„Monza” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: uk:Монца; cosmetic changes |
|||
30. sor: | 30. sor: | ||
'''Monza''' ([[lombard nyelv]]en ''Munscia'') egy város [[Olaszország]]ban, [[Lombardia]] északnyugati részében. |
'''Monza''' ([[lombard nyelv]]en ''Munscia'') egy város [[Olaszország]]ban, [[Lombardia]] északnyugati részében. |
||
==Fekvése== |
== Fekvése == |
||
A város a [[Lambro]]-folyó partján, [[Milánó]]tól 15 km-re északkeletre, 162 m magasságban, a [[Lecco]] felé vezető út mentén fekszik. |
A város a [[Lambro]]-folyó partján, [[Milánó]]tól 15 km-re északkeletre, 162 m magasságban, a [[Lecco]] felé vezető út mentén fekszik. |
||
==Története== |
== Története == |
||
Monza hosszú történelmi múltra tekinthet vissza Már a [[rómaiak]] előtt is fontos település volt: az [[insuberek]] lakták. A római korban ''Magontium'' néven volt ismert, majd a [[longobárdok]] alatt, Theodolinda királynő a 6. században koronázási székhellyé tette. Mint önálló városállam, az évezred elején egy ideig szemben állt Milánóval, a 14. századtól azonban egyre jobban fejlődő, hatalmas szomszédjával már nem versenyezhetett. Ettől kezdve fejlődése Milánóéhoz kapcsolódott. |
Monza hosszú történelmi múltra tekinthet vissza Már a [[rómaiak]] előtt is fontos település volt: az [[insuberek]] lakták. A római korban ''Magontium'' néven volt ismert, majd a [[longobárdok]] alatt, Theodolinda királynő a 6. században koronázási székhellyé tette. Mint önálló városállam, az évezred elején egy ideig szemben állt Milánóval, a 14. századtól azonban egyre jobban fejlődő, hatalmas szomszédjával már nem versenyezhetett. Ettől kezdve fejlődése Milánóéhoz kapcsolódott. |
||
==Demográfia== |
== Demográfia == |
||
''A népesség számának alakulása:'' |
''A népesség számának alakulása:'' |
||
<timeline> |
<timeline> |
||
111. sor: | 111. sor: | ||
</timeline> |
</timeline> |
||
==Fő látnivalók== |
== Fő látnivalók == |
||
[[ |
[[Fájl:Duomo Monza.jpg|250px|thumb|A monzai dóm]] |
||
[[ |
[[Fájl:VillaReale2.JPG|250px|thumb|A Villa Reale]] |
||
[[ |
[[Fájl:MonzaArengario.JPG|250px|thumb|Az Arengario]] |
||
*'''Arengario (Régi városháza)''' - [[1250]] és [[1293]] között épült, a [[milánó]]i [[Palazzo della Ragione]] mintájára és hosszú időn keresztül a városi közigazgatás székhelye volt. Az épület fölött egy harangtorony magasodik, mely a 14. században épült. |
* '''Arengario (Régi városháza)''' - [[1250]] és [[1293]] között épült, a [[milánó]]i [[Palazzo della Ragione]] mintájára és hosszú időn keresztül a városi közigazgatás székhelye volt. Az épület fölött egy harangtorony magasodik, mely a 14. században épült. |
||
*'''Duomo''' - [[595]]-ben Theodolinda, [[longobárd]] királynő alapította és [[Keresztelő Szent János]]nak szentelte, akinek nevét hivatalosan ma is viseli. A régi templom alapjain a 12. és a 14. század között épült fel a mai székesegyház. Zöld-fehér sávos homlokzatát 1396-ban építette Matteo da Campione. A régi templomból maradt fenn napjainkig az a dombormű, amely a kapuzat fölött látható és Krisztus megkeresztelését ábrázolja, valamint Theodolindát férjével, Antharival. A harangtorony [[1606]]-ban épült. A székesegyház belsejét értékes freskók díszítik. A bal oldali kereszthajóban található Theodolinda királynő [[1444]]-ben emelt sírkápolnája, aranyozott fal- és mennyezetfestéseivel. A baldachin alatt a híres [[lombardia]]i ''Vaskorona'' („Corona ferrea") másolata van kiállítva, az eredetit a kápolna tabernákulumában