„Pozsonyszőlős” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VolkovBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: fi:Vajnory
34. sor: 34. sor:


==Története==
==Története==
A régészeti leletek tanúsága szerint területén a korai [[vaskor]]ban a laténi kultúra települése állt. A korai középkorból mellékletek nélküli avar-szláv csontvázas temető került itt elő. A település Pozsony várának szolgálófalujaként keletkezett, első írásos említése [[1237]]-ben történt. [[1307]]-től a falu a heilingenkreuzi apátság tulajdona volt. Nevét szőlőhegyeiről, borászatáról kapta, ekkor kezdték németül ''"Weinern"'' néven említeni. Ebből származik a szlovák Vajnory név is. A [[16. század]]ban a falut Pozsony város vásárolta meg és 3 évszázadig a város tulajdona volt. A jobbágyság megszüntetése után [[1851]]-ben önálló község lett.
A régészeti leletek tanúsága szerint területén a korai [[vaskor]]ban a laténi kultúra települése állt. A korai középkorból mellékletek nélküli avar-szláv csontvázas temető került itt elő. A település Pozsony várának szolgálófalujaként keletkezett, első írásos említése [[1237]]-ben történt. [[1297]]-ig az [[esztergomi érsek]] birtokolta, aki ekkor a heiligenkreuzi apátság tulajdonában levő [[Tardoskedd]]el elcserélte.<ref>{{Házi}}</ref> Nevét szőlőhegyeiről, borászatáról kapta, ekkor kezdték németül ''"Weinern"'' néven említeni. Ebből származik a szlovák Vajnory név is. A [[16. század]]ban a falut Pozsony város vásárolta meg és három évszázadig a város tulajdona volt. A jobbágyság megszüntetése után [[1851]]-ben önálló község lett.


Vályi András szerint ''"PRÁCSA. Tót falu Pozsony Vármegyében, földes Ura Pozsony Városa, lakosai katolikusok, fekszik Pozsonyhoz, ’s Ivánkához nem meszsze, majorja is vagyon, határjának jó termékenységéhez képest, elsõ osztálybéli."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
Vályi András szerint ''"PRÁCSA. Tót falu Pozsony Vármegyében, földes Ura Pozsony Városa, lakosai katolikusok, fekszik Pozsonyhoz, ’s Ivánkához nem meszsze, majorja is vagyon, határjának jó termékenységéhez képest, elsõ osztálybéli."'' <ref>{{Vályi}}</ref>

A lap 2009. április 20., 20:39-kori változata

Pozsonyszőlős (Vajnory)
Pozsonyszőlős címere
Pozsonyszőlős címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületPozsonyi
JárásPozsonyi III.
Rangközség
Első írásos említés1237
PolgármesterJán Mrva
Irányítószám831 07
Körzethívószám02
Forgalmi rendszám
  • BA
  • BL
  • BT
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség6079 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség330 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság130 m
Terület13,53 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 12′ 11″, k. h. 17° 12′ 19″Koordináták: é. sz. 48° 12′ 11″, k. h. 17° 12′ 19″
Pozsonyszőlős weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pozsonyszőlős témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Pozsonyszőlős (korábban Prácsa, szlovákul Vajnory, németül Weinern) Pozsony város része a mai Szlovákiában a Pozsonyi kerület Pozsonyi III. járásában.

Pozsonyszőlős elhelyezkedése a mai Pozsonyon belül

Fekvése

Pozsony központjától 10 km-re északkeletre fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén a korai vaskorban a laténi kultúra települése állt. A korai középkorból mellékletek nélküli avar-szláv csontvázas temető került itt elő. A település Pozsony várának szolgálófalujaként keletkezett, első írásos említése 1237-ben történt. 1297-ig az esztergomi érsek birtokolta, aki ekkor a heiligenkreuzi apátság tulajdonában levő Tardoskeddel elcserélte.[2] Nevét szőlőhegyeiről, borászatáról kapta, ekkor kezdték németül "Weinern" néven említeni. Ebből származik a szlovák Vajnory név is. A 16. században a falut Pozsony város vásárolta meg és három évszázadig a város tulajdona volt. A jobbágyság megszüntetése után 1851-ben önálló község lett.

Vályi András szerint "PRÁCSA. Tót falu Pozsony Vármegyében, földes Ura Pozsony Városa, lakosai katolikusok, fekszik Pozsonyhoz, ’s Ivánkához nem meszsze, majorja is vagyon, határjának jó termékenységéhez képest, elsõ osztálybéli." [3]

Fényes Elek szerint "Pracsa, (Weinern), régen Szõlõs, tót falu, Poson vmegyében, Posontól 1 1/2 órányira: 1153 kath. lak. Kath. paroch. templom, egy majorral, tehenészettel. A régi oklevelekben Sõlõsnek eveztetik. Szántóföldjei jók; rétjei igen szépek, de fõgazdasága még is szõlõhegyében áll, melly alkalmasint az egész megyében a legjobb bort termi. Mikor az idõjárása ugy hozza magával, aszuszõlõt csinálnak itt, melly a sz. györgyivel jóságára méltán vetélkedhetik, sõt mennyiségével azt jóval felûl haladja. Egyébiránt a posoni polgárok sok szõlõt birnak itt, kiknek csinos mulató présházaik nem kevés diszt adnak ezen szõlõhegynek. F. u. Poson városa." [4]

1910-ben 1863, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1946-ban Pozsony városához csatolták.

Nevezetességei

1992-ben Pozsonyszőlős központját műemléki övezetté nyilvánították.

  • Legrégibb épülete a templom, amely 1270 és 1278 között épült, eredetileg Szűz Mária tiszteletére volt szentelve, majd Szent László király lett a védőszentje. 1968-ban a Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelték fel újra. Egyhajós templom volt sokszögzáródású szentéllyel. 1771-ben új hajóval bővítették.
  • Szent Flórián szobra.

Külső hivatkozások

Források

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Házi Jenő: Pozsony vármegye középkori földrajza. Pozsony: Kalligram. 2000. ISBN 80-7149-219-1  
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.