„Merenptah-sztélé” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ELVe (vitalap | szerkesztései) a „Epigráfia” kategória hozzáadva (a HotCatet használva) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
A sztélé 318 cm magas, 163 cm széles.<ref>Alessandro Bongioanni & Maria Croce (ed.), The Treasures of Ancient Egypt: From the Egyptian Museum in Cairo, Universe Publishing, a division of Ruzzoli Publications Inc., 2003. p.186</ref> Merenptah uralkodása 5. évére, ''[[semu]]'' évszak 3. hónapja 3. napjára datálták (i. e. kb. 1209/1208 május körül). Merenptah hőstetteinek dicséretével kezdődik, beszámol az eseményekről, majd költői befejezéssel zárja le a szöveget, hasonlóan a többi újegyiptomi sztéléhez. |
A sztélé 318 cm magas, 163 cm széles.<ref>Alessandro Bongioanni & Maria Croce (ed.), The Treasures of Ancient Egypt: From the Egyptian Museum in Cairo, Universe Publishing, a division of Ruzzoli Publications Inc., 2003. p.186</ref> Merenptah uralkodása 5. évére, ''[[semu]]'' évszak 3. hónapja 3. napjára datálták (i. e. kb. 1209/1208 május körül). Merenptah hőstetteinek dicséretével kezdődik, beszámol az eseményekről, majd költői befejezéssel zárja le a szöveget, hasonlóan a többi újegyiptomi sztéléhez. |
||
A sztélé felirata egy győzelemnek állít emléket, melyet Merenptah a [[libu]] és [[meswes]] líbiaiak, valamint a velük szövetkező [[tengeri népek]] fölött aratott. Utolsó két sora megemlít egy korábbi, [[Kánaán]] területén zajlott hadjáratot, amelyben Merenptah többek között legyőzte [[Askelon]]t, [[Gezer]]t, |
A sztélé felirata egy győzelemnek állít emléket, melyet Merenptah a [[libu]] és [[meswes]] líbiaiak, valamint a velük szövetkező [[tengeri népek]] fölött aratott. Utolsó két sora megemlít egy korábbi, [[Kánaán]] területén zajlott hadjáratot, amelyben Merenptah többek között legyőzte [[Askelon]]t, [[Gezer]]t, Janoámot és Izraelt.<ref>Carol A. Redmount, 'Bitter Lives: Israel in and out of Egypt' in The Oxford History of the Biblical World, ed. Michael D. Coogan, (Oxford University Press: 1999), p.97</ref> |
||
==Felfedezése== |
==Felfedezése== |
||
A sztélét 1896-ban Merenptah thébai halotti templomának első udvarában fedezte fel [[Flinders Petrie]].<ref>Ian Shaw & Paul Nicholson, The Dictionary of Ancient Egypt, British Museum Press, (1995), pp.183-184</ref> Ma a [[kairó]]i [[Egyiptomi Múzeum]]ban található. Egy másolatának töredéke a [[karnaki templom]]ból is előkerült.<ref>Redmount, p.97</ref> |
A sztélét 1896-ban Merenptah thébai halotti templomának első udvarában fedezte fel [[Flinders Petrie]].<ref>Ian Shaw & Paul Nicholson, The Dictionary of Ancient Egypt, British Museum Press, (1995), pp.183-184</ref> Ma a [[kairó]]i [[Egyiptomi Múzeum]]ban található. Egy másolatának töredéke a [[karnaki templom]]ból is előkerült.<ref>Redmount, p.97</ref> |
||
[[Image:THnnww.gif|right|thumb|200px|A [[líbia]]iak ''(tjeḥenu)'' említése; a név fonetikus leírása után az idegeneket, a népet és az országot jelző determinatívum]] |
|||
Flinders Petrie a régészcsapatában lévő Wilhelm Spiegelberg német nyelvészt kérte fel a sztélé feliratának lefordítására. A felirat végén található, eddig ismeretlen legyőzött törzs nevét – ''I.si.ri.ar''<ref>Margaret Drower, Flinders Petrie: A life in Archaeology, London: Victor Gollancz, 1985. p.221</ref> – Flinders Petrie azonosította Izraelként,<ref>Drower, Flinders Petrie, p.221</ref> és Spiegelberg is egyetértett a fordítással. „Tetszeni fog a papoknak” jegyezte meg Petrie, és később azt is megállapította: „ez a sztélé ismertebb lesz, mint bármi más, amit találtam.”<ref>Drower, Flinders Petrie, p.221</ref> Izrael legkorábbi említésének előkerülése címlapsztori lett az angol lapokban.<ref>Drower, Flinders Petrie, p.221</ref> |