őrzik. [[Nagy Károly frank uralkodó|Nagy Károlyt]]ól [[V. Károly német-római császár|V. Károlyig]] ([[1530]]) ezzel koronázták a német-római császárokat itáliai királyokká, ezzel koronáztak meg 34 lombardiai királyt, továbbá [[Napóleon]]t is 1805-ben olasz királlyá, legutoljára pedig Habsburg Ferdinándot [[1836]]-ban. A ''Vaskorona'' 8 cm széles, drágakövekkel kirakott aranyabroncs, amely egy vasabroncsot vesz körül. A legenda szerint a vasabroncsot Krisztus ajándékozta Theodolinda királynőnek és ő készíttetett belőle koronát, és ezzel koronáztatta meg férjét. |
* '''Duomo''' - [[595]]-ben Theodolinda, [[longobárd]] királynő alapította és [[Keresztelő Szent János]]nak szentelte, akinek nevét hivatalosan ma is viseli. A régi templom alapjain a 12. és a 14. század között épült fel a mai székesegyház. Zöld-fehér sávos homlokzatát 1396-ban építette Matteo da Campione. A régi templomból maradt fenn napjainkig az a dombormű, amely a kapuzat fölött látható és Krisztus megkeresztelését ábrázolja, valamint Theodolindát férjével, Antharival. A harangtorony [[1606]]-ban épült. A székesegyház belsejét értékes freskók díszítik. A bal oldali kereszthajóban található Theodolinda királynő [[1444]]-ben emelt sírkápolnája, aranyozott fal- és mennyezetfestéseivel. A baldachin alatt a híres [[lombardia]]i ''Vaskorona'' („Corona ferrea") másolata van kiállítva, az eredetit a kápolna tabernákulumában őrzik. [[Nagy Károly frank uralkodó|Nagy Károlyt]]ól [[V. Károly német-római császár|V. Károlyig]] ([[1530]]) ezzel koronázták a német-római császárokat itáliai királyokká, ezzel koronáztak meg 34 lombardiai királyt, továbbá [[Napóleon]]t is 1805-ben olasz királlyá, legutoljára pedig Habsburg Ferdinándot [[1836]]-ban. A ''Vaskorona'' 8 cm széles, drágakövekkel kirakott aranyabroncs, amely egy vasabroncsot vesz körül. A legenda szerint a vasabroncsot Krisztus ajándékozta Theodolinda királynőnek és ő készíttetett belőle koronát, és ezzel koronáztatta meg férjét. |
||
*'''Museo Serpero''' - a dóm kincseit mutatja be. Közülük figyelemre méltóak: Theodolinda 6. századból fennmaradt koronája, legyezője és fésűje, valamint egy evangélium kötéstáblája; egy [[hegyikristály]]ból készült mellkereszt a 7. századból; érmék, amelyeknek legrégebbike 6. századi; s egy ugyancsak 6. századi aranyozott ezüstből készült tyúk két kiscsibével, szintén Theodolinda ajándéka. A tyúk — egyes feltételezések szerint — a császárnő, a két csibe [[Lombardia]] két tartományának jelképe. |
* '''Museo Serpero''' - a dóm kincseit mutatja be. Közülük figyelemre méltóak: Theodolinda 6. századból fennmaradt koronája, legyezője és fésűje, valamint egy evangélium kötéstáblája; egy [[hegyikristály]]ból készült mellkereszt a 7. századból; érmék, amelyeknek legrégebbike 6. századi; s egy ugyancsak 6. századi aranyozott ezüstből készült tyúk két kiscsibével, szintén Theodolinda ajándéka. A tyúk — egyes feltételezések szerint — a császárnő, a két csibe [[Lombardia]] két tartományának jelképe. |
||
*'''Palazzo Municipio''' - impozáns klasszicista épület. Előtte emelkedik az első világháború áldozatainak emlékműve. |
* '''Palazzo Municipio''' - impozáns klasszicista épület. Előtte emelkedik az első világháború áldozatainak emlékműve. |
||
*'''Santa Maria in Strada-templom''' - 1357-ben épült Ambrogio da Milano tervei alapján. |
* '''Santa Maria in Strada-templom''' - 1357-ben épült Ambrogio da Milano tervei alapján. |
||
