Portál:Első világháború

Az első világháború portálja

Az első világháború (I. világháború) 1914-től 1918-ig tartott. Az összesen több mint 15 millió ember halálát okozó, négy éven át tartó öldöklő küzdelem a korabeli gyarmat- és érdekeltségrendszer újrafelosztásáért indult. Bár valamennyi résztvevő nemzet meg volt győződve arról, hogy gyors offenzívával legyőzheti ellenfeleit, s fél év alatt véget érhetnek a hadmozdulatok, a háború végül négy évnyi véres küzdelemmé terebélyesedett. Az Osztrák–Magyar Monarchia szétesett a háború végére, valamint a német területszerzés illúziója is szertefoszlott. A háborút lezáró békerendszer igazságtalanságai a II. világháború kitöréséhez vezettek.

Bővebben az első világháborúról

Összefoglaló táblázat

Szárazföldi csatákszerkesztés 

Az 1918 márciusában indított tavaszi offenzíva vagy Kaiserschlacht ("a császár csatája", ismert még Ludendorff-offenzíva néven is a német vezérkari főnök után) német támadássorozat volt a nyugati fronton az I. világháború alatt. A eredeti tervek szerint a támadássorozat négy hadműveletből állt, ezeknek a németek fedőneveket adtak: Michael, Georgette, Blücher-Yorck és Gneisenau. Az ötödik támadás második marne-i csata néven híresült el. A támadássorozat révén, amely meglepetésként érte a szövetségeseket, a németek mélyen benyomultak a szövetséges vonalak mögé és 1914 óta a legnagyobb területi nyereségeket vívták ki. A német hadvezetés ugyanis ráébredt, hogy a háborút azelőtt kell megnyernie, mielőtt az Egyesült Államok tevőlegesen részt tud venni a nyugati front hadműveleteiben. A támadás megindításának másik oka az volt, hogy a breszt-litovszki béke eredményeként 33 német hadosztályt tudtak kivonni a keleti frontról és azokat átcsoportosították a nyugati frontra.

A négy támadás révén a németek el akarták vonni a szövetségesek erőit az utánpótlást biztosító francia és belga kikötőktől, majd ezeket a kikötőket elfoglalva elvágták volna a maradék brit-francia erőket a létfontosságú utánpótlástól. A támadás megindítása után azonban a vártnál hevesebb ellenállás miatt módosítani kellett a terveket és végül a támadás súlypontja áttevődött a front másik szakaszára. A támadás kezdeti szakaszában szinte pánik uralkodott el a szövetséges katonák és tisztek között, akik korábban azt hitték, hogy Németország közel áll az összeomláshoz. A szövetséges hadvezetésnek közel 3 hónapjába telt, amíg a támadást meg tudták állítani és a frontvonalakat meg tudták szilárdítani.

Tovább a szócikkhez

További szócikkek

Képekszerkesztés 

Az HMS New Zealand brit csatacirkáló matrózai a hajó Pelorus Jack nevű kabalaállatával, (1914, utólag színezett)

Kiemelt szócikkszerkesztés 

A Császári és Királyi Légierő (németül: Kaiserliche und Königliche Luftfahrtruppen, magyar fordítása Császári és Királyi Légjárócsapatok) az Osztrák–Magyar Monarchia légiereje 1893-tól az első világháború végéig. A megalapításakor csupán néhány léggömbös osztagból állt, később viszont repülőgépeket és hidroplánokat is rendszeresítettek. Nagyobb fejlesztés csak Franz Conrad von Hötzendorf, a Monarchia vezérkari főnöke által elindított repülési modernizáció során történt, ő és tisztjeinek egy része az elavult léggömböket és repülőgépeket leszereltette, s helyükre újonnan beszerzett instrumentumokat állított. A vezérkari főnök 1912. április 24-én Emil Uzelacot, a tapasztalt és jól képzett horvát származású tisztet nevezte ki a légierő főparancsnokának.