Flinders Petrie a régészcsapatában lévő Wilhelm Spiegelberg német nyelvészt kérte fel a sztélé feliratának lefordítására. A felirat végén található, eddig ismeretlen legyőzött törzs nevét – ''I.si.ri.ar''<ref>Margaret Drower, Flinders Petrie: A life in Archaeology, London: Victor Gollancz, 1985. p.221</ref> – Flinders Petrie azonosította Izraelként,<ref>Drower, Flinders Petrie, p.221</ref> és Spiegelberg is egyetértett a fordítással. „Tetszeni fog a papoknak” jegyezte meg Petrie, és később azt is megállapította: „ez a sztélé ismertebb lesz, mint bármi más, amit találtam.”<ref>Drower, Flinders Petrie, p.221</ref> Izrael legkorábbi említésének előkerülése címlapsztori lett az angol lapokban.<ref>Drower, Flinders Petrie, p.221</ref> |
||
| ⚫ | |||
==Title confusion== |
|||
[[Image:THnnww.gif|right|thumb|200px|[[Libya]]ns (Tjeḥenu) are described by determinatives: foreign person + people + foreign country (=state/country of Libyan people)]] |
|||
This title "Israel Stele" is somewhat misleading because the stele only makes a brief mention of Israel and Canaan, though such an early mention of Israel from a coexisting nation is undoubtably important to Israel's history. |
|||
Az ''Izrael-sztélé'' név félrevezető, mert Izraelt csak futólag említi a sztélé, más legyőzött kánaáni országokkal és népekkel együtt (Gezer, Janoám és Askelon), bár Izrael történelme szempontjából jelentős ez a korai említés. A sor fordítása: „Kánaán népe nyomorult fogoly, Askelon meghódítva, Gezert elfoglaltam, Janoám elpusztult, Izrael puszta, kihalt.” |
|||
The line mentioning Israel is grouped together with three other defeated states in Canaan (Gezer, Yanoam and Ashkelon). : <blockquote>"Israel is wasted, bare of seed" or "Israel lies waste, its seed no longer exists"</blockquote> |
|||
A rövidség miatt nem állapítható meg sok információ, de míg a többi név után az országot jelentő [[determinatívum]] áll, Izraelé után a népet jelentő, ami arra utal, ebben az időben nem országként, hanem népként (esetleg nomádokként), állandó városállam nélküli csoportként tekintettek rájuk.<ref>Redmount, p.97</ref> |
|||
Vitatott, hogy Merenptah valóban indított-e hadjáratot erre a vidékre, vagy csak feljegyezte a már létező állapotot, apja, [[II. Ramszesz]] ugyanis egyik, a [[Kádesi csata|kádesi csatát]] leíró sztéléjén arra utal, ez a terület már a hatalma alatt áll. Lehetséges, hogy egy lázadást kellett Merenptahnak levernie. |
|||
Merneptah also inserted only one stanza about his [[Canaan]]ite campaigns, but includes multiple stanzas regarding his defeat of the [[Libyans]]. The line referring to Merneptah's Canaanite campaign reads: |
|||
<blockquote>Canaan is captive with all woe. Ashkelon is conquered, Gezer seized, Yanoam made nonexistent; Israel is wasted, bare of seed.<ref>[http://members.tripod.com/~ib205/israel_stela.html The Victory Stela of Merneptah]</ref></blockquote> |
|||
| ⚫ | |||
==Historical debate== |
|||
===Merneptah's campaign=== |
|||
There is disagreement over whether or not Merneptah did actually campaign in Canaan and did not merely recount what was there, similar to later [[Assyria]]n documents which never contained the admission that Assyria had lost in battle. This argument holds some weight, as a stela by Merneptah's predecessor [[Ramesses II]] about the [[Battle of Kadesh]] indicates firm control of the [[Levant]], making it strange that Merneptah had to reconquer it – unless Merneptah had faced a revolt in this region that he felt compelled to crush in order to exert's Egypt's authority over Canaan. In this case, Merneptah's control over Canaan was precarious at best. |
|||
===Mention of Israel as a people rather than a state=== |
|||
{| style="background:white; border:lightgray 1px solid; pading:0.5em; text-align:center;" |
{| style="background:white; border:lightgray 1px solid; pading:0.5em; text-align:center;" |
||
|+ "Israel is laid waste; its seed is no more." |
|+ "Israel is laid waste; its seed is no more." |
||
| 54. sor: | 47. sor: | ||
|} |
|} |
||
Since the stela includes just one line mentioning Israel, it is difficult for scholars to deduce a substantial amount of information about what "Israel" meant in this stela. The stela does make clear, however, that Israel at this stage, refers to a people since the [[Egyptian hieroglyph|hieroglyphic]] determinative for "country" is absent for Israel. |
