„Szászhermány” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Bot: szélességi paraméterek nevének értelmesre cserélése |
a Bot: következő hozzáadása: bar:Honigberg; cosmetic changes |
||
15. sor: | 15. sor: | ||
}} |
}} |
||
[[ |
[[Fájl:Szaszhermany bent1.JPG|thumb|A várkapu belső nézete]] |
||
[[ |
[[Fájl:Szaszhermany bent2.JPG|thumb|A várfal belső nézete]] |
||
'''Szászhermány''' ([[román nyelv|románul]] ''Hărman,'' [[német nyelv|németül]] ''Honigsberg''): falu a mai [[Románia|Romániában]] [[Brassó megye|Brassó megyében]]. |
'''Szászhermány''' ([[román nyelv|románul]] ''Hărman,'' [[német nyelv|németül]] ''Honigsberg''): falu a mai [[Románia|Romániában]] [[Brassó megye|Brassó megyében]]. |
||
==Fekvése== |
== Fekvése == |
||
[[Brassó]]tól 12 km-re északkeletre fekszik, [[Vámoshíd]] tartozik hozzá. |
[[Brassó]]tól 12 km-re északkeletre fekszik, [[Vámoshíd]] tartozik hozzá. |
||
==Nevének eredete== |
== Nevének eredete == |
||
Nevét egyesek szerint az alapító szász Hermannról, mások szerint a székely Hermán nemzetségről, Benkő szerint egy közeli forrásról az Érmányról kapta. |
Nevét egyesek szerint az alapító szász Hermannról, mások szerint a székely Hermán nemzetségről, Benkő szerint egy közeli forrásról az Érmányról kapta. |
||
==Története== |
== Története == |
||
[[1240]]-ben ''Mons Mellis,'' [[1427]]-ben ''Hermanfalua'' néven említik. Templomát a [[12. század]]ban emelték, majd a [[15. század]]ban a török ellen kettős védőfallal vették körül. [[1377]]-ben [[I. Lajos]] Brassó fennhatósága alá rendelte. [[1421]]-ben a betörő török, [[1532]]-ben Stefan moldvai vajda dúlta fel. [[1552]]-ben [[Petru Rareş]] moldvai vajda felgyújtotta, [[1599]]-ben [[Vitéz Mihály|Mihály vajda]], [[1602]]-ben [[Giorgio Basta|Basta]] csapatai dúlták fel. [[1612]]-ben [[Bethlen Gábor]] két hétig ostromolta eredménytelenül. [[1658]]-ban a moldvaiak is hiába ostromolták. A kurucok is megostromolták, de bevenni nem tudták [[1848]] decemberében a [[székelyek]] foglalták el. Külső védőfala jórészt megsemmisült. [[1970]]-ben restaurálták. Belső védőfala kör alakú, nyolc tornya van. |
[[1240]]-ben ''Mons Mellis,'' [[1427]]-ben ''Hermanfalua'' néven említik. Templomát a [[12. század]]ban emelték, majd a [[15. század]]ban a török ellen kettős védőfallal vették körül. [[1377]]-ben [[I. Lajos]] Brassó fennhatósága alá rendelte. [[1421]]-ben a betörő török, [[1532]]-ben Stefan moldvai vajda dúlta fel. [[1552]]-ben [[Petru Rareş]] moldvai vajda felgyújtotta, [[1599]]-ben [[Vitéz Mihály|Mihály vajda]], [[1602]]-ben [[Giorgio Basta|Basta]] csapatai dúlták fel. [[1612]]-ben [[Bethlen Gábor]] két hétig ostromolta eredménytelenül. [[1658]]-ban a moldvaiak is hiába ostromolták. A kurucok is megostromolták, de bevenni nem tudták [[1848]] decemberében a [[székelyek]] foglalták el. Külső védőfala jórészt megsemmisült. [[1970]]-ben restaurálták. Belső védőfala kör alakú, nyolc tornya van. |
||
[[1910]]-ben 2339, többségben német lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Brassó vármegye]] [[Alvidéki járás]]ához tartozott. [[1992]]-ben társközségével együtt 4280 lakosából 3815 román, 241 német, 140 magyar és 82 cigány volt. |