Az első világháború kitörésekor a Császári és Királyi Légierő mindössze 65 használható repülőgéppel és néhány léggömbbel rendelkezett. A repülőgéphiány csökkentésére sorra alakultak a repülőgépgyárak, közülük talán a leghíresebb a Magyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyár. Az orosz fronton a pilóták főként felderítési feladatokat hajtottak végre, ám 1916-ra itt is megélénkült a repülőtevékenység, így az osztrák-magyar pilóták kemény légiharcot vívtak az orosz birodalmi repülőkkel. Az olasz front 1915-ös megnyitásakor a légierő fő feladata bombázás és felderítés volt, ám a későbbiekben szinte minden vadászszázadot ide vezényeltek, s ezen a fronton vívták legnagyobb légi harcaikat a Monarchia pilótái. A háború során 49 osztrák-magyar pilóta ért el 5, vagy annál több légi győzelmet, ezzel kiérdemelve az ászpilóta megnevezést. Közülük a legeredményesebb a galíciai születésű Godwin Brumowski volt 35 igazolt légi győzelemmel, míg a legeredményesebb magyar ász, „Az Égbolt Lovagja”, Kiss József volt 19 igazolt légi győzelmével.

A háborút követően a betörő román és olasz csapatok a használható gépek és műszerek java részét hadizsákmányként elhurcolták. A néhány megmaradt gépet az Antant ellenőrző bizottsága felkutatta és szétbontatta, a trianoni békeszerződés pedig megtiltotta, hogy Magyarországnak lehessenek katonai léghajózási járművei. Ezekkel az intézkedésekkel felszámolták az Osztrák–Magyar Légierőt, és egy ideig megakadályozták a Magyar Légierő felállítását.

Tovább a szócikkhez

Neves emberek az Első világháborúban

Uralkodók

I. Ferenc József IV. Károly I. Albert I. Ferdinánd V. György I. Péter I. Sándor

II. Vilmos III. Viktor Emánuel II. Miklós V. Mehmed VI. Mehmed I. Károly I. Ferdinánd

Politikusok

Moritz von Auffenberg-Komarow Leopold von Berchtold Burián István Tisza István Apponyi Albert Horthy Miklós Károlyi Mihály Jan Christian Smuts Woodrow Wilson Herbert Asquith Sir Winston Churchill Herbert Kitchener David Lloyd George Aristide Briand Georges Clemenceau Alexandre Millerand

Raymond Poincaré Theobald von Bethmann-Hollweg Gottlieb von Jagow Friedrich Ebert Karl Liebknecht Rosa Luxemburg Gustav Stresemann Gabriele d'Annunzio Paolo Boselli Vittorio Orlando Alekszander Kerenszkij Vlagyimir Iljics Lenin Alexandru Averescu Ion Brătianu (ifjabb) Nikola Pašić Enver pasa

Tábornokok, tengernagyok

Moritz Auffenberg von Komarów Habsburg–Tescheni Frigyes Franz Conrad von Hötzendorf Arthur Arz von Straussenburg Horthy Miklós Harry Hill Bandholtz Hunter Liggett John Pershing David Beatty Douglas Haig Henry Rawlinson Frederick Sykes Louis Franchet d'Espérey Ferdinand Foch Joseph Joffre Henri Philippe Pétain Maxime Weygand

Erich von Falkenhayn Paul von Hindenburg Erich Ludendorff August von Mackensen Helmuth von Moltke Maximilian von Spee Alfred von Tirpitz Armando Diaz Luigi Capello Alekszej Alekszejevics Bruszilov Anton Ivanovics Gyenyikin Alekszandr Kolcsak Lavr Georgijevics Kornyilov Pjotr Nyikolajevics Wrangel Alexandru Averescu Musztafa Kemal Atatürk Enver pasa

Egyéb, fontos személyek:

Ferenc Ferdinánd főherceg Gavrilo Princip (szerb) Kun Béla Edvard Beneš Tomáš Garrigue Masaryk

Jean Jaurès I. Fejszál iraki király Walther Rathenau Grigorij Jefimovics Raszputyin Lev Davidovics Trockij

Haditechnikaszerkesztés 

Repülőgépek Etrich Taube Fokker Dr.I Fokker E.III Pfalz D XII Royal Aircraft Factory S.E.5

Csatahajók SMS Budapest SMS Novara SMS Viribus Unitis SMS Schleswig-Holstein Radetzky-osztály

Tengeri csatákszerkesztés 

Az I. otrantói csata (más néven Durazzói csata) az első világháború első igen jelentős adriai ütközete volt, amelyet az Osztrák–Magyar Monarchia flottája vívott az olasz, brit és francia egyesített hajóhadak ellen. A csatát az osztrák-magyar fél kezdeményezte Durazzo megtámadásával, amire válaszul az antant jóval nagyobb tengeri erőket vezényelt a K.u.K. haditengerészet ellen. A túlerővel szemben a Császári és Királyi Haditengerészet vesztett, de fontos hozzátenni, hogy ez csak taktikai vereség volt, amiből minden hajóveszteséget aknák okoztak, ami a nem kellő felderítés eredménye volt.