*'''Villa Reale''' - az impozáns [[barokk]] palota a 18. század véégn épült Giuseppe Piermarini tervei alapján [[Mária Terézia]] megbízásából, akinek fia, Ferdinánd, Lombardia kormányzója volt. |
* '''Villa Reale''' - az impozáns [[barokk]] palota a 18. század véégn épült Giuseppe Piermarini tervei alapján [[Mária Terézia]] megbízásából, akinek fia, Ferdinánd, Lombardia kormányzója volt. |
||
==Sport== |
== Sport == |
||
A város melletti versenypályán rendezik meg minden évben a [[Formula–1 Olasz Nagydíj]]at. |
A város melletti versenypályán rendezik meg minden évben a [[Formula–1 Olasz Nagydíj]]at. |
||
==Közlekedés== |
== Közlekedés == |
||
A várost érintik a [[Milánó]]-[[Chiasso]], [[Milánó]]-[[Bergamo]], [[Milánó]]-[[Carnate]] és [[Milánó]]-[[Lecco]]-[[Tirano]] vasútvonalak ezáltal összeköttetésben van [[Lombardia]] legnagyobb településeivel. |
A várost érintik a [[Milánó]]-[[Chiasso]], [[Milánó]]-[[Bergamo]], [[Milánó]]-[[Carnate]] és [[Milánó]]-[[Lecco]]-[[Tirano]] vasútvonalak ezáltal összeköttetésben van [[Lombardia]] legnagyobb településeivel. |
||
A várost átszeli az A4-es [[Torino]]-[[Trieszt]] autópálya. |
A várost átszeli az A4-es [[Torino]]-[[Trieszt]] autópálya. |
||
==Híres monzaiak== |
== Híres monzaiak == |
||
*[[Theodolinda]] (?-627), longobárd királynő |
* [[Theodolinda]] (?-627), longobárd királynő |
||
*[[Agilulf]] (?-616), longobárd király |
* [[Agilulf]] (?-616), longobárd király |
||
*[[Adaloald]] (602-626), longobárd király |
* [[Adaloald]] (602-626), longobárd király |
||
*[[I. Berengár]] (850?-924), olasz király |
* [[I. Berengár]] (850?-924), olasz király |
||
*[[San Gerardo dei Tintori]] (?1140 - 1207), Monza egyik védőszentje |
* [[San Gerardo dei Tintori]] (?1140 - 1207), Monza egyik védőszentje |
||
*[[Bonincontro Morigia]] (14. század), történész |
* [[Bonincontro Morigia]] (14. század), történész |
||
*[[Azzone Visconti]] (1302-1339), Milánó ura |
* [[Azzone Visconti]] (1302-1339), Milánó ura |
||
*[[Matteo da Campione]] (?-1396), szobrász |
* [[Matteo da Campione]] (?-1396), szobrász |
||
*[[Estorre Visconti]] (1346-1413), Signore di Milano |
* [[Estorre Visconti]] (1346-1413), Signore di Milano |
||
*[[Marianna de Leyva]] (Virginia nővér) (1575-1650), apáca |
* [[Marianna de Leyva]] (Virginia nővér) (1575-1650), apáca |
||
*[[Giuseppe Piermarini]] (1734-1808), építész |
* [[Giuseppe Piermarini]] (1734-1808), építész |
||
*[[Andrea Appiani]] (1754-1817), festő |
* [[Andrea Appiani]] (1754-1817), festő |
||
*[[Amos Dell'Orto]] (circa 1842), nyomdagép-készítő |
* [[Amos Dell'Orto]] (circa 1842), nyomdagép-készítő |
||
*[[Luigi Canonica]] (1764-1844), építész |
* [[Luigi Canonica]] (1764-1844), építész |
||
*[[Carlo Amati]] (1776-1852), építész |
* [[Carlo Amati]] (1776-1852), építész |
||
*[[Eugenio di Beauharnais]] (1781-1824), Olaszország alkirálya |
* [[Eugenio di Beauharnais]] (1781-1824), Olaszország alkirálya |
||
*[[Habsburg–Estei Mária Ludovika főhercegnő]] (1787-1816), Ausztria császárnéja |
* [[Habsburg–Estei Mária Ludovika főhercegnő]] (1787-1816), Ausztria császárnéja |
||
*[[Mosè Bianchi]] (1840-1904), festő |
* [[Mosè Bianchi]] (1840-1904), festő |
||
*[[Eugenio Spreafico]] (1856-1919), festő |
* [[Eugenio Spreafico]] (1856-1919), festő |
||
*[[Pompeo Mariani]] (1857-1927), festő |
* [[Pompeo Mariani]] (1857-1927), festő |
||
*[[Emilio Borsa]] (1857-1931), festő |
* [[Emilio Borsa]] (1857-1931), festő |
||
*[[XI. Pius pápa]] (1857-1939) |
* [[XI. Pius pápa]] (1857-1939) |
||
