„Társadalmi norma” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a elgépelés javítása
QRucz (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
32. sor: 32. sor:
[[Kategória:Társadalomtudományok]]
[[Kategória:Társadalomtudományok]]



[[de:Soziale Norm]]
[[en:Norm (sociology)]]
[[da:Norm]]
[[de:Soziale norm]]
[[es:norma]]
[[fr:norme]]
[[he:נורמה (סוציולוגיה)]]
[[la:norma]]
[[pl:Norma społeczna]]
[[sv:norm]]
[[zh:社會規範]]

A lap 2009. február 23., 16:55-kori változata

A társadalmi normák olyan magatartás-előírások, amelyek a lehetséges magatartások szerint előírják a helyeset és a követendőt, az előírás be nem tartása esetére hátrányos következményt helyeznek kilátásba, és azt általában meg is valósítják. A társadalmi normák nélkül nincs emberi társadalom, azok egyidősek az emberi társadalommal.

Legfontosabb sajátosságai

  • Nyelvi-gondolati képződmények, amelyek magatartásmintát, kellés jellegű magatartás előírást tartalmaznak, ily módon befolyásolják az emberek akaratlagos viselkedését
  • Nyelvi-gondolati objektivációk, ez azt jelenti, hogy nyelvi megfogalmazást nyernek, például általánosan határozzák meg a helyes magatartást, ilyen az erkölcs és az illem is. Lehet valamilyen hivatalosnak tekintett szerv vagy személy által alkotott normák összessége, például klubszabályzatok, szakmai etikai szabályok, wikipédia szabályai.
  • Kellést fejeznek ki: lehetnek jövőre vonatkozó prognózisok (pl.bölcsességszabályok, használati utasítások, receptek); vagy normatív típusú elvárások – milyen feltételek között kinek mit kell tennie. Ezeket a teljes magatartásszabályokat zárt normastruktúráknak nevezzük.
  • Jellemzőjük az érvényesség, vagyis, hogy meghatározott körben kötelezőek, és be kell tartani őket.
  • Jellemző a tartós időbeli érvényesség, ez különbözteti meg a normát az egyedi parancstól
  • Ismételtség, ismétlődésre törekvés, azaz ismétlődő helyzetben, ismétlődő magatartásra kötelez
  • Általánosság, mindenkire vagy egy meghatározott körre vonatkozik, de sohasem csak egy személyre, mivel az akkor már parancs
  • A szankció minden norma sajátja, így normasértés esetén a norma megsértőjének szankciókra kell számítania
  • A társadalmi normák érvényesülését valamilyen kényszer biztosítja
  • Hipotetikus szerkezetűek, a "ha – akkor" fölépítés jellemzi
  • A normatív következmény nem kauzálisan következik be, hanem a norma előírása alapján, a normasértést és a szankciót a norma kapcsolja össze, szankció nincs normasértés nélkül.
  • Jellemző a normatív elvárás, tehát a norma egyben meghatározza a helyes magatartást is, így annak követését várja el
  • Reálisak, tehát hihetetlen, megvalósíthatatlan elvárásokat nem lehet megfogalmazni
  • Kölcsönösség jellemzi, a jogok és kötelezettségek párba állíthatók
  • A társadalmi normák értékelést fejeznek ki, valamilyen értéket fejeznek ki

A társadalmi normák 3 nélkülözhetetlen mozzanata:

  • magatartás leírása
  • magatartás normatív minősítése
  • normasértés következményeinek előírása

A társadalmi normák típusai