„Fogíny” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
39 bájt hozzáadva ,  12 évvel ezelőtt
a
nincs szerkesztési összefoglaló
a (kép névtér javítása)
a
[[Fájl:Fog.PNG|jobbra|bélyegkép|A fog szerkezete]]
 
A '''fogíny''' ''(gingiva)'' az [[állcsont]]ok fogmedri nyúlványait fedő, a [[rágás]]hoz alkalmazkodott, speciális kemény [[nyálkahártya]], mely a [[szájüreg]] nyálkahártyájának a folytatása. A fogat rögzítő [[fogágy]] alkotóeleme, szerepe annak védelme.
 
A fogínyt egy többrétegű, [[el nem szarusodó laphám]] borítja. A laphám alatt sűrű szövésű, a csonthoz erősen tapadó [[kötőszövet]] található. Mivel a hámrétege vastag és szorosan tapad a csonthoz a mechanikai erőknek jól ellenáll és kevésbé érzékeny.
 
== Felépítése ==
 
[[Anatómia]]i szempontból megkülönböztetünk: rögzített, szabad és interdentális gingivát.
 
=== Rögzített vagy feszes fogíny ''(pars fixa gingivae)'' ===
 
A csontokra erősen tapadó gingiva rész. A mozgatható szájnyálkahártyától egy mucogingivális vonal választja el. Ezenkívül színe alapján is elkülöníthető, mivel sokkal világosabb, mint a mozgatható szájnyálkahártya. Gyakran apró behúzódások figyelhetőek meg rajta, amit narancshéj rajzolatnak is neveznek. Az átmenet a szabad ínyszélbe sima, nem mindig vehető észre. Máskor egy sekély árkot látunk ezen a területen.
===Szabad ínyszél ''(pars libera gingivae)''===
A [[fogmeder]] szélétől [[fogászatban használatos síkok és irányok|koronálisan]] elhelyezkedő íny, mely egy, kb. 1 mm-es szegélyt képez a fog nyaka körül, kialakítva a ''fogínysáncot'' ''(sulcus gingivae).'' Ez (legtöbb esetben) teljesen egézséges fogíny esetén egy virtuális rés csupán. Az íny annyira feszesen tapad a fog felszínéhez, hogy azt nehezen lehet leválasztani. Az 1-2 mm mély sulcus még normálisnak tekinthető.
 
=== Szabad ínyszél ''(pars libera gingivae)'' ===
===Interdentális fogíny===
 
A [[fogmeder]] szélétől [[fogászatban használatos síkok és irányok|koronálisan]] elhelyezkedő íny, mely egy, kb. 1 mm-es szegélyt képez a fog nyaka körül, kialakítva a ''fogínysáncot'' ''(sulcus gingivae).'' Ez (legtöbb esetben) teljesen egézséges fogíny esetén egy virtuális rés csupán. Az íny annyira feszesen tapad a fog felszínéhez, hogy azt nehezen lehet leválasztani. Az 1-2 mm mély sulcus még normálisnak tekinthető.
 
=== Interdentális fogíny ===
 
Két fog közt elhelyezkedő háromszög alakú fogíny. Szoros kontaktpont esetén (főleg, ha a kopás miatt már kontaktfelszín is kialakult) ez nem terjed a szomszédos fogak közé. Ilyenkor az [[fogászatban használatos síkok és irányok|orális]] és [[fogászatban használatos síkok és irányok|vesztibuláris]] szabad ínyszél között egy konkáv rész alakul ki, amit ''col area''nak nevezzünk. Ha a szomszédos fogak közt rés van az íny ugyanúgy körbe veszi a fogat mint máshol.
 
=== A hámréteg ===
 
A szabad fogínyen egy belső (fog fele néző) és egy külső hámréteg különíthető el. A külső egy többrétegű [[elszarusodó laphám]], mely az alatta lévő kötőszöveti papillákkal szoros kapcsolatban van. Megfigyelhetőek az elszarusodó laphámra jellemző sejtrétegek: stratum basocellulare, spinocellulare, granulosum és corneum. A belső egy speciális hámréteg, mely kevesebb laphámsejtet tartalmaz és soha nem szarusodik el.
 