Tovább a szócikkhez

További szócikkek

Haditechnikák, fegyverek és felszerelésekszerkesztés 

Az SMS St. Georg, esetleg SMS Sankt Georg az osztrák-magyar haditengerészet páncélos cirkálója(németül Panzerkreuzer) volt az első világháború végéig, többnyire kisegítő bevetésekben vett részt, azonban számos éles alkalommal is a hadszíntérre vezényelték a hajót.

Tovább a szócikkhez

Katonákszerkesztés 

Alfred Graf von Schlieffen (Porosz Királyság, Berlin, 1833. december 28. - Német Birodalom, 1913. január 14.) német katona, tábornok, vezérkari főnök, a híres ún. Schlieffen-terv megalkotója. Apja magas rangú porosz tábornok volt. 1854-ben lépett be a Porosz Hadseregbe. Részt vett az Ausztria elleni kéthetes, Porosz–osztrák–olasz háborúban, majd az 1870-1971-es Porosz–francia háborúban. 1884-től a hadtörténeti részt vezette és 1891-től vezérkari főnök. Schlieffen tábornok tervezte meg és őróla Schlieffen-tervnek nevezték el.

Tovább a szócikkhez

Politikusokszerkesztés 

Victor Adler (Prága, 1852. június 24. – Bécs, 1918. november 11.) osztrák szociáldemokrata politikus volt. Utazásai során megismerkedett a vezető német szocialista politikusokkal és az 1880-as években elkötelezett szocialista vált belőle. Több szocialista lap kiadása is a nevéhez fűződik, valamint jelentős szerepet játszott az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) megalapításában, amelynek egyik vezető egyénisége lett. Képviselőként küzdött az általános választójog bevezetéséért is, amelyre 1907-ben került sor. A párt egységét, amely a nemzetiségeknek autonómiát és szövetségi rendszert ígért, a cseh szocialisták kiválása miatt nem tudta megőrizni. Az első világháború alatt sikertelenül a békés megegyezésre törekedett. Ezt követően támogatta Ausztria Németországgal való egyesítését. Ezen erőfeszítése közben hunyt el.

Tovább a szócikkhez

Kiemelt szócikkekszerkesztés 

• Winston Churchill
• Robert William Seton-Watson
• Horthy Miklós
• Arthur Arz von Straussenburg
• Vlagyimir Iljics Lenin
• Török függetlenségi háború
• Császári és Királyi Haditengerészet
• Császári és Királyi Légierő
• Miskolci 10. honvéd gyalogezred
• SMS Szent István
• SMS Lützow
• SMS Friedrich der Große (1911)
• SMS Emden (1908)
• A Magyar Királyság az első világháborúban
• Fekete kolostor (regény)
• Akasztottak erdeje (regény)
• Portugália az első világháborúban
• Szarajevói merénylet
• Nyugati front (első világháború)
• Verduni csata (1916)
• Coronel-foki csata
• Falklandi csata
• Helgolandi csata (1914)
• 1914. szeptember 22-ei ütközet
• Scarborough, Hartlepool és Whitby elleni rajtaütés
• Doggerbanki csata (1915)
• Első világháború

Kategóriákszerkesztés 

I. világháború

nincsenek alkategóriák

Társportálok

• Második világháború-portál
• Történelemportál

A projekt

Miben vehetsz részt?

Több módon is a Első világháború segítségére lehetsz:

• Bővítsd a csonkokat
• Készíts új cikkeket
• Kategorizáld megfelelően a szócikkeket
• Illusztráld a cikkeket
• Illeszd be a {{Első világháborúportál}} szöveget az első világháborúval kapcsolatos szócikkekbe
• Segítsd ötleteiddel a projektet

Tennivalók

• A megírandó és kiegészítendő cikkek listáját megtalálod az első világháború műhely feladatok részében.
• Emellett fent az összefoglaló táblázatban és magán a portálon is találtok hiányos, megíratlan cikkeket.

Fogalmakszerkesztés 

Állóháború Balfour-nyilatkozat Kriptográfia Népszövetség Örmény népirtás Schlieffen-terv Sykes–Picot-egyezmény Trianoni béke Vegyi fegyver

Idézetszerkesztés 

„	„Ez nem béke, hanem egy 20 éves fegyverszünet.” - Ferdinand Foch a Versailles-i béke aláírásakor	”

Sablonokszerkesztés 

Ide kattints

Első világháború a WikiMédián (angol nyelvű)

További portálokszerkesztés