Sinosauropteryx

Sinosauropteryx
Evolúciós időszak: Kora kréta
A Sinosauropteryx csontváza, a koppenhágai Zoológiai Múzeumban
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Osztály: Hüllők (Sauropsida) Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria) Rend: Hüllőmedencéjűek (Saurischia) Alrend: Theropoda Csoport: Coelurosauria Család: Compsognathidae Nem: Sinosauropteryx Ji & Ji, 1996
Tudományos név
Sinosauropteryx prima Ji & Ji, 1996
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Sinosauropteryx témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Sinosauropteryx témájú kategóriát.

Az 1996-ban felfedezett Sinosauropteryx („kínai gyíkszárny”) volt az első ismert dinoszaurusz (a madarakat nem számítva), amelynek maradványain tollszerű képződmények lenyomatait is megtalálták. Kína Liaoning tartományából, a kora krétakori (125-121 millió éves) Yixian Formációból került elő, ahol a felfedezése óta számos tollas dinoszaurusz maradványait megtalálták (Protarchaeopteryx, Caudipteryx, Sinornithosaurus, Beipiaosaurus, Microraptor, Dilong, Sinocalliopteryx). A Sinosauropteryx a coelurosauriák primitív képviselője volt, és rendszertanilag viszonylag távol állt az Archaeopteryxtől. Rendszertani helyzete és jellegei arra utalhatnak, hogy talán az összes coelurosauria elsődlegesen tollas lehetett. A Sinosauropteryx méretében és testfelépítésében hasonlított közeli rokonához, a késő jurakori Compsognathushoz.

Anatómia

Sinosauropteryx prima kövület

Kb. 1,2 méter hosszú, könnyű felépítésű állat volt. Az összes theropoda közül ez a nem rendelkezett a testhosszához viszonyított leghosszabb farokkal (a farkat 64 csigolya alkotta). A viszonylag rövid mellső végtagok három karmos ujjban végződtek, melyek közül az első rendkívül hosszú és vastag volt. Az állkapocs elején (a praemaxillán) lévő fogak sima élűek, míg a hátrébb lévők csipkézettek voltak.

A Sinosauropteryx igazi érdekessége a kültakaró lenyomataiban rejlik. A helyenként a 4 cm-es hosszúságot is elérő, pehelytollszerű képződmények a koponya hátsó részén, a nyakon, a háton, a csípőn és a farok mindkét oldalán, illetve a karokon is megtalálhatóak. Ezek a kültakaróelemek jóval kezdetlegesebbek, mint a maniraptorák és a madarak tollai, és felfedezésükkor egyesek azt állították, hogy csupán kollagénrostok maradványai, ezt azonban a később felfedezett tollas dinoszauruszmaradványok megcáfolni látszanak. A Sinosauropteryx egyértelműen röpképtelen volt, ami alátámasztja azt az elképzelést, hogy a tollak először hőszigetelés céljából alakultak ki.

Az egyik Sinosauropteryx példány csontvázában tojásokat találtak, az állat petevezetékeinek maradványaival együtt. A leletek alapján a Sinosauropteryxnek páros petevezetékei voltak, a mai madarakkal ellentétben, amelyek csak egy petevezetékkel rendelkeznek.

Életmód

A Sinosauropteryx valószínűleg kisebb emlősökkel és más kistestű állatokkal táplálkozott. Erről árulkodik az egyik példány gyomortartalma is, amelyben három emlősállkapcsot találtak (kettő a Zhangheotherium, egy harmadik a Sinobaatar nembe tartozott). A Zhangheotheriumról ismert, hogy a mai kacsacsőrű emlőséhez hasonló méregtüskével rendelkezett, tehát a Sinosauropteryx étrendjén elképzelhető, hogy mérgező emlősök is szerepeltek.