A Sötétkapu nevű alagút szeli ketté. Az alagút két végén 2-2 bejárat nyílik a boltíves építménybe, valamint egy-egy nagyobb bejárat található a Várhegy rámpájának északi és déli oldalán. A pincét lezáró cseh süveg boltozatokat a körítő falak, valamint a 28 db belső pillér támasztja alá. A boltozatokon 5–7 méter magas földfeltöltés épült a rámpa tervezett kialakítása érdekében.

Története

A pincerendszert a főszékesegyház építésekor alakították ki az 1800-as évek közepén, hogy az Esztergomi érsekség területéről érkező borokat tárolják itt. A Prímási Levéltár bortári számadásai szerint még a 20. században is nagy szerepe volt a bornak mint természetbeni juttatásnak. A bazilika karigazgatójának 1873-ban egy évre 11,48 hektoliter bort utaltak ki. Egy zenész 1-4 hektoliter, egy énekes 1-2 hektoliter fehérbort kapott. A listák név szerint felsorolták a művészeket, a karnagytól az orgonafújtatóig. 1876-ban a Prímási Számvevői Hivatal részére két liter vörösbort adtak ki tinta készítésére.^[2] A trianoni döntés után az érsekség nagyrésze az újonnan alakult Csehszlovákia területéhez került, így a pincerendszer funkcióját vesztette. Ma az egyházmegyének nincsenek mezőgazdasági területei, nem folytat szőlőtermelést. Az ötvenes évektől a szomszédos Ószeminárium épülete katonai funkciót töltött be, így az egész környéket lezárták, és megközelíthetetlen lett a pince is. Egyes részein zöldségraktár és elosztó működött. A hegy rámpájának déli oldalában ma is étterem működik, de az épületegyüttes többi része kihasználatlan maradt. 2006-ra – a bazilika felszentelésének 150. évfordulójára – a Szent István tér egy része, az Ószeminárium, a Sötétkapu és némelyik környező épület felújítása megtörtént. 2006. szeptember 2-áig a pincerendszer nagy részébe viszont még nem lehetett bemenni.

A pincerendszer szigetelés nélkül készült. A tömörödött agyagos feltöltés több mint száz évig megvédte a boltozatokat a talajba jutott csapadékvíztől. A legújabb kori közműfektetések megbontották a régi szigetelő réteget, ezért a boltozatok ázni kezdtek. Az épületegyüttes az évek alatt annyira rossz állapotba került, hogy vizesedése a pincerendszer statikai állapotát és a bazilika altemplomát is veszélyezteti.

Többször került az országos média figyelmébe. Először 2007 májusában, amikor dr. Erdő Péter esztergomi érsek megalapította a Prímási Borrendet, melynek központjául a hosszú ideje kihasználatlan pincerendszert kívánta megtenni. Tervei szerint itt fogják tárolni a Kárpát-medence legkiválóbb borászainak munkáit „Vinum Primatis” (Prímás bora) márkanév alatt. Először ekkor fogalmazódott meg felújítás szándéka. Ezután állították össze a pályázatot és készítették el a felújítási terveket.

A média másodszor 2007 júliusában foglalkozott a földalatti rendszerrel, amikor Gyurcsány Ferenc bejelentette, hogy a pincerendszert az induló második Nemzeti Fejlesztési Terv keretében felújítják, mint a 271 kiemelt projekt egyikét. A beruházás körülbelül egymilliárd forintba fog kerülni. A kérdéses tulajdonviszonyok és használati jogok rendezése megkezdődött.^[3] A támogatási szerződést 2008. augusztis 18-án írták alá a Szent Adalbert Központ fogadótermében Erdő Péter és Bajnai Gordon jelenlétében.^[4]

A felújítások után turisztikai fogadóközpontként működhet az épületkomplexum, ami kávézót, borozót és üzleteket is magában foglalhat, de a Prímási Borrend ülései is itt lesznek. Itt mutatnák be a magyar szőlészet és borászat emlékeit, történetét, 180 magyar borfajtát lehet megkóstolni. A pincerendszert és a vendéglátó egységeket lift köti majd össze a bazilikával. A munkálatok 2009 áprilisában kezdődnek.^[5] Az átadás 2010. május elsején lesz.^[6]

Galéria

A pincerendszer egyik bejárata a Sötétkapu oldalában
Az egyik bejárat felújítása, 2006

Külső hivatkozások

Esztergomi Prímás Pince - Hivatalos oldal

Források

Coordinate: Invalid seconds
Coordinate: Extra unexpected parameters

[1] Hídlap - Megújul a Várhegy alatti pincerendszer?