*[[Arturo Martini]] (1889-1947), szobrász |
* [[Arturo Martini]] (1889-1947), szobrász |
||
*[[Riccardo Bacchelli]] (1891-1985), író |
* [[Riccardo Bacchelli]] (1891-1985), író |
||
*[[Gian Luigi Centemeri]] (1903-1997), zeneszerző |
* [[Gian Luigi Centemeri]] (1903-1997), zeneszerző |
||
==Felhasznált irodalom== |
== Felhasznált irodalom == |
||
* Blanchard Paul: ''Northern Italy'' (Blue Guide sorozat), W. Norton Company, London, 2005, ISBN 978- |
* Blanchard Paul: ''Northern Italy'' (Blue Guide sorozat), W. Norton Company, London, 2005, ISBN 978-0-393-32730-4 |
||
* Fajth Tibor: ''Itália'' Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Budapest, 1980 ISBN 963-243-235-5 |
* Fajth Tibor: ''Itália'' Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Budapest, 1980 ISBN 963-243-235-5 |
||
* Lindner László: ''Milánó és az északolasz tóvidék'', Panoráma útikönyvek, Franklin Nyomda, Budapest, 1984, ISBN 963 243 281 9 |
* Lindner László: ''Milánó és az északolasz tóvidék'', Panoráma útikönyvek, Franklin Nyomda, Budapest, 1984, ISBN 963 243 281 9 |
||
==Források== |
== Források == |
||
{{reflist}} |
{{reflist}} |
||
==Külső hivatkozások== |
== Külső hivatkozások == |
||
{{commonscat|Monza}} |
{{commonscat|Monza}} |
||
*{{it}} [http://www.comune.monza.it A város honlapja] |
* {{it}} [http://www.comune.monza.it A város honlapja] |
||
[[Kategória:Lombardia települései]] |
[[Kategória:Lombardia települései]] |
||
214. sor: | 214. sor: | ||
[[tl:Lungsod ng Monza]] |
[[tl:Lungsod ng Monza]] |
||
[[tr:Monza]] |
[[tr:Monza]] |
||
[[uk:Монца]] |
|||
[[vec:Monza]] |
[[vec:Monza]] |
||
[[vo:Monza]] |
[[vo:Monza]] |
A lap 2009. április 1., 18:24-kori változata
Monza | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Olaszország | ||
Régió | Lombardia | ||
Megye | Monza e Brienza (MB) | ||
Polgármester | Marco Maria Mariani | ||
Védőszent |
| ||
Irányítószám | 20052 | ||
Körzethívószám | 039 | ||
Forgalmi rendszám | MB | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 121 799 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 3676,81 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 162 m | ||
Terület | 33,03 km² | ||
Időzóna | CET (UTC+01:00) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 35′ 01″, k. h. 9° 16′ 25″Koordináták: é. sz. 45° 35′ 01″, k. h. 9° 16′ 25″ | |||
Elhelyezkedése Monza e Brienza térképén | |||
Monza weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Monza témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Monza (lombard nyelven Munscia) egy város Olaszországban, Lombardia északnyugati részében.
Fekvése
A város a Lambro-folyó partján, Milánótól 15 km-re északkeletre, 162 m magasságban, a Lecco felé vezető út mentén fekszik.
Története
Monza hosszú történelmi múltra tekinthet vissza Már a rómaiak előtt is fontos település volt: az insuberek lakták. A római korban Magontium néven volt ismert, majd a longobárdok alatt, Theodolinda királynő a 6. században koronázási székhellyé tette. Mint önálló városállam, az évezred elején egy ideig szemben állt Milánóval, a 14. századtól azonban egyre jobban fejlődő, hatalmas szomszédjával már nem versenyezhetett. Ettől kezdve fejlődése Milánóéhoz kapcsolódott.
Demográfia
A népesség számának alakulása:
Fő látnivalók
- Arengario (Régi városháza) - 1250 és 1293 között épült, a milánói Palazzo della Ragione mintájára és hosszú időn keresztül a városi közigazgatás székhelye volt. Az épület fölött egy harangtorony magasodik, mely a 14. században épült.
