„OS/2” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TXiKiBoT (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: sr:OS/2
39. sor: 39. sor:


===OS/2 Warp===
===OS/2 Warp===
Az igazi áttörést azonban az OS/2 Warp (3.0) megjelenése jelentette. Ez az új változat már valódi 32 bites operációs rendszer, hatalmas teljesítmény igénnyel, így tulajdonképpen a 486-os és a Pentium gépekre készült. Elvben már a 4 Mbájtos memóriával felszerelt gépeken is fut, de ez a gyakorlatban 16 Mb-ot jelent. A Warp figyel a multimédiára is: nemcsak az ismert CD-gyártók IDE buszos meghajtóit fogadja el, hanem a SCSI eszközöket, valamint az összes SoundBlaster hangkártyaváltozatot és az ezzel kompatíbilis IBM Business Sounds Systemet is. A fejlesztőket dicséri, hogy sok újdonságot is megvalósítottak, és pótolták mindazt, ami eddig hiányzott: a multimédia teljes értékű, operációs rendszer szintű támogatását, valamint a rendszerszoftver részeként adott alkalmazói programokat. A rendszerben egy peer to peer hálózati rész is található, amely az IBM Person to Person for OS/2 nevet kapta. Ez a modul kis rendszerekben teszi egyszerűvé a Warp használatát.
Az igazi áttörést azonban az OS/2 Warp (3.0) megjelenése jelentette. Ez az új változat már valódi 32 bites operációs rendszer, hatalmas teljesítmény igénnyel, így tulajdonképpen a 486-os és a Pentium gépekre készült. Elvben már a 4 Mbájtos memóriával felszerelt gépeken is fut, de ez a gyakorlatban 16 Mb-ot jelent. A Warp figyel a multimédiára is: nemcsak az ismert CD-gyártók IDE buszos meghajtóit fogadja el, hanem a SCSI eszközöket, valamint az összes SoundBlaster hangkártyaváltozatot és az ezzel kompatíbilis IBM Business Sounds Systemet is. A fejlesztőket dicséri, hogy sok újdonságot is megvalósítottak, és pótolták mindazt, ami eddig hiányzott: a multimédia teljes értékű, operációs rendszer szintű támogatását, valamint a rendszerszoftver részeként adott alkalmazói programokat. A rendszerben egy peer to peer hálózati rész is található, amely az IBM Person to Person for OS/2 nevet kapta. Ez a modul kis rendszerekben teszi egyszerűvé a Warp használatát. Lehetőséget adott Windows (3.1) programok futtatására is.


===Warp 4.0===
===Warp 4.0===

A lap 2009. január 15., 08:43-kori változata

OS/2
[[Fájl:OS/2 Version 2.0 logo|150px]]
[[Fájl:Fájl:OS2 workplace shell.png|225px|OS/2 Warp 4]]
OS/2 Warp 4
FejlesztőMicrosoft, IBM
Forráskódzárt
OS-családOS/2
Programozási nyelvC
Stabil verzió4.52
(2001. december.)
Kerneln/a
Felhasználói felületgrafikus felhasználói felület
Licencsaját
Státuszkereskedelmi forgalomból kivonva (2005. december 23.) (Új verziókat a Serenity Systems árul eComStation név alatt.)
Weboldal306.ibm.com/software/os/warp

Az OS/2 a Microsoft és IBM által fejlesztett operációs rendszer, melyet később az IBM maga folytatott. A név az "Operating System/2" kifejezés rövidítése, és azért kapta, mert az IBM "Personal System/2 (PS/2)" nevű második generációs személyi számítógépek előnyben részesített operációs rendszere volt. Ma már nem árulja az IBM az OS/2-t, és a támogatását is fokozatosan meg fogják szüntetni.

Az OS/2-t az MS-DOS és a Microsoft Windows védett módú utódjának tervezték. Figyelemreméltó, hogy az alapvető rendszerhívásokat az MS-DOS hívások után modellezték; a nevük is "Dos"-szal kezdődött, és lehetőség volt arra is, hogy a szövegmódú alkalmazásokat úgy kapcsolják, hogy azok futhattak mindkét operációs rendszeren ("ugráló" programok). Ezen örökség miatt a kinézet, az érzés és a képességek terén az OS/2 nem sokban különbözik a Windowstól, de hasonlóságot mutat a Unix-szal és a XENIX-szel is.

Fejlesztési történet

Lelkes kezdetek

Az IBM és a Microsoft 1985 augusztusában írta alá az Egyesített Fejlesztési Szerződést.

Az OS/2 1.0-s verzióját 1987 áprilisában jelentették be és decemberben hozták forgalomba, kizárólag szöveges módban futó operációs rendszerként, azonban gazdag API-val rendelkezett a videomegjelenítő (VIO) vezérlésére, egér- és billentyűzetesemények kezelésére, egyfajta védett módú BIOS-szal. Nem meglepő, a video és billentyűzet API-k elérhetőek voltak a programok közötti váltáshoz MS-DOS-on. Egy feladatváltó is elérhető volt Program Selector néven, a Ctrl-Esc billentyűkombinációval, lehetővé téve a felhasználónak, hogy váltson a többfeladatú szövegmódú folyamatok között.