|||
[[Image:Israel segment.jpg|right|thumb|200px|Israel is wasted, its seed is no longer.]] |
[[Image:Israel segment.jpg|right|thumb|200px|Israel is wasted, its seed is no longer.]] |
||
While the other defeated Egyptian enemies listed besides Israel in this document such as Ashkelon, Gezer and Yanoam were given the determinative for a city-state—"a throw stick plus three mountains designating a foreign country"—the hieroglyphs which refer to Israel instead employ the determinative sign used for ''foreign peoples'': a throw stick plus a man and a woman over three vertical plural lines. This sign is typically used by the [[Egyptians]] to signify nomadic groups or peoples without a fixed city-state, thus implying a seminomadic or rural status for Israel in Merneptah's Year 5.<ref>Redmount, p.97</ref> Apart from this, there is little else that can be concluded about Israel at this time. |
|||
====Link to the Shasu==== |
====Link to the Shasu==== |
||
A lap 2009. április 4., 16:57-kori változata
A Merenptah-sztélé (ismert Izrael-sztélé vagy Merenptah győzelmi sztéléje néven is) Merenptah ókori egyiptomi fáraó (uralkodott: kb. i. e. 1213–1203) egy felirata, mely egy eredetileg III. Amenhotep által emeltetett, fekete gránitból készült sztélé hátoldalán található. Flinders Petrie fedezte fel Thébában 1896-ban. A felirat nagy része Merenptah líbiaiak elleni hadjáratáról szól, de hírnevét annak köszönheti, hogy futólag megemlíti Izraelt, melynek ez a legkorábbi említése, egyben az egyetlen olyan, ami ókori egyiptomi dokumentumon fordul elő.
A sztélé és felirata
A sztélé 318 cm magas, 163 cm széles.[1] Merenptah uralkodása 5. évére, semu évszak 3. hónapja 3. napjára datálták (i. e. kb. 1209/1208 május körül). Merenptah hőstetteinek dicséretével kezdődik, beszámol az eseményekről, majd költői befejezéssel zárja le a szöveget, hasonlóan a többi újegyiptomi sztéléhez.
A sztélé felirata egy győzelemnek állít emléket, melyet Merenptah a libu és meswes líbiaiak, valamint a velük szövetkező tengeri népek fölött aratott. Utolsó két sora megemlít egy korábbi, Kánaán területén zajlott hadjáratot, amelyben Merenptah többek között legyőzte Askelont, Gezert, Janoámot és Izraelt.[2]
Felfedezése
A sztélét 1896-ban Merenptah thébai halotti templomának első udvarában fedezte fel Flinders Petrie.[3] Ma a kairói Egyiptomi Múzeumban található. Egy másolatának töredéke a karnaki templomból is előkerült.[4]
Flinders Petrie a régészcsapatában lévő Wilhelm Spiegelberg német nyelvészt kérte fel a sztélé feliratának lefordítására. A felirat végén található, eddig ismeretlen legyőzött törzs nevét – I.si.ri.ar[5] – Flinders Petrie azonosította Izraelként,[6] és Spiegelberg is egyetértett a fordítással. „Tetszeni fog a papoknak” jegyezte meg Petrie, és később azt is megállapította: „ez a sztélé ismertebb lesz, mint bármi más, amit találtam.”[7] Izrael legkorábbi említésének előkerülése címlapsztori lett az angol lapokban.[8]
Az Izrael-sztélé név félrevezető, mert Izraelt csak futólag említi a sztélé, más legyőzött kánaáni országokkal és népekkel együtt (Gezer, Janoám és Askelon), bár Izrael történelme szempontjából jelentős ez a korai említés. A sor fordítása: „Kánaán népe nyomorult fogoly, Askelon meghódítva, Gezert elfoglaltam, Janoám elpusztult, Izrael puszta, kihalt.” A rövidség miatt nem állapítható meg sok információ, de míg a többi név után az országot jelentő determinatívum áll, Izraelé után a népet jelentő, ami arra utal, ebben az időben nem országként, hanem népként (esetleg nomádokként), állandó városállam nélküli csoportként tekintettek rájuk.[9]
Vitatott, hogy Merenptah valóban indított-e hadjáratot erre a vidékre, vagy csak feljegyezte a már létező állapotot, apja, II. Ramszesz ugyanis egyik, a kádesi csatát leíró sztéléjén arra utal, ez a terület már a hatalma alatt áll. Lehetséges, hogy egy lázadást kellett Merenptahnak levernie.
