„Vegyész” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a fájl;bélyegkép |
a elírások |
||
5. sor: | 5. sor: | ||
== A kémikusi szakma története == |
== A kémikusi szakma története == |
||
Az anyagok átalakítása közel egyidős az emberiséggel, már az [[őskor]]ban is képesek voltak például [[réz|rezet]], [[bronz]]ot, [[vas]]at és [[üveg]]et előállítani. A középkorban a legértékesebb fém, az [[arany]] előállításának |
Az anyagok átalakítása közel egyidős az emberiséggel, már az [[őskor]]ban is képesek voltak például [[réz|rezet]], [[bronz]]ot, [[vas]]at és [[üveg]]et előállítani. A középkorban a legértékesebb fém, az [[arany]] előállításának lehetőségeit keresve módszeresen vizsgálni kedzték a különféle anyagok egymásba való átalakításának lehetőségeit, ez vezetett az [[alkímia|alkímiának]], a kémia [[prototudomány]]ának megszületéséhez. A modern kémia [[Antoine Lavoisier]]rel kezdődik, aki 1783-ban felfedezte a [[tömegmegmaradás]] törvényét. |
||
== Oktatás == |
== Oktatás == |
A lap 2009. április 14., 20:33-kori változata
A vegyész a kémiával foglalkozó tudós. A kémikusok az anyagok összetételét és tulajdonságait vizsgálják, és új anyagokat kísérleteznek ki az így szerzett ismeretek alapján.
A kémikusi szakma története
Az anyagok átalakítása közel egyidős az emberiséggel, már az őskorban is képesek voltak például rezet, bronzot, vasat és üveget előállítani. A középkorban a legértékesebb fém, az arany előállításának lehetőségeit keresve módszeresen vizsgálni kedzték a különféle anyagok egymásba való átalakításának lehetőségeit, ez vezetett az alkímiának, a kémia prototudományának megszületéséhez. A modern kémia Antoine Lavoisierrel kezdődik, aki 1783-ban felfedezte a tömegmegmaradás törvényét.
Oktatás
A kémia elmélete szorosan összekapcsolódik a matematikával és a fizikával. A kémikusok számos irányba specializálódhatnak, ilyen például az analitikai kémia, a biokémia, a szerves kémia vagy a kvantumkémia.
Foglalkoztatás
A kémikusokat alkalmazó szervezeteknek három fő csoportja van: az akadémiai intézmények, az állami kutatóintézetek és az ipar, különösen a vegyipar és a gyógyszeripar.