„Keresztény Nemzeti Egység Pártja” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Syp (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
apró jav |
||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
A [[Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja]] 1922. február 2-án egyesült a [[Nagyatádi Szabó István]] vezette [[Kisgazdapárt]]tal, létrehozva az [[Egységes Párt]]ot. Az ebből eredő belső feszültségek hatására többen is kiváltak a pártból és vagy máshova csatlakoztak, vagy új pártot alakítottak. Ezen új pártok egyike volt az eredetitől csupán egyetlen szóban különböző ''{{PAGENAME}}''. (Egyesülés helyett ''Egység'') |
A [[Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja]] 1922. február 2-án egyesült a [[Nagyatádi Szabó István]] vezette [[Kisgazdapárt]]tal, létrehozva az [[Egységes Párt]]ot. Az ebből eredő belső feszültségek hatására többen is kiváltak a pártból és vagy máshova csatlakoztak, vagy új pártot alakítottak. Ezen új pártok egyike volt az eredetitől csupán egyetlen szóban különböző ''{{PAGENAME}}''. (Egyesülés helyett ''Egység'') |
||
A [[Huszár Károly]] és [[Ernszt Sándor]] vezette csoport a kormányt támogatta önálló pártként, melynek megbízható koalíciós partnere maradt. A kormányban a 11 tárca közül 3 az övék volt. Az [[Egységes Párt]]tal választási együttműködést kötöttek. Jórészt olyan vidéki helyeken indultak, ahol az EP nem állított ellenjelöltet, és a fővárosban, és környékén a 4 titkos kerületben [[Keresztény Egység Tábora]] néven ők indultak kettőjük közül. A választás kudarc volt, a képviselői helyeknek csak 6,15%-át szerezték meg. A korábban |
A [[Huszár Károly]] és [[Ernszt Sándor]] vezette csoport a kormányt támogatta önálló pártként, melynek megbízható koalíciós partnere maradt. A kormányban a 11 tárca közül 3 az övék volt. Az [[Egységes Párt]]tal választási együttműködést kötöttek. Jórészt olyan vidéki helyeken indultak, ahol az EP nem állított ellenjelöltet, és a fővárosban, és környékén a 4 titkos kerületben [[Keresztény Egység Tábora]] néven ők indultak kettőjük közül. A választás kudarc volt, a képviselői helyeknek csak 6,15%-át szerezték meg. A korábban [[Friedrich István]] vezetésével kivált csoport se járt jobban, 30 képviselői helyéből csak 11-et (4,51%) tudott megőrizni ([[Keresztény Nemzeti Földmíves és Polgári Párt]] néven). A párt gyorsan erodálódott, csak a [[Keresztény Szociális és Gazdasági Párt]]ban tudott újraegyesülni [[1926]]. [[február 18]]-án. |
||
==Forrás== |
==Forrás== |
||
*[http://lexikon.katolikus.hu/LINKEK/LINKKKKK/LINKKE/19KERNEM.HTML#ke19002 A {{PAGENAME}}] a [[Katolikus Lexikon]]ban |
*[http://lexikon.katolikus.hu/LINKEK/LINKKKKK/LINKKE/19KERNEM.HTML#ke19002 A {{PAGENAME}}] a [[Katolikus Lexikon]]ban |
||
A lap 2009. április 2., 18:33-kori változata
A Keresztény Nemzeti Egység Pártja (KNEP) egy rövid életű politikai párt volt Magyarországon.
Története
A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja 1922. február 2-án egyesült a Nagyatádi Szabó István vezette Kisgazdapárttal, létrehozva az Egységes Pártot. Az ebből eredő belső feszültségek hatására többen is kiváltak a pártból és vagy máshova csatlakoztak, vagy új pártot alakítottak. Ezen új pártok egyike volt az eredetitől csupán egyetlen szóban különböző Keresztény Nemzeti Egység Pártja. (Egyesülés helyett Egység)
A Huszár Károly és Ernszt Sándor vezette csoport a kormányt támogatta önálló pártként, melynek megbízható koalíciós partnere maradt. A kormányban a 11 tárca közül 3 az övék volt. Az Egységes Párttal választási együttműködést kötöttek. Jórészt olyan vidéki helyeken indultak, ahol az EP nem állított ellenjelöltet, és a fővárosban, és környékén a 4 titkos kerületben Keresztény Egység Tábora néven ők indultak kettőjük közül. A választás kudarc volt, a képviselői helyeknek csak 6,15%-át szerezték meg. A korábban Friedrich István vezetésével kivált csoport se járt jobban, 30 képviselői helyéből csak 11-et (4,51%) tudott megőrizni (Keresztény Nemzeti Földmíves és Polgári Párt néven). A párt gyorsan erodálódott, csak a Keresztény Szociális és Gazdasági Pártban tudott újraegyesülni 1926. február 18-án.