„Abszolutizmus (egyértelműsítő lap)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VolkovBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: ru:Абсолютизм (значения)
Tsinkó (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
*[[Abszolút monarchia]] – abszolutista államforma, ahol az állam feje (király/királynő) bármiféle megkötés, jogi vagy másfajta szabályozás, legális ellenzék nélkül irányítja az országot.
*[[Abszolút monarchia]] – abszolutista államforma, ahol az állam feje (király/királynő) bármiféle megkötés, jogi vagy másfajta szabályozás, legális ellenzék nélkül irányítja az országot.
*[[Abszolutizmus (filozófia)|Abszolutizmus]] – korlátlan királyi hatalmon alapuló kormányzati rendszer a kora újkori és az újkori Európában (XVI-XIX.század). Az uralkodó a tőle függő hivatalnoki hálózatra, az állandó hadseregre és a bírói szervezetre támaszkodva irányítja országát a rendi gyűlés mellőzésével. Az abszolút uralkodók hatalmát sem szabad teljesen korlátlannak felfognunk, figyelembe kellett venniük országuk alapvető törvényeit és társadalmi erőviszonyait.
*[[Abszolutizmus (filozófia)|Abszolutizmus]] – filozófiai elmélet
*[[Felvilágosult abszolutizmus]] – a [[felvilágosodás]] eszméit magáévá tevő abszolutista államforma.
*[[Felvilágosult abszolutizmus]] – a [[felvilágosodás]] eszméit magáévá tevő abszolutista államforma.
*[[Morális abszolutizmus]] – filozófiai elmélet, mely szerint vannak olyan abszolút standardok, melyek alapján meg lehet ítélni a tetteket. ([[Jó és rossz]])
*[[Morális abszolutizmus]] – filozófiai elmélet, mely szerint vannak olyan abszolút standardok, melyek alapján meg lehet ítélni a tetteket. ([[Jó és rossz]])

A lap 2009. január 24., 16:14-kori változata

  • Abszolút monarchia – abszolutista államforma, ahol az állam feje (király/királynő) bármiféle megkötés, jogi vagy másfajta szabályozás, legális ellenzék nélkül irányítja az országot.
  • Abszolutizmus – korlátlan királyi hatalmon alapuló kormányzati rendszer a kora újkori és az újkori Európában (XVI-XIX.század). Az uralkodó a tőle függő hivatalnoki hálózatra, az állandó hadseregre és a bírói szervezetre támaszkodva irányítja országát a rendi gyűlés mellőzésével. Az abszolút uralkodók hatalmát sem szabad teljesen korlátlannak felfognunk, figyelembe kellett venniük országuk alapvető törvényeit és társadalmi erőviszonyait.
  • Felvilágosult abszolutizmus – a felvilágosodás eszméit magáévá tevő abszolutista államforma.
  • Morális abszolutizmus – filozófiai elmélet, mely szerint vannak olyan abszolút standardok, melyek alapján meg lehet ítélni a tetteket. (Jó és rossz)
  • Autokrácia – vagyis politikai abszolutizmus. Politikai felfogás, mely szerint minden politikai hatalom egyetlen személy kezében kell, hogy összpontosuljon. (Szinonímája a türannosz, a despota és a diktátor szó is)