A megígért grafikus felhasználói felület (GUI), a Presentation Manager az OS/2 1.1-gyel jelent meg 1988 novemberében. Ez volt a későbbi Windows 3.0 kinézetének előfutára.

Az 1.2-es verzióval megjelent a HPFS fájlrendszer, mely optimális merevlemez-kihasználtságot, gyors adatelérést tett lehetővé. Kiterjesztette a FAT fájlrendszert is, a kiterjesztett attribútumok (EA, Enhanced Attributes) nevű változó adatfolyamok bevezetésével, amelyek a HPFS-en is elérhetőek voltak.

Az 1980-as évek végén kiadott, OS/2-vel és Windows-zal kapcsolatos könyvek elismerték mindkettő operációs rendszer létezését, de az OS/2-t reklámozták a jövő operációs rendszereként.

OS/2 2.0

Az első, tisztán IBM-es OS/2 a 2.0 verzió volt (1992. április). Ez az operációs rendszer már 32 bites, amely forradalmi újdonságokat ígért: valódi, védett többfeladatosságot, a memóriakorlátok feloldását, megbízható fájl-kezelést, új 32 bites programozási felületeket (API-kat), a korszerű hardverek lehetőségeinek teljes kihasználását és a 16 bites DOS-os, windowsos programok futtathatóságát. Kihasználta az Intel 80386-os processzor által nyújtott lehetőségeket. Az új grafikus felület (Workplace Shell) lett az első PC-s objektum orientált felhasználói felület.

OS/2 Warp

Az igazi áttörést azonban az OS/2 Warp (3.0) megjelenése jelentette. Ez az új változat már valódi 32 bites operációs rendszer, hatalmas teljesítmény igénnyel, így tulajdonképpen a 486-os és a Pentium gépekre készült. Elvben már a 4 Mbájtos memóriával felszerelt gépeken is fut, de ez a gyakorlatban 16 Mb-ot jelent. A Warp figyel a multimédiára is: nemcsak az ismert CD-gyártók IDE buszos meghajtóit fogadja el, hanem a SCSI eszközöket, valamint az összes SoundBlaster hangkártyaváltozatot és az ezzel kompatíbilis IBM Business Sounds Systemet is. A fejlesztőket dicséri, hogy sok újdonságot is megvalósítottak, és pótolták mindazt, ami eddig hiányzott: a multimédia teljes értékű, operációs rendszer szintű támogatását, valamint a rendszerszoftver részeként adott alkalmazói programokat. A rendszerben egy peer to peer hálózati rész is található, amely az IBM Person to Person for OS/2 nevet kapta. Ez a modul kis rendszerekben teszi egyszerűvé a Warp használatát. Lehetőséget adott Windows (3.1) programok futtatására is.

Warp 4.0

Az OS/2 következő verziója a Warp 4.0 (kódnevén Merlin) újabb hatalmas áttörés az operációs rendszerek piacán. Miközben megőrzi az OS/2-re jellemző masszív, roppant üzembiztos felépítését, olyan kényelmi funkciókkal bővül, amelyek segítik és gyorsítják a munkát. Ilyen változtatás pl: A VoiceAssist amely már nemcsak a többféleképpen megírt egyszerű hangvezérlést támogatja, hanem a lényegesen bonyolultabb átfogó hangtechnikai integráltságot. Tehát a szövegszerkesztő beszéd után készíti a szöveget, teljesen szükségtelenné válik a billentyűzet. Az alkalmazásfejlesztők is felismerték az ebben a technológiában rejlő lehetőségeket és elkezdték a fejlesztést. Az első példa a Netscape Navigator, amely az interneten való barangoláshoz használja a hangvezérlést.

Összegzés

Láthattuk az OS/2 történetéből, hogy indulása nem volt látványosan gyors. Nyugodtan mondhatjuk, hogy annak idején, 1987-ben messze megelőzte korát, hiszen akkor a piac még a technológiai szempontból jóval szegényesebb Windowsra sem érett meg. Ennek ellenére az OS/2 sikeresen átvészelte a nehéz éveket. A két szoftver nagyhatalom (IBM, Microsoft) versenyének haszonélvezőivé a felhasználóknak kellene válniuk. Ez azonban csak akkor következik be, ha a versenyzők küzdelme nem egyenlőtlen. Az OS/2 operációs rendszer erre nyújt biztosítékot. Az OS/2 fejlesztését az IBM befejezte, helyette a Windows variánsokat ajánlja.

Forrás

  • Computer panoráma (1994. december)
  • Új alaplap (1995. december)
  • Chip magazin (1996. évi számai; Gombár Zsolt; Molnár Gyula).

Külső hivatkozások