[[1910]]-ben 2339, többségben német lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Brassó vármegye]] [[Alvidéki járás]]ához tartozott. [[1992]]-ben társközségével együtt 4280 lakosából 3815 román, 241 német, 140 magyar és 82 cigány volt. |
||
==Külső hivatkozások== |
== Külső hivatkozások == |
||
{{commons|Category:Hărman}} |
{{commons|Category:Hărman}} |
||
* [http://www.honigberg.net/Honigberg/Library/Bilder-Dateien/Burg/Burg4_gr.jpg Légifelvétel az erődtemplomról] |
* [http://www.honigberg.net/Honigberg/Library/Bilder-Dateien/Burg/Burg4_gr.jpg Légifelvétel az erődtemplomról] |
||
* [http://www.siebenbuerger.de/ortschaften/honigberg/bilder/luftaufnahme.jpg Légifelvétel a községről] |
* [http://www.siebenbuerger.de/ortschaften/honigberg/bilder/luftaufnahme.jpg Légifelvétel a községről] |
||
*[http://www.erasmuspc.com/index.php?option=com_content&task=view&id=201&Itemid=83 Képek a Szászhermány kulturalis helyekről] (en) |
* [http://www.erasmuspc.com/index.php?option=com_content&task=view&id=201&Itemid=83 Képek a Szászhermány kulturalis helyekről] (en) |
||
{{Brassó megye települései}} |
{{Brassó megye települései}} |
||
40. sor: | 40. sor: | ||
[[en:Hărman, Braşov]] |
[[en:Hărman, Braşov]] |
||
[[bar:Honigberg]] |
|||
[[de:Hărman]] |
[[de:Hărman]] |
||
[[eo:Hărman]] |
[[eo:Hărman]] |
A lap 2009. április 21., 07:15-kori változata
Szászhermány | |||
Az erődtemplom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Románia | ||
Megye | Brassó | ||
Község | Szászhermány | ||
Polgármester | Dişor Mihai | ||
Irányítószám | 507085 | ||
SIRUTA-kód | 41097 | ||
Népesség | |||
Népesség | 6263 fő (2021. dec. 1.) | ||
Népsűrűség | 118,64 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 530 m | ||
Terület | 52,79 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 42′ 24″, k. h. 25° 41′ 08″Koordináták: é. sz. 45° 42′ 24″, k. h. 25° 41′ 08″ | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szászhermány témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szászhermány (románul Hărman, németül Honigsberg): falu a mai Romániában Brassó megyében.
Fekvése
Brassótól 12 km-re északkeletre fekszik, Vámoshíd tartozik hozzá.
Nevének eredete
Nevét egyesek szerint az alapító szász Hermannról, mások szerint a székely Hermán nemzetségről, Benkő szerint egy közeli forrásról az Érmányról kapta.
Története
1240-ben Mons Mellis, 1427-ben Hermanfalua néven említik. Templomát a 12. században emelték, majd a 15. században a török ellen kettős védőfallal vették körül. 1377-ben I. Lajos Brassó fennhatósága alá rendelte. 1421-ben a betörő török, 1532-ben Stefan moldvai vajda dúlta fel. 1552-ben Petru Rareş moldvai vajda felgyújtotta, 1599-ben Mihály vajda, 1602-ben Basta csapatai dúlták fel. 1612-ben Bethlen Gábor két hétig ostromolta eredménytelenül. 1658-ban a moldvaiak is hiába ostromolták. A kurucok is megostromolták, de bevenni nem tudták 1848 decemberében a székelyek foglalták el. Külső védőfala jórészt megsemmisült. 1970-ben restaurálták. Belső védőfala kör alakú, nyolc tornya van. 1910-ben 2339, többségben német lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Brassó vármegye Alvidéki járásához tartozott. 1992-ben társközségével együtt 4280 lakosából 3815 román, 241 német, 140 magyar és 82 cigány volt.