[2] ttp://www.magyarkurir.hu/?m_id=1&m_op=view&id=26916&rovat=1

[3] Kiemelt projektek 2007-2008-ra — elfogadott kormányhatározat | építészfórum | építészet . város . vizuális kultúra

[4] ttp://www.privatbankar.hu/html/cikk/cikk.php?kommentar=25192

[5] ttp://www.kemma.hu/komarom-esztergom/kozelet/pezsdulo-elet-a-megujulo-bazilika-toveben-226318

[6] ttp://inforadio.hu/hirek/kultura/hir-271328

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

@@ 8. sor: / 8. sor: @@
 == Története ==
-A pincerendszert a [[Esztergomi bazilika|főszékesegyház]] építésekor alakították ki az [[1800-as évek]] közepén, hogy az [[Esztergomi érsekség]] területéről érkező [[bor]]okat tárolják itt. A trianoni döntés után az érsekség nagyrésze az újonnan alakult [[Csehszlovákia]] területéhez került, így a pincerendszer funkcióját vesztette. Ma az egyházmegyének nincsenek mezőgazdasági területei, nem folytat szőlőtermelést. Az [[1950-es évek|ötvenes évektől]] a szomszédos [[Ószeminárium]] épülete katonai funkciót töltött be, így az egész környéket lezárták, és megközelíthetetlen lett a pince is.
+A pincerendszert a [[Esztergomi bazilika|főszékesegyház]] építésekor alakították ki az [[1800-as évek]] közepén, hogy az [[Esztergomi érsekség]] területéről érkező [[bor]]okat tárolják itt.  A [[Prímási Levéltár]] bortári számadásai szerint még a 20. században is nagy szerepe volt a bornak mint természetbeni juttatásnak. A bazilika karigazgatójának [[1873]]-ban egy évre 11,48 [[hektoliter]] bort utaltak ki. Egy zenész 1-4 hektoliter, egy énekes 1-2 hektoliter fehérbort kapott. A listák név szerint felsorolták a művészeket, a karnagytól az orgonafújtatóig. [[1876]]-ban a Prímási Számvevői Hivatal részére két liter vörösbort adtak ki tinta készítésére.<ref>http://www.magyarkurir.hu/?m_id=1&m_op=view&id=26916&rovat=1</ref> A trianoni döntés után az érsekség nagyrésze az újonnan alakult [[Csehszlovákia]] területéhez került, így a pincerendszer funkcióját vesztette. Ma az egyházmegyének nincsenek mezőgazdasági területei, nem folytat szőlőtermelést. Az [[1950-es évek|ötvenes évektől]] a szomszédos [[Ószeminárium]] épülete katonai funkciót töltött be, így az egész környéket lezárták, és megközelíthetetlen lett a pince is.
 Egyes részein zöldségraktár és elosztó működött. A hegy rámpájának déli oldalában ma is étterem működik, de az épületegyüttes többi része kihasználatlan maradt. 2006-ra –&nbsp;a bazilika felszentelésének 150. évfordulójára&nbsp;– a [[Szent István tér (Esztergom)|Szent István tér]] egy része, az Ószeminárium, a [[Sötétkapu]] és némelyik környező épület felújítása megtörtént. [[2006]]. [[szeptember 2.|szeptember 2-áig]] a pincerendszer nagy részébe viszont még nem lehetett bemenni.
@@ 29. sor: / 29. sor: @@
 *[http://www.gondola.hu/cikkek/54258 A gondola.hu cikke az alakuló borrendről és fényképek a pincerendszerről]
 *[http://epiteszforum.hu/files/pincealaprajz%20.pdf A pincerendszer alaprajza az Építészfórumon]
+==Külső hivatkozások==
+*[http://primaspince.com/ Esztergomi Prímás Pince - Hivatalos oldal]
 == Források ==