- Duomo - 595-ben Theodolinda, longobárd királynő alapította és Keresztelő Szent Jánosnak szentelte, akinek nevét hivatalosan ma is viseli. A régi templom alapjain a 12. és a 14. század között épült fel a mai székesegyház. Zöld-fehér sávos homlokzatát 1396-ban építette Matteo da Campione. A régi templomból maradt fenn napjainkig az a dombormű, amely a kapuzat fölött látható és Krisztus megkeresztelését ábrázolja, valamint Theodolindát férjével, Antharival. A harangtorony 1606-ban épült. A székesegyház belsejét értékes freskók díszítik. A bal oldali kereszthajóban található Theodolinda királynő 1444-ben emelt sírkápolnája, aranyozott fal- és mennyezetfestéseivel. A baldachin alatt a híres lombardiai Vaskorona („Corona ferrea") másolata van kiállítva, az eredetit a kápolna tabernákulumában őrzik. Nagy Károlytól V. Károlyig (1530) ezzel koronázták a német-római császárokat itáliai királyokká, ezzel koronáztak meg 34 lombardiai királyt, továbbá Napóleont is 1805-ben olasz királlyá, legutoljára pedig Habsburg Ferdinándot 1836-ban. A Vaskorona 8 cm széles, drágakövekkel kirakott aranyabroncs, amely egy vasabroncsot vesz körül. A legenda szerint a vasabroncsot Krisztus ajándékozta Theodolinda királynőnek és ő készíttetett belőle koronát, és ezzel koronáztatta meg férjét.
- Museo Serpero - a dóm kincseit mutatja be. Közülük figyelemre méltóak: Theodolinda 6. századból fennmaradt koronája, legyezője és fésűje, valamint egy evangélium kötéstáblája; egy hegyikristályból készült mellkereszt a 7. századból; érmék, amelyeknek legrégebbike 6. századi; s egy ugyancsak 6. századi aranyozott ezüstből készült tyúk két kiscsibével, szintén Theodolinda ajándéka. A tyúk — egyes feltételezések szerint — a császárnő, a két csibe Lombardia két tartományának jelképe.
- Palazzo Municipio - impozáns klasszicista épület. Előtte emelkedik az első világháború áldozatainak emlékműve.
- Santa Maria in Strada-templom - 1357-ben épült Ambrogio da Milano tervei alapján.
- Villa Reale - az impozáns barokk palota a 18. század véégn épült Giuseppe Piermarini tervei alapján Mária Terézia megbízásából, akinek fia, Ferdinánd, Lombardia kormányzója volt.
Sport
A város melletti versenypályán rendezik meg minden évben a Formula–1 Olasz Nagydíjat.
Közlekedés
A várost érintik a Milánó-Chiasso, Milánó-Bergamo, Milánó-Carnate és Milánó-Lecco-Tirano vasútvonalak ezáltal összeköttetésben van Lombardia legnagyobb településeivel.
A várost átszeli az A4-es Torino-Trieszt autópálya.
Híres monzaiak
- Theodolinda (?-627), longobárd királynő
- Agilulf (?-616), longobárd király
- Adaloald (602-626), longobárd király
- I. Berengár (850?-924), olasz király
- San Gerardo dei Tintori (?1140 - 1207), Monza egyik védőszentje
- Bonincontro Morigia (14. század), történész
- Azzone Visconti (1302-1339), Milánó ura
- Matteo da Campione (?-1396), szobrász
- Estorre Visconti (1346-1413), Signore di Milano
- Marianna de Leyva (Virginia nővér) (1575-1650), apáca
- Giuseppe Piermarini (1734-1808), építész
- Andrea Appiani (1754-1817), festő
- Amos Dell'Orto (circa 1842), nyomdagép-készítő
- Luigi Canonica (1764-1844), építész
- Carlo Amati (1776-1852), építész
- Eugenio di Beauharnais (1781-1824), Olaszország alkirálya
- Habsburg–Estei Mária Ludovika főhercegnő (1787-1816), Ausztria császárnéja
- Mosè Bianchi (1840-1904), festő
- Eugenio Spreafico (1856-1919), festő
- Pompeo Mariani (1857-1927), festő
- Emilio Borsa (1857-1931), festő
- XI. Pius pápa (1857-1939)
- Arturo Martini (1889-1947), szobrász
- Riccardo Bacchelli (1891-1985), író
- Gian Luigi Centemeri (1903-1997), zeneszerző
Felhasznált irodalom
- Blanchard Paul: Northern Italy (Blue Guide sorozat), W. Norton Company, London, 2005, ISBN 978-0-393-32730-4
- Fajth Tibor: Itália Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Budapest, 1980 ISBN 963-243-235-5
- Lindner László: Milánó és az északolasz tóvidék, Panoráma útikönyvek, Franklin Nyomda, Budapest, 1984, ISBN 963 243 281 9
Források
Külső hivatkozások
- (olaszul) A város honlapja