41 798
szerkesztés
„Kínai hattyúlúd” változatai közötti eltérés
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
kiegészítés
(Bot: Taxobox2 cseréje Taxoboxra AWB) |
(kiegészítés) |
||
|
|status = VU
|image = Swan goose arp.jpg
|regnum = [[
|phylum = [[Gerinchúrosok]] ''(Chordata)''
| subphylum = [[Gerincesek]] ''(Vertebrata)''
|classis = [[
|ordo = [[Lúdalakúak]] ''(Anseriformes)''
|familia = [[Récefélék]] ''(Anatidae)''
A '''kínai hattyúlúd''' ''(Anser cygnoides)'' a [[madarak]] osztályának a [[lúdalakúak]] ''(Anseriformes)'' [[rend (biológia)|rendjébe]], ezen belül a [[récefélék]] ''(Anatidae)'' [[család (rendszertan)|családjába]] tartozó [[faj]].
==Elterjedése, élőhelye==
Vadon élő egyedei [[Oroszország]]ban, [[Mongólia|Mongóliában]], [[Japán]]ban és [[Kína|Kínában]] élnek. Kína déli részére, a [[
[[Háziasítás|Háziasított]] fajtája is létezik. Háziasított alakja Európában is régóta ismert, de a vadon élő alakot csak későn, az 1920'-as években hozták először Európába. Ma is előfordul néhány helyen parkokban, de lényegesen ritkább, mint a többi díszmadárként tartott lúdfaj. Vadon csak egyetlen helyen, [[Németország]] déli részén, [[Heidelberg]] környékén él egy kis létszámú, nagyjából 180 egyedből álló állomány.
Több helyen élnek félvad egyedek Európában, de szinte mindenütt a háziasított hattyúlúddal alkotott hibrid egyedek.
==Megjelenése==
Testtömege 4000-5000 gramm. A tojó kisebb mint a hím. Zömök testű, rövid lábú, hosszú nyakú madár. A tollazata szürke, barna és fehér keveréke. [[Csőr]]e szürkésfekete. A háziasított példányának a csőrén a [[bütykös hattyú]]hoz hasonló bütyök található, ez is jelzi, hogy ez a faj átmenet a ludak és a hattyúk között.
Hívóhangja messze hangzó, éles trombitálás szerű hang. Főleg repülés közben hallatja.
== Életmódja ==
Szinte kizárólag [[növényevő]]. Táplálékai fűfélék és mocsári, vízparti növények. A vizek iszapjában is kutat gyökerek és rizómák után.
== Szaporodása ==
Viszonylag későn, csak április végén térnek vissza a madark telelőterületeikről a szaporodási helyekre. Tavak partján, kisebb szigeteken költ, nemritkán kisebb kolóniában.
Mint minden lúdféle, ez a faj is monogám. tartós, akár egy életre szóló párkapcsolatban él párjával.
A fészekalja 5-10 krémszínű [[tojás]]ból áll. (Összehasonlításul a háziasított tojó 40-50 tojást is tojhat egy évben.) Tojásait májusban rakja le. A tojó csak az utolsó tojás lerakása után kezd el költeni, így a kislibák egyszerre bújnak ki a tojásokból. Költési ideje 28-30 nap. A kikelő fiókákat mindkét szülő vezeti és gondosan óvják őket a ragadozóktól. A fiatal ludak mintegy 10 hetes korukra lesznek röpképesek és szeptemberben szüleikkel együtt vonulnak el telelőterületeikre.
==Természetvédelmi helyzete==
Ázsiai hazájában erősen vadászott faj. Állományait az 1970'-es években 10.000 egyed körüli volt, ma ennek töredékére esett vissza az állomány. A [[Természetvédelmi Világszövetség]] 2000-ben sorolta át a „sebezhető” kategóriából a „veszélyeztetett”-be. A populációk jobb feltérképezésének és a védelemnek köszönhetően 2008-ban újra „visszafokozták” a sérülékeny kategóriába a fajt.
== Forrás ==
{{Fordítás|de|Schwanengans|oldid=56066533}}
* Janet Kear (Hrsg): Ducks, Geese and Swans. Oxford University Press, 2005, ISBN 0-19-854645-9
* Josep del Hoyo et al.: Handbook of the Birds of the World, Band 1 (Ostrich to Ducks). Lynx Edicions, 1992, ISBN 84-87334-10-5
* Hartmut Kolbe: Die Entenvögel der Welt. Ulmer Verlag 1999, ISBN 3-8001-7442-1
*[http://www.iucnredlist.org/details/141442 A faj szerepel a [[Természetvédelmi Világszövetség]] Vörös Listáján (2008.11.07.)]
| |||