Lásd még
Források
- ↑ Alessandro Bongioanni & Maria Croce (ed.), The Treasures of Ancient Egypt: From the Egyptian Museum in Cairo, Universe Publishing, a division of Ruzzoli Publications Inc., 2003. p.186
- ↑ Carol A. Redmount, 'Bitter Lives: Israel in and out of Egypt' in The Oxford History of the Biblical World, ed. Michael D. Coogan, (Oxford University Press: 1999), p.97
- ↑ Ian Shaw & Paul Nicholson, The Dictionary of Ancient Egypt, British Museum Press, (1995), pp.183-184
- ↑ Redmount, p.97
- ↑ Margaret Drower, Flinders Petrie: A life in Archaeology, London: Victor Gollancz, 1985. p.221
- ↑ Drower, Flinders Petrie, p.221
- ↑ Drower, Flinders Petrie, p.221
- ↑ Drower, Flinders Petrie, p.221
- ↑ Redmount, p.97
Ajánlott irodalom
- Coogan, Michael D., 1999. The Oxford History of the Biblical Word, Oxford University Press
- Görg, Manfred. 2001. "Israel in Hieroglyphen." Biblische Notizen: Beiträge zur exegetischen Diskussion 106:21–27.
- Hasel, Michael G. 1994. "Israel in the Merneptah Stela." Bulletin of the American Schools of Oriental Research 296:45–61.
- Hasel, Michael G. 1998. Domination and Resistance: Egyptian Military Activity in the Southern Levant, 1300–1185 BC. Probleme der Ägyptologie 11. Leiden: Brill. ISBN 90-04-10984-6
- Hasel, Michael G. 2003. "Merenptah's Inscription and Reliefs and the Origin of Israel" in Beth Alpert Nakhai ed. The Near East in the Southwest: Essays in Honor of William G. Dever, pp. 19–44. Annual of the American Schools of Oriental Research 58. Boston: American Schools of Oriental Research. ISBN 0-89757-065-0
- Hasel, Michael G. 2004. "The Structure of the Final Hymnic-Poetic Unit on the Merenptah Stela." Zeitschrift für die alttestamentliche Wissenschaft 116:75–81.
- Kitchen, Kenneth Anderson. 1994. "The Physical Text of Merneptah's Victory Hymn (The 'Israel Stela')." Journal of the Society for the Study of Egyptian Antiquities 24:71–76.
- Kitchen, Kenneth A. Ramesside Inscriptions, Translated & Annotated Translations. Volume 4: Merenptah & the Late Nineteenth Dynasty. Malden, MA: Blackwell Publishing Ltd., 2003. ISBN 0-631-18429-5
- Kuentz, Charles. 1923. "Le double de la stèle d'Israël à Karnak." Bulletin de l'Institut français d'archéologie orientale 21:113–117.
- Lichtheim, Miriam. 1976. Ancient Egyptian Literature, A Book of Readings. Volume 2: The New Kingdom. Berkeley: University of California Press.
- Manassa, Colleen. 2003. The Great Karnak Inscription of Merneptah: Grand Strategy in the Thirteenth Century BC. Yale Egyptological Studies 5. New Haven: Yale Egyptological Seminar, Department of Near Eastern Languages and Civilizations, Yale University. ISBN 0-9740025-0-X
- Redford, Donald Bruce. 1992. Egypt, Canaan, and Israel in Ancient Times. Princeton: Princeton University Press.
- Redmount, Carol A. 'Bitter Lives: Israel in and out of Egypt' in The Oxford History of the Biblical World, ed: Michael D. Coogan, (Oxford University Press: 1999),
- Stager, Lawrence E. 1985. "Merenptah, Israel and Sea Peoples: New Light on an Old Relief." Eretz Israel: Archaeological, Historical and Geographic Studies 18:56*–64*.
- Stager, Lawrence E. 2001. "Forging an Identity: The Emergence of Ancient Israel" in Michael Coogan ed. The Oxford History of the Biblical World, pp. 90–129. New York: Oxford University Press.