Az ínybarázda alján található a '''hámtapadás''' (epithelialis junctio). Itt a hámsejtek szorosan a foghoz tapadnak, védve ezáltal a fogágy többi részét. A hámtapadás a [[fogelőtörés]] során alakul ki. Miután a [[fogzománc|zománc]] képződése teljesen befejeződött a redukált [[ameloblaszt]]ok és a külső zománchám összetapad. Ez az ''elsődleges hámtapadás''. A fogelőtörés későbbi szakaszában, amikor a fog eléri a szájüreg hámrétegét, a külső zománchám és a hámréteg bazális setjei egymásba folynak. Ezek a sejtek alkotják a ''junctionális epithel''t és ezt már ''másodlagos hámtapadás''nak nevezzük. A hámréteg megszakadásától a fog [[okklúzió]]ba kerüléséig a junctionális epithel folyamatosan [[fogászatban használatos síkok és irányok|apikális]] irányba vándorol. [[Sejt]]jei a stratum basocellulare sejtjeivel azonosak: gyakori [[sejtosztódás]]ra és [[alaphártya]] képzésére képesek. Ezenkívül a fog felszínéhez [[hemidesmosoma|hemidesmosomákkal]] tapadnak. [[Fogászatban használatos síkok és irányok|Koronálisabban]] már a stratum spinocellulare sejtjeire hasonlító, kissé elnyúlt sejteket találunk. Ezek párhuzamosak a fog felszínével és a sulcus alját képezik. A sejtek közt a kapcsolatok kevésbé szorosak így itt [[immunsejt]]ek juthatnak ki a sulcusba. Ahogy haladunk koronális irányba a sejtek egyre jobban specializálódnak és a hámréteg éles határ nélkül megy át az elszarusodó laphámba.
 
=== A kötőszövet ===
 
A hám alatt elhelyezkedő [[kötőszövet]] 60-65%-ban [[kollagén]]rostokból és 5%-ban [[sejt]]ekből áll, míg a maradék 20-25%-ot az [[alapállomány]], [[ér|erek]] és [[idegszövet|idegek]] teszik ki. A sejtes elmek zöme [[fibroblaszt]], mely az alapállományt és a rostokat termeli. A többi sejt a szervezet védekezési reakcióiban vesz részt, mint a [[makrofág]]ok, [[leukocita|leukociták]], [[limfocita|limfociták]], [[plazmasejt]]ek és [[hízósejt]]ek.
 
A kollagén rostokon kívül még megfigyelhetőek [[retikuláris rost]]ok (elsősorban az erek és az alaphártya közelében), [[rugalmas rost]]ok (főleg az erek falában) és [[oxitalan rost]]ok, melyek funkciója tisztázatlán. Lefutásuk szerint a rostok lehetnek: ''körkörös lefutásuak'', a fog nyaka körül, ezek biztosítják a szabad ínyszél rátapadását a fogra; ''dentogingivális rostok'', a [[fogcement|cementből]] indulnak és szétsugároznak az ínyben; ''transseptalis rostok'', két szomszédos fog között húzódnak és ''septogingivalis rostok'', az interdentális csontszeptum csúcsából sugároznak szét az interdentális papillába.
 
Az alapállományban helyezkednek el a sejtek és a rostok és itt történik az anyagtranszport. Elsősorban [[glikoprotein]]ekből és [[proteoglikán]]okból áll, de még tartalmaz fibronectint[[fibronectin]]t, osteonectint[[osteonectin]]t, osteopontint[[osteopontin]]t és különböző adhéziós molekulákat (integrint[[integrin]]t és adhesint[[adhesin]]t).
 
== Fejlődése ==
 
==Fejlődése==
Lásd [[fogágy|fogágy fejlődése]]
 
== Betegségei ==
 
Lásd [[ínygyulladás]]
 

Navigációs menü